A világon már több mint 20.000 gyűrűsféreg faj ismert, közülük azonban mindössze csak három rendelkezik egy igen különleges és egyedi tulajdonsággal. Eme fajok példányainak teste ugyanis elágazik, mintha csak kicsi fák volnának.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Az 1872-től 1876-ig tartó Challenger expedíció során a Brit Királyi Haditengerészet HMS Challenger nevű hajójának jutott az a nem ...
Aki szereti a Jurassic Park filmszériát, az valamennyit biztosan tud a borostyánkövekről. Tudja, hogy ősi növények megkövesedett gyantája, vagy hogy gyakran lelni benne kisebb-nagyobb zárványokat, vagyis állati és növényi részeket, melyek a még ragacsos mézgában estek csapdába, millió évekkel ezelőtt. Azt sokáig csak kevesen tudták, hogy Magyarországnak is van „saját” borostyánja, nem is egyféle, sőt, ezek közt akad egy, amelyben kifejezetten sok a ...
A magyarországi zuzmóflóra egyik rejtélye! Tudják-e a bodnárok, milyenek a bodrányok? Ki volt ’Muzsó’, és mi köze a Zempléni-hegységhez?
Szerzők: Lőkös László (zuzmógyűjtemény) és Varga Nóra (zuzmógyűjtemény)
A Xanthoparmelia mougeotii tudományos névre hallgató zuzmófajt ’Muzsó-bodrány’-nak is hívhatnánk, ha mindenáron magyar nevet szeretnénk adni neki. A legtöbb zuzmónak azonban csak a latin ...
"A manipuláció az emberi együttélés elkerülhetetlen kísérője. A kérdés nem az, részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, kik leszünk: a manipuláció kiszolgáltatott áldozatai, vagy pedig haszonélvezői." (Josef Kirschner: A manipuláció művészete, 2014)
A fenti idézet szerzője szerint mindannyiunkat születésünktől fogva manipulálnak, sőt, mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre ...
Múzeumunk Növénytárának látogatóit az elmúlt héten az épület előtt igen különleges látvány fogadta. A gyakori városi gyomnövények többsége szinte fel sem tűnik már, de a tömegesen különösen szép látványt nyújtó sárga apácavirágot [ Nonea lutea (Desr.) DC.] nem lehetett nem észrevenni. Sokaknak megért néhány perc rácsodálkozást, amikor e ritka gyomnövény sárga virágai több tíz négyzetméteres foltokban borították el az épület előkertjét.
...
Az emberiség egyik legnagyobb jelentőségű kísérlete? Környezetvédelmi aggodalmak? A dél-texasi Boca Chica tengerpartján 2003-ban, a jelenlegi rakétagyár létesítése előtt végzett rovarászati megfigyelések.
Szerző: Makranczy György (Bogárgyűjtemény)
2003-ban a kansasi egyetemen (University of Kansas, Snow Entomological Museum) voltam PhD hallgató és lehetőségem volt egy akkor ott dolgozó posztdok társaságában Texas állam déli részén gyűjtéseket ...
A lepkék minden tekintetben sokfélék. Méretük tág határok között változik: a világon a legnagyobb faj szárnyainak fesztávolsága (vagyis a kipreparált lepke elülső szárnyainak csúcsa közötti távolság) akár 300 mm is lehet, míg a legkisebb fajoké nem éri el a 3 mm-t. Két nagyságrendnyi különbség! A legapróbbak hernyói egy levél lemezének belsejében is képesek felnőni.
Szerző: Tóth Balázs (Lepkegyűjtemény)
A legkisebb lepkéket az aknázómolyok ...
Az erdő és gyep találkozásánál fekvő, átmeneti élőhelyek jóval több növény- és állatfaj számára nyújtanak otthont, mint egy-egy homogén élőhelytípus. Ezt a fajgazdagságot az idős fák jelenléte csak fokozza, hiszen olyan ritka, veszélyeztetett és sokszor észrevehetetlen zuzmófajok találhatók itt, melyek kizárólag a több százéves, ősi fákhoz kötődnek. Annak ellenére, hogy a természetvédelem kiemelt célkitűzésként kezeli ezen élőhelyek ...
Az énekeskabócák viszonylag nagyobb méretű szárnyas rovarok, hangjuk minden fajnál egyedi. Életük nagy részét lárvaállapotban a talajban töltik, növényi nedveket szívogatva, majd kiássák magukat és megkezdik a párkeresést. Április végén két időszaki kabócafaj vagy más néven fáraókabóca-faj egy-egy új nemzedékének egyidejű megjelenése várható Észak-Amerikában. Ez ritka eseménynek számít, a két generáció együttes felbukkanása utoljára 1803-ben ...
Az ember által közvetített fajok új területekre való behurcolása a biológiai sokféleséget fenyegető egyik legfontosabb veszélynek és gazdasági károk forrásának tekinthető. A nutria térhódítása és tömeges megjelenése egy ökológiai katasztrófa képét vázolja fel. De tegyük fel a kérdést magunknak és a szakértőknek, hogy mégis mi a gond a nutriával, miért szerepel az IUCN által létrehozott „A világ 100 legrosszabb” inváziós fajait tartalmazó ...
Ahogy beköszönt a tavasz és a természet ébredezik, március egy különleges időszakot jelent a barlangok világában. Március a Barlangok Hónapja, amikor is a figyelem ráirányul a föld alatti csodákra és azok védelmére. De mi teszi ezeket a titokzatos üregeket annyira fontossá és miért kell oly nagy gondot fordítanunk megőrzésükre?
Szerző: Győrössy Dorottya (Emlősgyűjtemény)
A barlangok több szempontból is kiemelkedően ...
A borostyánkő az egykor élt növények fosszilis gyantája, melyben sok esetben őrződnek meg úgynevezett zárványok. Ezek leggyakrabban növényi és állati részek, utóbbiakat leggyakrabban ízeltlábúak képviselik. Hazánkban, bármilyen meglepő, a paleontológia ezen ágának is van története, jelen elbeszélő blogbejegyzés tulajdonképpen e történet egy kis fejezete lesz. A Magyar Természettudományi Múzeumban már évek óta folyik az ajkai (Veszprém vármegye) ...
Ismét jelentkezünk a múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeivel. 2023-ban összesen 121 új taxont – úgymint 102 tudományra új fajt, 13 alfajt, egy altribuszt, négy nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a puszta fennmaradásunk érdekében is ...
A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek ráadásul a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel is telepednek meg, mint évtizedekkel ezelőtt. Három magyar városból került elő két laposféreg faj, amelyek előfordulását HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének (NÖVI) és a Magyar Természettudományi Múzeumnak (MTM) a kutatói először jeleztek a Zootaxa című zoológiai ...
A Magyar Természettudományi Múzeum nem csak a gyűjteményeiben őrzött nemzeti vagyon és természeti értékek megőrzéséért dolgozik napról napra, hanem az élő „nemzeti kincsek” védelmét is fontosnak tartja: kutatóink a Borsodi-Mezőségen dolgoztak egy európai uniós projekt keretében.
Szerzők: Fuisz Tibor (Madárgyűjtemény), Cserkész Tamás (Emlősgyűjtemény)
A fajok védelme a modern konzervációbiológia szerint leghatékonyabban az élőhelyük ...
