A 21. század múzeumának óriási kihívást jelent a gyerekek megszólítása, még inkább elszólítása a kütyük mellől, majd a megszerzett figyelem fenntartása. Egy rendhagyó természettudományos nyári tábor tapasztalatai megmutatják, mégis miként lehetséges.
Írta: Székely Ágnes, múzeumpedagógus (MTM Mátra Múzeum)
Lángoló kezek (fotó: Filéné Danyi Szilvia)
Ha csak a szükséges jelentkezői létszámot nézzük, múzeumi tábort szervezni biztos siker. A Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeumának nyári táborába invitáló hirdetések már februárban megjelentek a múzeum honlapján és Facebook-oldalán, illetve a helyi általános iskolákban, és ennyi már épp elég volt ahhoz, hogy egy hónap alatt a helyek nagy része beteljen. Ez részben annak köszönhető, hogy voltak visszatérő gyerekeink (a „csúcstartónknak” ez volt a nyolcadik tábora), a városban és környékén szájhagyomány útján terjedő hírünk pedig hozzásegített új jelentkezőkhöz, illetve a tavaszi „éjszaka-a-múzeumban” programunk is kedvcsinálónak bizonyult. Így május 10-én „kitehettük a megtelt táblát”, úgy, hogy a korábbi évekhez képest emeltünk a létszámon (a terem és a mi kapacitásunk függvényében), és a rendkívüli túljelentkezések miatt várólistát is fenntartottunk.
Még hogy nem könnyű elkapni a szitakötőt? (fotó: Székely Ágnes)
Milyen tábort akartunk?
A múzeum egyszerre oktatási- és információszerző hely, ugyanakkor a szabadidő eltöltésére és szórakozásra (szórakoztatásra) is alkalmas terep. A nemformális oktatás színtereként nálunk a bemutatásra (megmutatásra) és az élménynyújtásra helyeződik a hangsúly, a tudás megszerzése és a képességfejlesztés kötetlen formában valósul meg. Konfucius elhíresült mondását idézve: „Mondd el és elfelejtem, mutasd meg és megjegyzem, engedd, hogy csináljam, és megértem.” Tapasztalataink alapján ez működik a hatévesnél is, és magasabb szinten az idősebbeknél, sőt az autistáknál és az Asperger-szindrómásoknál is.
A program tavaszi összeállításánál a koncepciónk az volt, hogy bővítsük a megszerezhető természettudományos ismeretek körét. Idén ezért, a múzeum történetében először, kémiai kísérleteket is végeztünk, a táborozók aktív részvételével.
Célunk az volt, hogy a bennünket körülvevő világgal megismertessük a gyerekeket, rávezessük őket a „minden mindennel összefügg” elv felismerésére, alkalmazására, miközben fokozottan ügyelünk a környezet- és természetvédelemre is. Fontos volt, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsük az érdemtelenül mellőzött reáltudományok – kémia, fizika, biológia – iránt. Kiemelt szerepet kapott az is, hogy ők maguk aktív részesei legyenek a foglalkozásoknak. A tábor tematikája az ókori filozófusok szerint az anyagi világot felépítő négy őselem: LEVEGŐ, FÖLD, VÍZ, TŰZ és az életet jelképező ötödik, a FA köré épült. A kísérleteket a víz-tűz-levegő témakörben összekapcsoltuk, visszautaltunk az előző nap tapasztalataira.
A tábori tematika kialakításánál ügyeltünk arra, hogy a „feszes”, tudományos foglalkozások és könnyedebbek, mint például a kézműveskedés vagy a keresőjátékok váltsák egymást. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a Mátra Múzeumnak gyönyörű kertje van és saját játszótere, így nem volt soha gond, mivel töltsék el a szabadidőt.
A látványos kísérleteknél törekedtünk az egyszerű, hétköznapi, újrahasznosítható eszközök és anyagok használatára, hogy a későbbiekben akár „egy bőröndbe bepakolva” mintegy utazó múzeumként funkcionálva ellátogathassunk olyan közintézményekhez, melyeknél az utazás nagy anyagi megterhelést, problémát jelent.
Rossz idő esetére B-terveink is voltak (került rá alkalom): a múzeumi könyvtár meglátogatása (a gyerekek nem tudták, hogy a múzeumnak könyvtára is van); Jégkori rejtély – szabadulószoba, igazi csapatmunka a kulcs megtalálása.
Az év rovara az óriás szitakötő (fotó: Székely Ágnes)
A zöld tábor
Természettudományi múzeum lévén, a természetvédelem és a természet szeretete minden típusú foglalkozásban hangsúlyosan szerepelt.
A környezetvédelemmel kis lépésekben haladtunk: szelektíven gyűjtöttük a hulladékot, megbeszéltük, miért is fontos ez, hogyan történik a szelektív hulladékgyűjtés, mi lesz a sorsa a színes konténerek tartalmának.
A vizes kísérletek közben kitértünk az olajszennyezések problémájára, és megbeszéltük, hogy mi a teendő a háztartásokban keletkező használt olajjal. Az újrahasznosíthatás elvét ahol csak lehetett, alkalmaztuk a foglalkozások során. Úgy gondoljuk, hogy ez bármelyik hazai múzeumban megvalósítható, bármilyen órán, függetlenül az adott intézmény jellegétől.
Az oktatóteremben többféle állatot is tartunk, így afrikai achátcsigákat, ezerlábúakat, perui ördögbotsáskákat, sziámi harcoshalakat, ausztrál levelibékákat, egy leopárdgekkót és egy királypitont, melyek – a halak kivételével – mind kézbe vehetők, tanulmányozhatók. A gyerekek esetleges kezdeti félelmeiket legyőzve ezt nagyon szívesen meg is teszik. A rovaroktól irtózókat is meg lehet győzni egy pár centis „baba botsáskával”. Ismertettük, hogy melyik élőlény milyen környezetet igényel, és ezt milyen formában tudjuk neki biztosítani. Az állatokkal való foglalkozás nem volt külön időponthoz kötve, szünetekben is gyakran látogatták őket a táborosok. Nem egy gyerek tért haza (előzetes szülői engedéllyel) botsáskákkal. A felelős állattartás más formában is helyet kapott a táborosok mindennapjaiban.
Cuki a perui ördög botsáska (fotó: Székely Ágnes)
Az első napoktól kezdve tapasztaltuk, hogy rengeteg ételt pazarolunk el, a tízórai, az ebéd és az uzsonna nagy része ment a kukába. Felvettük hát a kapcsolatot a gyöngyösi „Új Nap Közhasznú Egyesülettel” akik a városból és környékéről gyűjtik be és látják el a kóbor állatokat. Nekik szedtük össze az ételmaradékokat, ezzel segítve a munkájukat. A gyerekeknek elmagyaráztuk, hogy miért van annyi gazdátlan kutya és macska és, hogy mit lehet ez ellen tenni.
Programunk
Az egyes napok (röviden) a következőképpen alakultak:
HÉTFŐ – A VÍZ NAPJA
Egy csepp víz…(fotó : Filéné Danyi Szilvia)
KEDD – A TŰZ NAPJA
Növekvő tűzkígyók (fotó: Bognár Erika)
SZERDA – A FA (ÉLŐLÉNYEK) NAPJA
A Szent Anna-kápolnánál (fotó: Székely Ágnes)
CSÜTÖRTÖK – A LEVEGŐ NAPJA
Most ez tényleg durranni fog? (fotó: Filéné Danyi Szilvia)
PÉNTEK – A FÖLD NAPJA
Sikerült! Nem volt könnyű ezt a kis darab ásványt leválasztani! (fotó: Székely Ágnes)
Sikerült!
A visszajelzések (a gyerekek egy kis kérdőívet töltenek ki, névtelenül) alapján a tüzes kísérletek bizonyultak a legnépszerűbbeknek, hiszen nem minden nap gyújtják fel az ember kezét.
Összefoglalva: úgy érezzük, hogy élményekben gazdag 4 hét van mögöttünk. 108 gyermeket táboroztattunk (ebből kettő Németországból érkezett, 4 pedig Szlovákiából). A megvalósításban három múzeumpedagógus, kettő kulturális közfoglalkoztatott és turnusonként 3 nyári gyakorlatos középiskolai diák vett részt (ők leginkább a kézműves foglalkozásokon segítettek, az étkeztetésben és a szabadidő alatti gyermekfelügyeletben vettek részt). A tervezésben és tüzes kísérletekben segítségünkre volt az Alternatív Ismeretterjesztő Egyesület (https://www.facebook.com/altismegy/) A táborokban készült képek és videók megtekinthetők a múzeum Facebook oldalán. https://www.facebook.com/matramuzeum/ A kísérletekről bővebb felvilágosítást Székely Ágnes (szekely.agnes@nhmus.hu) tud adni. J
A felmerülő ötletekből pedig már el is kezdtük tervezni a jövő évi tematikus táborunkat.
A tábori program a Múzeumpedagógiai Nívódíj 2018 egyik jelöltje.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
