A 2010. óta minden páros évben rendezett Kurultajon, a páratlan években pedig az Ősök napján nyílik régészeti-antropológiai tárlat, mely honfoglaló őseinket, kultúrájukat, mindennapjaikat, szokásaikat mutatja be.
A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani gyűjteménye eddig minden alkalommal részt vett a kiállítás létrehozásában. Idén várhatóan három sátorban tekinthető meg a Kárpát-medencei hun korral és a honfoglalás korával kapcsolatos anyag.
kép forrása: http://kurultaj.hu/2016/07/megelevenedik-a-fejedelmi-kiseret-szenzacios-kiallitas-a-kurultajon/
A hun sátorban a múzeum gyűjteményéből származó hun kori csontleleteket állítunk ki. A koponyák egy része a korszak egyik – a csontokon is megfigyelhető különlegességét – a mesterséges koponyadeformálást szemlélteti, amely szokás a hun törzsszövetség megjelenésével terjedt el nagyobb számban a Kárpát-medencében.
kép forrása: http://kurultaj.hu/2016/07/megelevenedik-a-fejedelmi-kiseret-szenzacios-kiallitas-a-kurultajon/
A 9. század végétől a 10. század közepéig feltehetően a honfoglaló magyarság hatalmi központja a Felső-Tisza-vidékén lehetett. Ezt a korszakból származó, az említett területen sűrűn csoportosuló, igen gazdag leletanyagú honfoglaló temetők mutatják. A kiállítás régészeti része az itt megtalált tárgyak közül mutat be néhányat. Az Embertani tár muzeológusai ezen lelőhelyekről előkerült koponyákat állítanak ki. A leletek gazdái az akkori honfoglaló elithez, illetve az elit közvetlen katonai kíséretéhez tartoztak. Bennük a honfoglalók első három generációjának képviselőit tisztelhetjük, akiknek egy része még bizonyosan a Kárpátokon túl született. A kiállított koponyák között lesznek sebészi és jelképes koponyalékelésen átesettek is, így ezek a honfoglaló magyarságot karakteresen jellemző érdekességek is megfigyelhetők. A kiállított anyag mellett a tárgyszövegek és információs poszterek is segítenek az ismeretátadásban.
A Kurultaj - Magyar Törzsi gyűlés főszervezője a Magyar-Turán Alapítvány. A rendezvény programjai - így a kiállítások is - ingyenesen látogathatók.
A rendezvény időpontja 2016. augusztus 12-14., helyszín: Bugac.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
E.Katolnai 2016.08.02. 11:02:30
mert hogyan származhatott volna a sok magyar folyó, patak, stb. név olyan nemzettségektől, ahol a személynevek török eredete megkérdőjelezhetetlen. Itt van példának mindjárt Árpád családjának feljegyzett nevei: Ügek, Önedbelia, Liüntika, Tarhacsi, Jelek, Jutacsa, Zolta, Kurszán, Kadocsa, mely nevek jól hangzanak magyarul is, de mégis török nevek. Ezek az emberek nem nevezhették el a Tiszát Tiszának sem a Marost Marosnak. Evvel szemben a Nagyszentmiklósi rovásírásos feliratokról tisztán, magyarul szólnak hozzánk a nevek; Csobánc, Tényő, Kenéz, Béla, Sényő, stb. És akkor itt van a régi kérdés: a székelyeket ki tanította meg magyarul?
Anonymus sehol nem említi, h Árpádék földműves népeket hoztak volna magukkal, de az „Árpád-népe” kevés feltárt női sírjai is arra engednek következtetni, h Árpáddal nem nép jöttbe, hanem erős fegyveres kísérettel 'fejedelmi' klánok és csak nekik voltak asszonyaik, míg a kísérő hordák mind harcos férfiakból álltak.
És akkor ott van az ún. fejedelmi sirok problémája, melyek kizárólag mind csak a felsó Tisza vidékén léteznek, holott előfordulásuk az Anonymus tört. alapján mimdemhol fellelhetőnek kéne lennie.
Soroljam még az ellentmondásokat?
