Városi mohák
Műhelytitkok a múzeumban április 2-án

 

2_haztetomoha.JPG

A kora tavaszi környezetben még nem kevés a zöld szín. Így hamarabb megakad a szemünk egy szép mohás betonfalon, ahol a növénykék különféle árnyalatú zöld színekben pompáznak. Ilyenkor könnyebben észrevesszük a parkok fáinak kérgén kialakult sötétzöld mohabevonatot is, mert a lomb árnyékoló hatásának hiányában a fák törzse és töve is jobban megfigyelhető.

A mohák jól alkalmazkodtak az alacsony, akár fagypont körüli hőmérséklethez. Gondoljunk csak a sarkvidéki tundrákra, ahol ők a növényzet fő alkotói. A mohák tehát télen, kora tavasszal is aktív életet képesek élni, amikor az éjszakák még fagyosak, de a nappali hőmérséklet elérheti már 15–20 C°-t is. Ráadásul a tavaszi csapadékos időjárás is kedvez nekik. A mohák gyepecskéi megtelnek vízzel, megduzzadnak, láthatóbbá válnak. Teljes testfelületükön veszik fel és adják le a folyadékot, ezért könnyen telítődnek vízzel, viszont hamar ki is száradnak. Nedvességtartalmuk szorosan összefügg környezetük vízellátottságával.

Számos moha, például a falimoha, még télen kezd szaporító képleteket, spóratokokat hozni. Ezek kora tavasszal már hosszú nyelükön ülve kiállnak a gyepből, és még feltűnőbbé, változatosabbá teszik a homogén zöld gyepek megjelenését. A falimoha kőfalakon, betonfalakon az egyik leggyakoribb mohafaj. A természetes környezetben napos sziklákon él, a szárazságot jól tűri.

1_falimoha.JPG

Falimoha

A száraz körülményekhez jól alkalmazkodott a háztető moha is. A neve alapján azt gondolhatjuk, hogy elsősorban háztetőkön fordul elő, de talajon, sziklákon is gyakori, főleg a napfénynek kitett helyeken. A levelek végén lévő víztiszta szőrszálak a reggeli harmatcseppek begyűjtésében segítenek, a nap folyamán pedig fényvisszaverő réteget képeznek a mohapárnán, ami a túlzott felmelegedést gátolja. Nedvesen széttáruló levélkéi száradás hatására a szárra csavarodnak, hogy a további vízvesztést megakadályozzák.

2_haztetomoha.JPG

Háztető moha

A városban betonfalakon gyakori, de rakott kőfalakon is tömegesen jelenhet meg az őszmoha. A levelek vége szintén víztiszta szőrszálban végződik, amelynek funkciója megegyezik a háztető moháéval. Gyakran gömbszerű alakja a párna belsejében összegyűlt víz megtartását segíti elő.

3_oszmoha.JPG

Őszmoha

A városban kitett, napos betonfalak gyakori benépesítője az ezüst körtemoha is. Száraz állapotban ezüstös színű, nevét is erről kapta. Ez a levélkéi felső részében elhelyezkedő, klorofill nélküli, áttetsző sejteknek köszönhető. A párna ezüstös színe ebben az esetben is a száraz körülményekhez való alkalmazkodásban segít, mivel visszaveri a napfényt, és meggátolja a túlzott felmelegedést.

4_ezustkortemoha.JPG

Ezüst körtemoha

Parkokban, a fák kérgén gyakori a hamvas szőrössüvegű moha. Nevét a spóratokokat fedő szőrős kendőcskéről kapta. Levelei szintén víztiszta szőrszálban végződnek, ami hamvas-fehéres megjelenést kölcsönöz a gyepnek.

5_hamvasszorossuvegu.JPG

Hamvas szőrössüvegű moha

Április 2-án a „Műhelytitkok” foglalkozás keretében a mohákkal és felépítésükkel ismerkedhetünk meg közelebbről mikroszkópok segítségével.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr138546408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása