2016-ban a gránátot választották az év ásványává . Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a sorozat bevezető része ír. Az eddig megjelent írások listája e bejegyzés végén található.
A Magyar Természettudományi Múzeum (akkor még véglegesnek hitt) új helye, a Ludovika mellett lévő egykori lovardában az 1996-ban megnyílt első kiállításon ...
Még egy viszonylag nagy méretű csiga megtalálása sem mindig egyszerű – sőt már-már lehetetlennek tűnő – feladat. Mivel valószínűleg tudományra új fajról van szó, mindent megtettünk felkutatása érdekében.
Írta: Katona Gergely ( Lepkegyűjtemény ), Gubányi András ( Parazitológiai gyűjtemény ), Erőss Zoltán Péter ( Puhatestűek gyűjteménye ) és Kenéz Attila (Puhatestűek gyűjteménye)
A romániai faunakutatás során 2015-ben találtunk egy ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő, egyben befejező részeként Hoppa Paulina írását olvashatjuk a dinoszauruszok fennmaradt kortársairól, a hidasgyíkokról.
A tuatarák ( Sphenodon punctatus ), más néven hidasgyíkok különleges élőlények, amelyek már ...
2016 júniusában az Óceánok Világnapjához (június 8.) kapcsolódóan egy Steller-tengeritehén ( Hydrodamalis gigas ) koponya látható a Magyar Természettudományi Múzeum kupolacsarnokában a hónap műtárgyaként.
Írta: Csorba Gábor és Görföl Tamás ( Emlősgyűjtemény )
A történelmi időkben élt legnagyobb szirénfaj (ide tartozik a manáti és a dugong is) valamikori elterjedési területe a Parancsnok-szigetek környékének sekély vizeire korlátozódott a ...
Kudich Zsolt és Zsirmon Réka magyar természetfotósok a Danubeparks természetvédelmi együttműködéssel közösen nemzetközi vizuális kampányt indítottak a Duna még meglévő természeti értékeinek megőrzéséért. Az elkészült fotók egy európai kiállítási körút részeként most Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban láthatóak. A kiállítás megnyitóján vendégünk volt Winkler Róbert is, aki a Nagyvárosi természetbúvár című könyvét mutatta ...
Ha a rovarcsoportokat veszélyeztetettség szerint rangsoroljuk, és a legkevésbé érzékeny, viszonylag látványos és nagytestű fajok között is jelentős számban találunk "eltűnteket", mit gondolhatunk az apró, különleges igényű fajokról?
Írta: Makranczy György ( Bogárgyűjtemény )
Kelet-ázsiai gombaholyvák ( Pseudoxyporus -fajok). A holyvák között ritkák az ennyire tarka mintázatú állatok, többségük egyszínű barnás vagy feketés. Balról ...
2016-ban a gránátot választották az év ásványává . Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a sorozat bevezető része ír.
A gránát szó hallatán a magyar átlagemberben valószínűleg egy robbanóeszköz képe dereng föl, és nem egy gyakori ásvány kristályaira gondol. Egy angolnál már más a helyzet, hiszen az, amit az ellenséghez hozzávág, a grenade ...
Nem új dolog, hogy államok gyakran rossz döntéseket hoznak, már ami a természeti környezetet illeti. A gazdasági, politikai célú fejlesztések szószólói előtt gyakran nem lebeg más cél, mint a gazdasági vagy politikai siker. Természetesen az idő múlásával, a gondolkodásmód változásával az egykori döntések is új elbírálás alá esnek. Mégis érdekes, amikor az élő vagy éppen holt lelkiismeret, amely makacsul emlékeztet egy rossz döntésre, két, ...
Az amerikai Time magazin 1927-ben adományozta először az „év embere” címet. Azóta megszaporodtak a hasonló címek, talán a globalizáció – és ha úgy tetszik, amerikanizáció – hatására. Magyarországon már 1979 óta szavazhatunk az év madarára, 1996 óta az év fájára és így tovább. A kapcsolódó ismeretterjesztő kampányok által a nagyközönség megismerheti a „kiválasztottat”, és ezáltal ...
A Kárpát-medence rétegsorai páratlanul gazdagok a Föld és az élet történetének dokumentumaiban – hazánkban gyakoriak az ősmaradványok. Az előadás számba veszi a Kárpát-medence legidősebb és legfiatalabb kövületeit, az ordovíciumi mikrofosszíliáktól a jégkorszaki mamutig. Szó esik a tömegesen gyűjthető és a ritka kövületekről, a nagyközönség előtt ismeretlen csoportok képviselőiről és a népszerű dinoszauruszokról is.
Ezek a kövületek bolygónk ...
Különös jelentősége lehet a rovar-, növény- vagy ásványgyűjteményeknek olyan jeles személyiségek életében, akiket egészen más tevékenységükről ismerünk.
Írta: Bauer Norbert ( Herbarium Carpato-Pannonicum ) és Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
A növény- és állatfajok dokumentálása alapján esetenként pontosan rekonstruálható a botanikusok, zoológusok életútja. De nem csak az övéké: a természetrajzi kutatásokból művészek, politikusok, ...
Szinte mindennapos, a legtöbb embert foglalkoztató téma az éghajlat felmelegedése, mely számos kérdést vet fel.Mi lehet az oka? Milyen hatással lesz az élővilágra és a természetes környezetre? Mennyire változtatja meg az emberiség életét? Tehetünk-e valamit ellene?
Az őslénytan számos kérdésre, ha nem is mindre, választ adhat. De vajon melyekre, és hogyan?
Írta: Szentesi Zoltán ( Őslénytani és Földtani Tár, Gerinctelen Paleontológiai Gyűjtemény )
Gránátos ízelítő Az év fajai című időszaki kiállításból
(Fotó: Jánosi Melinda)
A gránát szó hallatán a legtöbben talán a kézigránátra esetleg a gránátvörös színre gondolnak, míg a hasukat jobban szeretőknek inkább a gránátos kocka vagy éppen a gránátalma képe villan be, de valószínűleg olyanok is akadnak, akiknek a gránit kőzet neve és újabban a gránitszilárdságú jelző ugrik be. ...
A talajt és avart egy angol kutató egyszer igen találóan a szegény ember esőerdejének nevezte. Valóban, már néhány marék avarban is az állatvilágnak a természetfilmek dzsungelfelvételeit megszégyenítő sokféleségét láthatjuk, ha kellőképpen közelről szemléljük. Ráadásul ezért az élményért nem is kell messzire zarándokoljunk, hanem elég egy közeli parkba – illetve most csak a Természettudományi Múzeumba - átsétálnunk!
Egy a Magyarországról ...
2016. május 19-én az index.hu hírportál közzé tette, hogy Nagy-Britanniában is megjelent a 2004-ben Kínából Franciaországba behurcolt, és azóta Európa-szerte rohamosan terjeszkedő ázsiai lódarázs. Az esemény egyébként teljességgel várható volt, sőt furcsa, hogy előbb jutott el a faj Portugáliáig, Olaszországig, minthogy átkelt volna a Brit-szigetekre. Ha már a darázs nincs is a megfelelő helyén, legalább a vele kapcsolatos információkat tegyük a helyükre, ...
