A Magyar Tudományos Akadémia 2018. november 20-i állásfoglalásában a szúnyogállományok monitorozásának és célzott gyérítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. A szöveg szerint az elmúlt évtizedek klíma- és környezetváltozásainak köszönhetően több olyan szúnyogfaj jelent meg Magyarországon, amelyek különféle, akár járványszerűen is terjedő betegségek kórokozóinak vektorai (terjesztői) lehetnek, például a Chikungunya-, a Dengue- vagy az ...
Semmelweis Ignác (1818–1865) földi maradványait többször exhumálták és temették át, míg elnyerte végső nyughelyét az egykori szülői ház udvarán. Az utolsó exhumáláskor szisztematikus antropológiai és patológiai vizsgálatot végeztek a csontmaradványokon és elkészítették a koponya hiteles gipsz másolatát is. Bár az „anyák megmentőjéről” több ábrázolás is fennmaradt, az élete utolsó éveiben készült portrékon szembetűnően gyors öregedés ...
A 2019-es Év vadvirágá t újra három faj közül választhatjuk ki. A szavazatokat 2018. december 31-ig lehet leadni a Magyar Természettudományi Múzeum Év vadvirága oldalán. A választást megkönnyítendő, alább bemutatjuk a három jelöltet.
Macskahere ( Phlomis tuberosa ) (fotó: Farkas Sándor)
A választható fajok közül talán a macskahere a legkevésbé feltűnő, ugyanakkor a legérdekesebb növény. Már a neve is fura, hisz aki ...
A mérgező gombák mellett különösen veszélyesek lehetnek azok a gombafajok is, amelyeket hosszú ideig ehetőnek tartottak, azonban újabban mégis okoztak megbetegedéseket, ezért a fogyaszthatóságukkal kapcsolatos állásponton módosítani kellett. Cikksorozatunk első részében a hegyi laskagomba vitatott étkezési megítélését elemeztük, most pedig a sárgászöld pereszkét (Tricholoma equestre) vesszük górcső alá. Mérgezést kiváltó, toxikus anyagot eddig ugyan ...
Álló és folyóvizeink partján gyakran találkozhatunk hatalmas, akár a pingpongütő méretét is elérő kagylóhéjakkal, néha akkora tömegben, hogy az a benyomásunk támad: a gerinctelen biomassza oroszlánrészét ez az egy faj teszi ki az adott víztestben.
Amuri kagyló ( Sinanodonta woodiana ) (fotó: V. Prié/Caracol)
Írta: Fehér Zoltán
Ezek a héjak egy távol-keleti eredetű inváziós faj, az amuri kagyló ( Sinanodonta woodiana ) héjai. Maga a kagyló valamikor ...
2018. különleges év a NaturArt fotósszövetség életében. A tavaly fennállásának 25. évfordulóját ünneplő természetfotós szervezet alig zárta be a Sajtófotó kiállítást kísérő 25 év legjobb képeiből összeállított tárlatát a Nemzeti Múzeumban, mától csaknem 3 és fél hónapon át (2019. január 21-ig) megtekinthető kiállítást nyitott a Magyar Természettudományi Múzeumban: a „Lenergy – Az év természetfotósa 2018” válogatást. A pályázatra ...
2018. december 6-án, éjfélkor zárul a szavazás - addig lehet dönteni, hogy melyik jelölt legyen jövőre a rovarvilágot népszerűsítő kitüntetett faj. Mindenkit arra buzdítunk, hogy adja le szavazatát, és népszerűsítse a kezdeményezést!
Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, ...
Száz éve, 1918. október 31-én Károlyi Mihály kinevezésével végérvényesen lezárult a történelmünk egyik jelentős korszaka, a dualizmus. Ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva bemutatjuk – a kor hangulatát és humorát is felidézve –, hogyan fejlődött a dualizmus éveiben a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának elődje, a Nemzeti Múzeum Növénytani Osztálya, amely ebben az időszakban jött létre. Később jelentős átalakuláson ment át, ami magába ...
Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyogfaj jelent meg hazánkban. Ezek a fajok az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők. Azonban fontos tudni, hogy súlyos betegségeket (dengue-láz, sárgaláz stb.) keltő kórokozókat Magyarországon még nem terjesztenek. Az utóbbiak átadásához két alapvető dolog szükséges: egyrészt stabil csípőszúnyog-populáció (vektor), másrészt a kórokozó jelenléte. A veszélyes kórokozók ...
Már csak 1 hét van hátra...
Őrizzék meg lélekjelenlétüket, nem a világvégét jelentjük be, csak azt a majdnem olyan fontos hírt, hogy 2018. október 15-én éjfélkor lezárul a 2019-es év ásványa és év ősmaradványa szavazás, igyekezzenek hát voksolni!
Íme, az ásványjelöltek:
Alább pedig az ősmaradványjelöltek:
Szavazhatnak hagyományos módon, azaz szavazólapon is a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol a fizikai valójukban ...
Ha valami igazán közel tudja hozni egymáshoz a népeket, hát az a közös biodiverzitás-kutatás. Az idén végre a Visegrádi országok és a Kaukázus országainak vízirovarászai is erre az útra léphettek a Visegrad Fund jóvoltából. A konzorcium hazai résztvevője múzeumunk; a projekthez budapesti anyaintézményünk majdnem minden vízirovarásza – azaz jelen bejegyzés szerzője – nagy lelkesedéssel csatlakozott.
A Rioni középső folyása Grúziában (fotó: ...
Viszonylag gyakran fordul elő, hogy az ágyi poloskával fertőzött lakásban, illetve lakószobában élők közül egyeseket mintha elkerülnék ezek a rendkívül kellemetlen élősködők. Ilyen esetekben az ágyi poloska vérszívását elszenvedő lakótársakban teljesen érthető módon merül fel a következő kérdés. "Mit tehetek annak érdekében, hogy lakótársamhoz hasonlóan engem is elkerüljenek az ágyi poloskák?"
Ágyi poloskák tömkelege egy rekamié alján (fotó: ...
Szeptember 28-29-30-án interaktív gombakiállítás gazdag porgramokkal a múzeum Kupolacsarnokában naponta 10-18 óráig.
Itt a gombaszezon kellős közepe, rendezzünk együtt gombakiállítást!
Világító tölcsérgomba
Lomberdeinkben, fatuskók tövében, gyökerein, csoportosan növő, gyakori, mérgező gombafaj. Termőteste feltűnő, élénk narancssárga, rókaszínű. A friss gomba tölcséres kalapja ...
Az Embertani Tárban nemrég napvilágra került három láda embertani csontanyag a Tolna megyei Lengyel községből. A csomagokon lévő feliratok – és a csomagolóanyagként használt korabeli napilapok – szerint 1883-ban ásták ki és csomagolták be. Most kibontjuk, megmossuk és megvizsgáljuk a maradványokat.
Írta: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
Az ilyen múzeumi tárgyakat hívják törzsanyagnak 1 . A raktárrendezésnek és revíziós munkának köszönhetően ...
A borostyánt eleinte főleg díszítésre, ékkőként használták, ma már azonban jelentős tudományos értéket is tulajdonítanak neki a benne levő zárványok miatt. Ezek ugyanis egészen a sejtszintig, sőt néha az alatt is jól megőriztek biológiai struktúrákat.
Írta: Makranczy György (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény )
Ma szinte beláthatatlan, hogy a vizsgálati technikák fejlődésével mi mindennel gazdagíthatják ezek a leletek a rég ...
