A húsvéti nyuszi finomabbnál finomabb csokitojásokkal és csokinyuszikkal édesítette meg – talán még édesíti is – az otthon töltött napjainkat. De vajon elgondolkoztunk-e azon, hogyan lesz a messzi Dél-Amerikában növő kakaófa terméséből, a kakaóbabból a szánkban olvadó, édes csokoládé?
Írta: Turcsán Zsolt
A kakaófa (Theobroma cacao)
A közép-amerikai trópusi esőerdők gyengén savanyú talajait kedveli a kakaófa (Theobroma cacao), ami a mályvafélék családjába tartozik. A természetben akár 8 méter magasra is megnőhet. Virágai nem az ágak végén, hanem a fa törzsén és vastagabb ágain fejlődnek. Rovarok porozzák be őket. Nagy méretű terméseiben kb. 60 darab mandula nagyságú, vörösesbarna kakaóbab nő.
A kép eredeti, vágatlan verziója: Forest & Kim Starr (Wikipedia)
A kakaó története
A közép-amerikai bennszülöttek (főleg a maják és az aztékok) már Krisztus születése előtt 1500 évvel ismerték a kakaóbabot, amelyből négy különböző italt készítettek. A legkedveltebbet xocolātl-nak (ejtsd: sokolátl) nevezték. Emellett gyógyszernek és fizetőeszköznek is használták. Azt gondolták, hogy az istenek eledele.
Az európaiak a spanyolok közvetítésével ismerték meg a kakaófa termését. Egyes források szerint Kolumbusz Kristófnak, mások szerint Hernán Cortez konkvisztádornak köszönhetjük az első kakaóbab-szállítmányt. Latin nevét a tudományos nevezéktan atyja, Linné adta: Theobroma, azaz „az istenek eledele”. Az első csokoládéfőző üzemek 1580-ban nyíltak meg Spanyolország szerte, majd a 1600-as évek közepére az egész öreg kontinensen elterjedtek. Ekkoriban a csokoládés italokat aranyárban mérték, szó szerint, hiszen arannyal fizettek érte azon kevesek, akik ezt megengedhették maguknak. A 19. században tetőzött a kakaóláz, ekkor a legtöbb angol gyarmaton már voltak kakaófa ültetvények (itt csak 5-6 méterre nőnek meg a fák).
Ridolfo Ghirlandaio posztumusz portréja Kolumbusz Kristófról
A kakaó napjainkban
Napjainkban a csokoládé az egyik legalapvetőbb édesség az emberiség számára. Szinte megszámlálhatatlan formában ismert, ha Gombóc Artúrt megkérdeznénk, szívesen fel is sorolná mindet. Ő biztosan megünnepli a csokoládé összes világnapját, merthogy több is van.
A kakaóbab feldolgozásának közti terméke a kakaómassza (csokoládé alapanyaga) és a kakaóvaj (szépségápolási termékeket készítenek belőle). Két fontos végterméke pedig a kakaópor és a csokoládé.
A kakaófa három fajtáját termesztik az ültetvényeken: a Criollo-t, a Trinitario-t és a Forastero-t. Míg az előbbiből az élelmiszeripar a minőségi termékeket készíti, az utóbbiból az olcsóbb, nagy mennyiségben gyártott csokoládékat. Szárítás és pörkölés után jön elő a kakaó jellegzetes íze. Termesztése ma Dél-Amerikában és Afrikában történik. A világtermelés kétharmadát Afrika szolgáltatja, ahol a következő országok vesznek részt a termelésben: Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria és Kamerun.
Kép forrása: Pinterest
A kakaófogyasztás kedvező és kedvezőtlen hatása
A kakaó kedvező hatását az emberi szervezetben fejti ki. Fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládéban kb. 100 mg van. Serkentő és izgató hatású, emellett emeli a vérnyomást (akárcsak rokon vegyülete a koffein), de ez csak a jó minőségű étcsokoládékra jellemző. Sőt nagyobb a vízhajtó hatása, mint például a kávénak. Fontos kiemelni, hogy mint minden más édességet, ezt is csak mértékkel szabad fogyasztani. Ne a főétkezések helyett, hanem utána nassoljunk egy kis csokoládét, így érvényesül leginkább a pozitív élettani hatása.
Nehezen tudjuk elképzelni, de sajnos kedvezőtlen hatásai is vannak a kakaóbab termesztésének. A kakaófa ültetvények miatt ugyanis hatalmas területeken vágták ki az esőerdőt, nem is beszélve arról, hogy mennyi káros anyagot bocsátanak ki azok a járművek, amelyek Dél-Amerikából vagy Afrikából szállítják a kakaót a magyar boltok polcaira. Tehát fenntarthatóság szempontjából nem hogy pozitív, hanem negatív hatású a csokoládé fogyasztása. Egy angol környezetvédelmi weboldal szerint tíz deka csoki előállításához több mint 1700 l (!) víz szükséges. Tehát érdemes idén fenntarthatóbb ajándékot hoznia a húsvéti nyuszinak, mint a saját csokoládé képmását.
Húsvéti csoki nyuszik hada várja a vásárlókat (kép: e-kepeslap.com)
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaka%C3%B3_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)
http://chemonet.hu/hun/teazo/kakao/index.html
https://www.etcsokibolt.hu/a-kakaobab/
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_csokol%C3%A1d%C3%A9_vil%C3%A1gnapja
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csokol%C3%A1d%C3%A9
https://waterfootprint.org/en/resources/interactive-tools/product-gallery/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
