Madarak és víz. Bár elsőre nem a legkézenfekvőbb párosítás, ez a gerinces csoport mégis különféle „innovatív” adaptációkkal rendelkezik, hogy megtalálja helyét ebben a közegben. Az alkalmazkodási formák között akad, amit csak laboratóriumban érthetünk meg teljesen, ám mások akár szabad szemmel, vagy távcső segítségével is megfigyelhetőek közvetlen környezetünkben, vagy éppen a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításaiban. Hogyan mozognak? ...
Belegondoltak már abba, hogy milyen sok madár kötődik a vízhez? Mozognak a víz alatt, a felszínen, táplálkoznak a vízben, násztáncot járnak a vízen… sőt a vízirigó sétál a patakok aljzatán a víz alatt, és fészkéhez is gyakorta kisebb vízesések függönyén átsurranva jut el. Ha közelebbről megvizsgáljuk tavakhoz, folyókhoz, tengerekhez kapcsolódó viselkedésüket (és esetleges vízzel kapcsolatos alkalmazkodásaikat) érdekes összefüggésekre ...
Hazánkban is évről-évre egyre nagyobb számban adnak hírt idegenhonos növény- és állatfajok észleléséről. Ezek egy része ártalmatlan, alkalmi megjelenésű elem. Néhány közülük azonban, hosszabb-rövidebb idő alatt „szép karriert fut be” és elindul a meghonosodás útján, több-kevesebb fejfájást okozva a természetvédelem, vagy épp a mezőgazdálkodók számára. A közelmúltban jelent meg egy közleményünk, amely egy mediterrán gyomnövény, a szikár ...
A Hátszegi-medence a 19. század vége óta ismert a késő kréta (maastrichti) korú szárazföldi gerinces, elsősorban dinoszaurusz, leleteiről, amelyeknek az első leírója báró Nopcsa Ferenc volt. Nopcsa a kutatásai során nem csak az őshüllő maradványok leleteit határozta meg és írta le, hanem a terepen történő megfigyelései alapján megpróbált következtetéseket levonni az egykori környezetükre is. Habár általában nem közölte a leletek gyűjtőpontjainak a ...
A májusi virágzás egyik leglátványosabb növénye a rododendron a hangafélék családjába tartozó díszcserje. Bár nem őshonos Magyarországon, kiegyenlített mikroklímájú kertekben és arborétumokban szépen fejlődő példányaival is találkozhatunk. Különösen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a Jeli és a Kámoni Arborétum. Sokszínű megjelenését, fajtagazdagságát és történetét érdemes megismerni.
Szerző: Kardos Luca Viktória (Alga- és ...
Nem, nem sajtóhibás e blogbejegyzés címe: az elhunyt katolikus egyházfő végső nyughelyéről valóban nem teológiai, hanem geológiai megközelítésben fogunk írni, hiszen egy természettudományi múzeumnak nem az égi, hanem a földi dolgok tartoznak a hatáskörébe – már ha a meteoritoktól eltekintünk. Az április 26-i gyászszertartás kapcsán a hazai sajtó több híradásában olvashattunk arról, hogy Ferenc pápa sírja – személyes kívánsága nyomán – a ...
A múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeit idén is összefoglaljuk: 2024-ben összesen 49 új taxont – úgymint 42 tudományra új fajt és hét új nemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a puszta fennmaradásunk ...
E blogcikkünknek nemcsak a tartalma, de a témája is meglepő lehet, hiszen a természetrajznak csak annyi köze van a torpedókhoz, hogy azokat az elektromos rája latin torpedo nevéről keresztelték el. Az elsőre különös témaválasztás indoka az, hogy június 21-éig múzeumunk ad otthont a „Tengerre magyar!” című kiállításnak, mely a magyar tengerészet évszázadairól ad átfogó – történelmi, természettudományos és gazdaságtörténeti – képet. Az egyik ...
A nitrogén nélkülözhetetlen elem az élővilág számára. Habár a légkörben kétatomos gázállapotban bőségesen rendelkezésre áll, az élőlények számára felvehető formája sokkal korlátozottabban érhető el. Közismert, hogy egyes növények „társbérlőik”, a nitrogén megkötésére képes mikroorganizmusok segítségével a légköri nitrogént is fel tudják használni. Az viszont kevésbé jól ismert, hogy a cikászok is ehhez az „elit” társasághoz ...
Az elmúlt évben hírportálok sokasága adott hírt egy új kígyófaj felfedezéséről. Bár mindig izgalmas dolog új állatfajról tudomást szerezni, megtalálásuk körülményei gyakran nem világítanak rá az addigi ismeretlenségük mélységeire. Ez a felfedezés azonban tanulságokkal szolgál tudományról, gyűjteményekről, és arról, hogy milyen sok mindent nem tudunk még a bolygónkat benépesítő élőlények sokféleségéről.
Szerző: Babocsay Gergely (Mátra ...
Hogyan váltsuk valóra gyermekkori álmunkat? Milyen eszközeink vannak a trópusi rovargyűjtéshez, egyáltalán a rovargyűjtéshez?
Szerzők: Horváth Edit (Talajzoológiai-gyűjteménycsoport) és Makranczy György (Bogárgyűjtemény)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy árva kisfiú, aki nagyon szeretett kóborolni a túrkevei pusztán. Felment a templomtoronyba, onnan nézte vágyakozva a távoli horizontot. Ez a kisfiú a később világhírű vált zoológus, Balogh ...
Immár hagyománnyá vált, hogy az évünket összegző előadásokat követő karácsonyi ünnepségünkön ismerjük el azon kollégák, valamint a kiemelkedően hasznos tevékenységet végző magánszemélyek vagy testületek munkáját, akik az elmúlt évben segítették az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumot. Idén négy kategóriában összesen 10 fő részesült elismerésben.
A Magyar Természettudományi Múzeum vezetése 2022-ben alapította meg a Pro Museo - A Magyar ...
A novemberi ködben jóleső érzés visszagondolni a napsütéses október „hamis tavaszára”, amikor az orgona virágzásáról készült fényképekkel lehetett találkozni a közösségi média felületeken, hírportálok színes rovataiban . De mi is ez a csalóka tavasz, „zavar az erőben”? :)
Szerző: Bauer Norbert (Növénytár)
Fényképek: Bauer Máté , Bauer Norbert , Márkus András
Veresgyűrű som másodvirágzó hajtása a Bakonyból (Bauer Norbert ...
Múzeumunk kiállítóterének föld alatti kupolacsarnoka 2023/24 telén egy korcsolyapályának adott otthont. Ez kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy az MTM Facebook-oldalán az alkalomhoz illő természetrajzi témák kapcsán hívjuk fel a látogatók figyelmét erre a páratlan korcsolyás múzeumlátogatási lehetőségre. Bár a tavasz a (mű)jeget eltüntette múzeumunkból, de újra itt vannak az őszi fagyok, így a könnyed hangvételű Facebook-posztokat – hogy azok ne ...
Egy korábbi blogbejegyzésünkben már írtunk Spaits István kollekciójáról, mely a Pannonhalmi Bencés Főapátság ásványgyűjteményének legrégebbi példányai tartoznak. A pannonhalmi gyűjtemény azonban számos további érdekességet tartogat. Igazoltan XVIII. századi eredetű anyaga két egykori magángyűjteményből származik: a blogunkban már bemutatott Spaits-gyűjteményből , illetve a Mitterpacher-gyűjteményből.
Szerző: Szücs Levente Csaba (Ásvány- és ...
