„Hogy micsoda? Van ilyen? Ez komoly? És tényleg világít?” – nagyjából ezek a kérdések hangzanak el, amikor nem szakmai körben szóba kerül az Eisenia lucens , vagyis a világító giliszta. Igen, valóban létezik ilyen, és nálunk is él.
Szerző: Szederjesi Tímea (MTM, Talajzoológiai Gyűjteménycsoport )
Talán úgy lehetne a legjobban jellemezni ezt a fajt, hogy „a földigiliszta, amiről nagyon sokat, mégis nagyon keveset tudunk.”
Jelenlegi ismereteink ...
Tombol a nyár. Akinek van szerencséje dél-európai tájakon időzni, álmodozva hallgathatja a kabócák énekét. Azokat azonban, akik itthon maradtak, kevésbé lírai élményekben részesítik e rovarcsoport néma tagjai.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) imágója ( )
A kabóca szó a legtöbb embernek azt a reszelős, néha szinte ...
A lexikon szó hallatán sokunknak jókora keménytáblák közé rejtett, apró betűs, befogadhatatlan információtömeg jut eszünkbe. Mégis, ha valamiért le kell kapnunk a polcról, nagyon jól jön, hogy valaki vagy valakik hosszú évek fáradságos munkájával a lehető legtöbb fellelhető ismeretet összegyűjtötték, amihez adott szakterülettel kapcsolatban hozzá lehet férni.
Így van ez azzal a nemrég megjelent, különleges lexikonnal is, amely azokat a személyeket ...
A lopódarazsak hazai és idegenhonos fajai időnként az épületekben, lakásokban is felbukkannak, de aggodalomra semmi ok. Egyrészt békések és magányos életmódúak, tehát nem fogja egy darázskolónia rövidesen átvenni a hatalmat az adott helyiségben, másrészt pedig, bár lopódarazsaknak neveztetnek, nem visznek el semmit a lakásból. Hozni viszont annál inkább hoznak: jellegzetes, sárból tapasztott ivadékbölcsőket építhetnek a rejtett zugokba, amelyekben a pókok ...
Az 1848. decemberben kiásott, 1862-ben a budavári Mátyás-templom kriptájába helyezett, majd 1883-ban Török Aurél antropológus által megvizsgált királyi csontmaradványokat 1967-ben újra tanulmányozhatták a kutatók. A negyedik felmérés 1984-ben történt és jelenleg is folyik az ötödik, 2017-ben kezdett kutatás eredményeinek kiértékelése. Most az 1967-es vizsgálat képeit mutatjuk be.
Összeállította: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
1967. januárban dr. ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban ez évben is külön kiállítás mutatja be az év fajait – A kiválasztottak at köztük védett, ritka gombafajunkat, a süngombát.
Írta: Locsmándi Csaba (MTM, Makrogomba-gyűjtemény )
Gumószerű vagy többé-kevésbé gömbölyded formájú termőteste 10-25cm átmérőjű, de elérheti a 30 cm-t is. Fiatalon fehéres színű, idővel azonban lassan megsárgul, okkersárgás lesz, végül rozsdabarnára színeződik. A gomba gyakran ...
Június 21-e van, a nyári napforduló napja, a csillagászati nyár kezdete. A mai napon leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Számos néphit szerint ilyenkor a földben rejlő kincset apró fények jelzik. A gyanútlan kincsvadászokat sokszor érheti csalódás, hiszen legtöbbször csak a szentjánosbogarakat vagy világító gombákat sikerül találni.
Írta: Székely Ágnes ( MTM Mátra Múzeuma )
...
Észak-Amerikából került Európába, majd tévedésből a syriaca (szíriai) latin faji jelzőt kapta, igazi sikereit mégis a magyar méhészek körében érte el. A selyemkóró egyike volt azon növényeknek, melyeket ipari növényként kevés sikerrel próbáltak hasznosítani. Magyarországon ma már hatalmas területen elterjedt, ami jelentős gondot okoz a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek.
Írta: Pifkó Dániel (MTM, Növénytár )
A selyemkóró a ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban ez évben is külön kiállítás mutatja be az év fajait – A kiválasztottak at . Az ásványbarátoknak ezúttal is érdemes felkeresniük a bemutatót, hogy a többi érdekességen kívül a fluorit vitrinjét is megtekintsék. De a „minerofilok” mellett mindenki számára bátran ajánljuk a kiállítás ásványtári sarkát, hiszen a fluorit, bár több mint hatmillió tonnányit bányásznak belőle évente, nem tartozik a közismert ...
Az utóbbi évtizedekben több közkedvelt, ehető, nagy mennyiségben is megtalálható gombafajról kiderült, hogy mérgezést okozott, sőt halálesetek is előfordultak a gomba fogyasztása után. Mi állhat ezeknek a rejtélyes gombamérgezéseknek a hátterében? Ennek próbáltunk utánajárni és nyomoztunk a szakirodalomban. Sorozatunk első részében egy ilyen vitatott étkezési értékű gombafaj, a hegyi laskagomba (Pleurocybella porrigens) által előidézett gombamérgezés ...
Az itacolumit nevű különleges homokkőváltozat, amint a képen látható, saját súlya alatt is meghajlik, de nem törik el. Meglepő sajátsága a kőzet egyedülálló szövetének köszönhető: apró, fogaskerékszerűen összekapcsolódó szabálytalan kvarcszemcsék építik föl, a szemcsék közt cementáló anyaggal (kötőanyaggal) ki nem töltött üregecskék helyezkednek el. Az itacolumitot néha lemezes vagy szálas megjelenésű szilikátásványok (csillám, sillimanit) is ...
A gyepormányosok ( Brachysomus ) kisméretű, szűk (lokális) elterjedésű, röpképtelen bogarak, melyek között sok bennszülött fajt találunk. Összesen 57 fajukat ismerjük, főként a Földközi-tenger keleti medencéjében fordulnak elő. Számos képviselőjük él a Balkánon és a Kárpátokban, több endemikus (bennszülött) faj található Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is. A legnagyobb elterjedési területű és leggyakoribb gyepormányosfaj a hazánkban is gyakori ...
A rutil (TiO 2 ) nevű ásvány kristályrácsa bizonyos irányokban illeszkedik a hematit (Fe 2 O 3 ) és az ilmenit (FeTiO 3 ) rácsához, így a tűs rutilkristályok ezen irányokban ránőhetnek a hematit (ilmenit) lemezes kristályaira, és egy hatszögű hálót alkotnak (ez a szagenit, a görög szagéné = háló szóból). Ilyenkor az egyes rutiltűk egymáshoz képest kristálytanilag ikerhelyzetben vannak. Ikerösszenövésekről (ikrekről) akkor beszélünk, ha úgy nő össze ...
Az idei évben az olajfafélék családjába tartozó lombhullató virágos kőrist választották meg az év fafajának, mely nálunk elsősorban a Dunántúl hegyvidéki területein gyakori. Ha valaki sokat kirándult a Dunántúlon, a hegygerinceken, már szinte biztosan találkozott virágos kőrissel. Április–májusban, amikor virágba borulnak a fák, szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak azok a bokorerdők, ahol a nagyobb számban fordulnak elő egyedei.
Írta: Pifkó ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban május 10-én mutatta be Ősi Attila paleontológus a sajtónak a közel öt méteres, 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványait és tudományos feldolgozásának eredményeit, melyeket a rangos PEER J természettudományos szaklap ugyanezen a napon közölt. A vizsgálatok során kiderült, hogy az őskrokodil új fajt képvisel, melyet megtalálójáról, Fitos Attiláról Magyarosuchus fitosi nak neveztek el.
Balról jobbra: ...
