A szerpentinek megjelenésükben gyakran kígyóbőrre emlékeztetnek, innen ered elnevezésük.
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna
A képen egy szerpentinit nevű sötétzöld kőzet látható, melyet a szerpentinek ásványcsoportjába tartozó, szálas kifejlődésű krizotillal kitöltött erek járnak át. A zöldessárga, selyemfényű krizotil neve pedig aranyszálat jelent, ami jól illik rá, hiszen különös „kristályokat”, a hajszálnál is kétezerszer vékonyabb csövecskéket formál. Emiatt hajlékony, szőhető és fonható. Kb. 500 fokig hőálló, ezért már az ókorban tűzálló textileket, lámpabeleket készítettek belőle. Innen ered az „olthatatlan” jelentésű ógörög szóból származó azbeszt kifejezés is, melyet ma egyes szálas ásványok összefoglaló neveként használnak. Fontos ipari ásvány volt, de egészségkárosító hatása miatt ma már a legtöbb országban nem hasznosítják.
A példány az MTM Ásvány- és Kőzettárának ásványgyűjteményében található, lelőhelye a lengyelországi Złoty Stok (egykor Reichenstein) (ásványfotó: Jánosi Melinda, a kígyókép forrása)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
