Hideg van, sötét, esik az eső. Társaim karattyolását csak foszlányokban hallom, fejlámpáik fénye néha megvilágít egy fatörzset. Egy kimondhatatlan nevű balkáni hegység megjegyezhetetlen nevű csúcsának közelében bolyongok, a legközelebbi lakott település legalább félórányi autózásra van, az autó meg fogalmam sincs, merre. Mit is keresek itt? – teszem fel a kérdést magamnak. Gyalogpattanókat!
Írta és fényképezte: Németh Tamás
Egy görög ...
A hétvégén rendezték meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a XI. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferenciát , amelyre 9 ország több, mint 250 vendége érkezett.
A három napon át tartó rendezvényen különböző területekről és szakterületekről érkezett kutatók mutatták be legújabb eredményeiket és vitatták meg ezeket.
A konferencia megnyitója, Zentai Oszkár, Korsós Zoltán, Hably Lilla (fotó: György ...
Írta: Paulovkin András (A Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője)
Az emberek nehezen tűrik az otthonaikban vagy akár a munkahelyükön a hívatlan látogatókat. Az ellenérzéseik csak fokozódnak, ha ezek a látogatók olyan élőlények, melyek jelenlétükkel komoly kellemetlenségeket okoznak. A velünk együtt élő „társbérlők” többsége ugyanakkor teljesen ártalmatlan és sokan közülük szinte ...
Rendhagyó kívánság érkezett 2014 őszén múzeumunkba. Filmes stáb kereste fel a Bogárgyűjteményt, hogy segítséget és szakmai tanácsot kérjen egy Magyarországon forgatandó játékfilmhez.
Írta és fényképezte : Németh Tamás
Forrás: Filmvilág Blog
A hazánkban élő angol rendező, Peter Strickland harmadik mozifilmjéhez nyolctagú angol csapatot utaztatott Budapestre. A stáb nagyobbik részét hazai szakemberek alkották, az ő dolguk volt a ...
A számos ritka és kevéssé ismert állatfaj között akadnak olyanok is, amelyeket mindössze egyszer találtak meg, és azóta nem kerültek elő. Gyakran csupán egyetlen múzeumi példány bizonyítja a faj létezését (vagy legalábbis azt, hogy amikor gyűjtötték, akkor még létezett). Egy ilyen titokzatos sziklalakó csigafaj, az Apfelbeck-orsócsiga ( Montenegrina apfelbecki ) felkutatására indultunk 2014 júniusában Albániába.
Írta: Angyal Dorottya és Fehér Zoltán
...
A tudósokra gyakran gondolunk úgy, mint mindig komoly emberekre, akiknek az életét teljesen kitölti kutatási témájuk, és gyakran elfeledkezünk arról, hogy ők is különböző karakterű és humorú, hús-vér emberek. A régebben élt kutatók is megelevenednek, ha naplóikat, levelezésüket olvassuk, vagy kortársaik véleményén keresztül ismerjük meg őket.
Írta: Pifkó Dániel
Jávorka Sándor (1881–1961) hagyatékában, melyet a Magyar Természettudományi Múzeum ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Verebélyi Viktória írását olvashatjuk „beépített” fejtetői iránytűkről.
Zöld gyík ( Lacerta viridis ) fejtetői szeme (Fotó: Verebélyi Viktória)
Az ősgerinceseknek feltehetően ...
259 éve született Kitaibel Pál
Nagymarton, 1757. febr. 3. - Pest, 1817. dec. 13.
Természettudós, polihisztor, egyetemi tanár
A pesti egyetem jogi, majd orvosi karán tanult, 1785-ben orvosdoktorrá avatták. 1784-ben az egyetem botanika és kémia tanszékén tanársegéd, majd adjunktusa lett. Működését az egyetem botanikus kertjében kezdte. 1807-ben a botanikus kert igazgatója, majd 1810-ben a botanika tanszék professzora lett. Életműve szerteágazó, a korában művelt ...
Az utóbbi hetek egyik vezető híre, hogy a számos latin-amerikai országban diagnosztizált magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának oka a kevéssé ismert Zika-vírus okozta fertőzés. Mind több hír jelenik meg arról is, hogy egyre több országban, köztük európaiakban is találtak Zika-vírussal fertőzött személyeket. Számos nemzeti és nemzetközi egészségügyi szervezet adott ki a riasztást a vírus járványos terjedése és a lehetséges kártétel ...
Február másodika a Vizes Élőhelyek Világnapja, annak emlékére, hogy 1971-ben, egy iráni kisvárosban, Rámszárban ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezmény néven ismert nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért.
Az egyezmény 1975. december 21-én lépett érvénybe. Mára az eredetileg főképp a vízi madárvilág megvédését irányzó program jóval sokrétűbb lett, mivel már nemcsak a madarakra figyelünk oda, ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült írásokat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Tyler Teadora írását olvashatjuk a növények „internethasználati” szokásairól.
Mindenki kapcsolatban áll mindenkivel (Forrás: ...
Ahogy egy üzletben sem csak kirakat van, hanem raktárkészlet is, az igazi múzeumban a kiállítások mögött kiterjedt gyűjtemények húzódnak meg. E gyűjteményekben számtalan olyan példány akad, amely első látásra fölöslegesnek vagy értéktelennek tűnik. Sohasem lehet azonban tudni, hogy egy jelentéktelennek látszó darab nem lesz-e valamikor jelentős és hírneves.
Írta: Papp Gábor
Rövid írásunk arról szól, hogyan lehetett a párizsi Nemzeti Természetrajzi ...
Ahogy az utóbbi évtized kutatásai bizonyították a dinoszauruszok hajdani előfordulását Magyarországon, nemrég derült fény a növényvilág talán kicsit hasonló csoportja, a cikászok hazai előfordulására is.
írta: Erdei Boglárka
Persze nemcsak ennyi a párhuzam e két élőlénycsoport között: mindkettő a mezozoikumban (a földtörténeti középidőben) élte virágkorát, majd jelentős hanyatlásnak indult. Ugyan a cikászok nem haltak ki a földtörténeti ...
Jövőre mindenképpen csinálunk még egy ásatást, mert nagyszerű leletek kerültek elő, egyenesen hiánypótlóak erről a területről! Ráadásul az Istállóskői-barlang jégkori vadászainak „stílusában” pattintott eszközök nagyon ritkának számítanak errefelé!
De ne rohanjunk úgy előre, sokkal inkább hátra, legalábbis időben.
2014-ben, egy novemberi vasárnap délután szokatlan telefonhívás érkezett a Magyar ...
A közelmúltban magyar kutatók munkájának köszönhetően a tekert csűdfű ( Astragalus contortuplicatus ) gyűjteményben őrzött, 130 éves magvaiból életképes egyedek fejlődtek ki. Ezzel új adatok kerültek fel a magvak hosszú távú életképességének rekordlistájára .
Írta: Bauer Norbert
A tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) tekeredő, csavarodó hüvelytermései
(fotó: Bauer Norbert)
A legidősebb, még csíraképes magvakat őrző herbáriumi ...
