A vizes élőhelyek páratlanul változatos életközösségeknek adnak otthont – már egyetlen csepp vízben is parányi élőlények sokaságára lehet bukkanni. A mikroszkopikus méretű lényektől kezdve, a kicsit nagyobb termetű makrogerincteleneken, és a vízi élet tápanyag- és energiaellátását biztosító különböző szerveződési szintű növényeken át, egészen a gerinces állatokig, mindannyian a vizekhez kötődő élet körforgásának láncszemei.

A különféle állatcsoportok szemszögéből nézve azonban meglehetősen eltérő a víz, mint víztest jelentése. A köznyelv azokat a gerinceseket, amik nem tudják testhőmérsékletüket állandó értéken tartani, így az a környezet hőmérsékletétől függően változik, hidegvérűeknek nevezi. A halakat, kétéltűeket és hüllőket lehet ide sorolni. A kizárólag vízben élő halak behatárolt világát jelenti az adott víztest, partjai meghatározzák életterüket, míg a többieknek csak életük bizonyos szakaszában nélkülözhetetlen színtér. A kétéltűek – mint nevük is mutatja – életüket vízben kezdik, majd többnyire szárazföldi életmódra térnek. Ám felnőtt életükben is évente legalább egyszer, a szaporodási időszakban, kulcskérdés egy-egy békaugrásnyi távolságban lévő, vagy az apró gőtelábakkal megtehető messzeségben lévő tavacska, vízfolyás léte. A hüllők egyes fajainak vízi vadászmezőket rejt a mély.

Melyik halfajt tüntették ki idén az „Év hala” címmel és ki is ő valójában? Tudtad, hogy 2016 év elején egy új halfajt írtak le Magyarország területéről? Hogyan élnek hazai kétéltűink, mit lehet tudni róluk? Melyik hüllő vadászik a vízben? Mit tudsz az év hüllőjéről, a kockás siklóról? Láttad már élőben 2015 kétéltűjét, a dunai tarajosgőtét?

Műhelytitkok rendezvény március 26-án a hazai hidegvérűekkel és múzeumi melegvérűekkel

Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum
Budapest, Ludovika tér 2-6.