A molnárgörények nemcsak a hörcsögök üldözésében kitartóak, de a szerelmi életüket is teljes erőbedobással élik meg, ahogy megérzik a tavasz közeledtét. Ennek pedig természetes eleme a gyengéd erőszak.
Love is in the air (fotó: Morvai Szilárd)
Szerzők: Cserkész Tamás (Állattár), Ottlecz Barnabás, Csorba Gábor ( Emlősgyűjtemény ), Görföl Tamás ( Emlősgyűjtemény ), Szatmári Lajos, Lackó Levente, Sramkó Gábor
...
Új állat- és növényfajokat gyakran neveznek el olyan emberekről, akiket tiszteletre méltónak tart az adott faj leírója. Köztük van az 1986-os csernobili katasztrófa négy hőse is.
Szerző: Vas Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Hártyásszárnyúak gyűjteménye )
A tudományra újként leírt fajok legtöbbször morfológiai sajátosságaikról kapják tudományos nevüket, de emellett igen gyakran keresztelik el őket élő vagy már elhunyt valós ...
Állattani szempontból a Kárpát-medence egyik leghíresebb, legismertebb és legjobban feltárt területe Herkulesfürdő. Valóságos búcsújáróhelye volt 1920 előtt a zoológusoknak. Hosszú csend következett később, de a hely egyáltalán nem merült feledésbe.
Írta: Németh Tamás és Merkl Ottó ( Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény )
A Déli-Kárpátok végződésében, a bánsági Krassó-Szörény megye délkeleti sarkában lévő Herkulesfürdő ...
A repülő rovarokat fogyasztó molnárfecskéből és füstifecskéből évről évre kevesebbet látunk. Nem kedvez nekik sem az intenzív mezőgazdasági művelés, sem a klímaváltozás, sem az élőhelyek csökkenése. Ám ne higgyük, hogy nem tehetünk értük semmit. Ahogy megtanultunk rovarszállót építeni kertünkben, most tanuljunk meg fecskehotelt készíteni.
Szerzők: Pereszlényi Ádám és Fuisz Tibor István ( Madárgyűjtemény )
Képek: Pereszlényi Ádám ( ...
A fosszilis nyomok felfedezésének történetében mindig is nagy szenzáció az ősemberi lábnyomok előkerülése. Méltán híresek például őseink Tanzániában talált több millió éves lábnyomai. Nem meglepő hát, hogy a nevezetes vértesszőlősi előembertelepen talált lábnyomok felfedezését is fokozott érdeklődés övezte.
A vértesszőlősi lábnyomokat a III. számú ásatási lelőhelyen fedezték fel, ahol az egyenetlen ...
A Covid-19 vírus világszerte hihetetlen gyorsasággal terjed, a Johns Hoppkins Egyetem rendszeresen frissülő honlapjának adatai szerint 2020. április 8-án a világon 1431335 bizonyított esetet tartottak számon, és a betegségnek tulajdonított halálesetek száma elérte a 82145-öt. A betegséget tehát senkinek sem szabad félvállról vennie. A londoni Imperial College 2020. március 26-án közölt, matematikai modelleken alapuló tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy ...
Emlékműveket hol dicsőséges, hol tragédiájukkal is felemelő eseményekről vagy személyekről szokás készíteni. Na, de ki hallott már ilyet kártevőkkel kapcsolatban? Pedig Magyarországon is van rá példa.
Írta : Székely Ágnes (Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma) és Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
Mi jut eszünkbe a rovarokról? A legtöbb embernek a fej-tor-potroh hármas és a hat láb. Több mint egymillió ...
A görényekről sok minden eszünkbe juthat, és valószínűleg nem az elsők között szerepel, hogy hasznos, védendő vagy éppen elragadó. Ezt igyekszünk megváltoztatni a molnárgörényről szóló cikksorozatunkkal. A faj utolsó bástyái Európában a Magyarország területén élő állományok, és bár prémjéért ma már nem pusztítják, a vegyszeres mezőgazdasági rágcsálóirtás komoly veszélyt jelent rá. Védelme érdekében komplex és hiánypótló kutatás ...
Magyar vonatkozású ásványokat bemutató sorozatunkat – az idei szomorú történelmi évforduló kapcsán – a Trianoni békeszerződés után külföldre került lelőhelyeken felfedezett egykori magyarországi ásványokkal kezdjük. Köztük számos, ma már nem érvényes – szakszóval élve diszkreditált – ásványfaj is van. Sorozatunk első szereplője az egyik legkülönösebb sorsú ilyen ásvány, az eggonit, mely „eredeti” lelőhelyét és nevét is elvesztette ...
Előbb-utóbb minden gyerek életében eljön a korszak, amikor élő állatot szeretne tartani. A szülők az első kétségbeesés után elkezdenek gondolkozni, ki költözzön be velük egy fedél alá… Ha garantáltan csendes, rendes, szagmentes állatot szeretnénk, van miből választani!
Írta és fényképezte: Székely Ágnes (MTM Mátra Múzeuma)
Sisakos kaméleon (Chamaeleo calyptratus)
Mert azt mindenki tudja, hogy az új lakótárs gondozása ...
Előző blogbejegyzésünk egy perm időszaki apró kétéltű és egy jura időszaki dinoszaurusz, a Komlosaurus lábnyomairól szólt. A Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára azonban fiatalabb korokból – a miocénből – is őriz lábnyomokat. Némelyikük annyira különleges, hogy nem is lábnyom…
Orrszarvúnyomok a kőben az ipolytarnóci bemutatóhelyen. Az eredeti lelőhelyükről begyűjtött lábnyomos homokkőlapok legszebb darabjai a Magyar ...
Szúnyog, bolha, poloska – nem örülünk az ilyen vérszívóknak, de nem is szokatlanok. Néha azonban olyan állatok is belénk bújnak, amelyek egyébként sosem tesznek ilyet.
Írta : Lazányi Eszter (Magyar Természettudományi Múzeum, Soklábúak Gyűjteménye )
A teljesség igénye nélkül következik néhány esettanulmány. Közös bennük, hogy nem közismert élősködőkről van szó, hanem olyan fajokról, amelyeknek egészen más az életmódja, és normális ...
Ásványtani hungarikumok címmel új sorozatot indítunk a Magyar Természettudományi Múzeum blogján. A sorozat első részeiben azokat az ásványokat és történetüket mutatjuk be, melyeket Magyarország – egykori vagy mai – területén fedeztek fel a világon először.
Írta: Papp Gábor ( Ásvány- és Kőzettár )
Ezek az posztok tehát a – leírásuk idején – magyarországi típuslelőhelyű ásványokról szólnak. A típuslelőhely az a lelőhely, ahol az adott ...
Az olvasók körében nagy sikert aratott a 2016-ban megjelent A mi jégkorszakunk című könyv. A sorozat most megjelent kötete egészen más világot mutat be a földtörténet eocén korszakából, amikor még nyoma sem volt a jégkorszaknak, sőt kifejezetten forró éghajlat uralkodott a Földön.
Írta : Dulai Alfréd (Magyar Természettudományi Múzeum, Őslénytani és Földtani Tár )
A mangrovemocsár növényzete, a ritka szárazföldi gerincesek egyike és a gazdag tengeri ...
A húsvéti nyuszi finomabbnál finomabb csokitojásokkal és csokinyuszikkal édesítette meg – talán még édesíti is – az otthon töltött napjainkat. De vajon elgondolkoztunk-e azon, hogyan lesz a messzi Dél-Amerikában növő kakaófa terméséből, a kakaóbabból a szánkban olvadó, édes csokoládé?
Írta: Turcsán Zsolt
A közép-amerikai trópusi esőerdők gyengén savanyú talajait kedveli a kakaófa ( Theobroma cacao ), ami a ...
