A 2023. évben soha nem látott mértékben kapott támogatást a Pannon-tó kutatása. Tavaly évben nyílt először lehetősége a Magyar Természettudományi Múzeumnak, hogy saját belső pályázatokat hirdessen, amelyekkel tudományos projekteket és tudománynépszerűsítő programokat támogatott. A két pályázati fordulóban több olyan pályázat is nyert, amely a Pannon-tó több millió éves üledékeit és ősmaradványait vizsgálja. Ebbe a témába tartozik ez projekt is, ...
A múzeumi gyűjteményekben őrzött preparátumok genetikai elemzése hatalmas lehetőség a biodiverzitás megértése és megőrzése terén, és ahogy az elmúlt 200 évben, úgy napjainkban is segíti a kutatókat az élővilág sokféleségének feltárásában. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek különleges értéke, hogy a példányokat az adott élőlénycsoport specialistái határozták meg.
Szerzők: Csorba Gábor (Emlősgyűjtemény), közreműködők: ...
Az iharkúti ősgerinces lelőhelyről a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagjai temérdek ősmaradványt tártak fel és publikáltak az utóbbi két évtizedben. A csontok és növénymaradványok mellett azonban egy másfajta lelet is százszámra kerül elő az ásatásokon: fosszilizálódott ürülékek, azaz koprolitok. Ezeknek a különleges kövületeknek a tanulmányozása egészen új ismeretekkel szolgált az őslények környezetével és a tápláléklánccal kapcsolatban. ...
Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának egyik nagy gyűjteményében, a Herbarium Generaléban 2019-ben elrendelt revíziós munka a végéhez közelít. E gyűjtemény több mint hatszázezer lapjának vonalkódozása meglehetősen egyhangú munka, olykor azonban szokatlan példányok kerülnek kézbe, lehetőséget nyújtva pár perc felüdülésre, rácsodálkozásra…
Szerzők: Bauer Norbert (Növénytár) és Somlyay Lajos (Növénytár)
Hószéli szegfű herbáriumi ...
A genetikai adatok tükrében a kerecsensólyom, mint faj kialakulásának helye a populáció mai nyugati határára, talán éppen hazánk területére esik, majd innen kiindulva terjeszkedett keleti irányba. Őstörténeti szempontból ez azt jelenti, hogy a magyarok elődei az evolúciósan fiatalabb populáció sólymaival találkoztak először, hogy aztán a honfoglalás során megérkezzenek a turul őshazájának vidékére, ahol totemállatuk ősei fogadták őket, és új hazára ...
A rikító színű fajok általában azt jelzik, hogy valamilyen méreganyagot tartalmaznak, ezért nem érdemes elfogyasztani őket. Sok állatfaj viszont az élőhelyén beleolvad a környezetébe, hogy a ragadozók előtt észrevétlenek maradjanak. A talajon élő bogárfajok nagy része sötét színű, sokszor szürkés, hogy minél kevésbé lehessen észrevenni őket. Egyes fajok szárnyfedőin gödröket találunk, melyekben megtapad a nedves talaj, így aztán szinte teljesen eggyé ...
Nemrég múzeumunk botanikai expedícióiról tartottam előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak. Az előadás utáni kérdésekből kiderült, hogy ami nekünk természetes a mohák gyűjtésével, vagy a herbáriumba helyezésével, tágabb értelemben a gyűjteményezésével kapcsolatban, az egyáltalán nem olyan egyértelmű és világos mások számára. Így határoztam el, hogy írok a mohagyűjteményben folyó munkákról.
Szerző: Papp Beáta (Mohagyűjtemény)
...
A pécsváradi bányában található homok nemcsak építőanyag, hanem egy kiváló fosszília lelőhely is egyben kitartó gyűjtők-kutatók számára. Az itt felhalmozódott homok számos gerinctelen és gerinces fosszíliát őrzött meg számunkra, köztük az egykor a környéken élt krokodilok maradványait is.
Szerző: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár, Rétegtani gyűjtemény)
A pécsváradi homokbánya ősmaradvány-tartalmú rétegei (fotó Sebe ...
Az idén alapításának 50. évfordulóját ünneplő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2024-ben a kerecsensólymot választotta az év madárfajának. A kerecsen a hazai madárfauna egyik legkiemeltebb természetvédelmi értéke; európai szinten legjelentősebb populációja a Kárpát-medencében él. Fontos szerepet tölt be a magyarság hiedelemvilágában, hiszen a turult nagy valószínűséggel ezzel a madárral lehet azonosítani. A kétrészes cikksorozat első ...
Napjainkban szerte a világon egyre több a hamvasztás és kevesebb a koporsós temetkezés, melynek számos oka van. Ezek között a dinamikusan növekvő népességszám, a társadalmi- kulturális átalakulások folyamata, a vallási hit és nem utolsó sorban az elszegényedés is szerepet játszik. E temetkezési forma megjelenése a paleolitikum időszakára tehető, majd az őskor folyamán bizonyos időszakokban (pl. bronzkor), bizonyos kultúrák népességei részben vagy ...
A lószúnyogokról magyar nyelven nem jelent meg olyan munka, melynek segítségével a hazai fajok meghatározhatók lennének. A Móczár László által szerkesztett Állathatározóba a fajoknak csak töredékét vették fel, és a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozatban – megfelelő szakember hiányában – erről a csoportról nem született kötet. Ilyen módon meg kell elégednünk a legjellegzetesebb fajok felismerésével. A fajok zömének pontos azonosítása ...
A cikászok a mezozoikumban élték virágkorukat, majd jelentős hanyatlásnak indult a növény csoport. A miocénben, kb. 15 millió évvel ezelőtt, még nálunk is megtalálhatták számításukat ezek a növények, akkoriban a cikászok hozzátartoztak Magyarország területének tájképéhez. Napjainkra jelentőségüket annyira elveszítették, hogy ma élő fajaik kivétel nélkül veszélyeztetettek. Mégis mi köze lehet egy ennyire alárendelt növény csoportnak egy szigetről ...
Féljünk-e a lószúnyogtól? A lakásba betévedő lószúnyogok riadalmat kelthetnek méretük, esetleg szárnyuk jól hallható zizegése miatt. A csípőszúnyogokhoz hasonló kinézetük ellenére ránk nézve teljesen ártalmatlanok, nem szúrnak és veszélyes betegségeket sem terjesztenek. A kifejlett rovarokkal leginkább nedves erdőkben, cserjésekben és réteken találkozhatunk, amint jellegzetes szárnytartással ülnek az alacsonyabb ágakon, bokrokon. Lárváik többnyire ...
Az ősmaradványokból kiolvasható információk mennyisége és jelentősége független a fosszíliák méretétől. Esetünkben az Olaszországban talált, alig néhány milliméteres mikromorf Brachiopodák nyújtanak hasznos adatokat a Földközi-tenger legsúlyosabb környezeti katasztrófája, az egész medence csaknem teljes kiszáradását okozó Messinai Sókrízis utóéletének a megértéséhez. Az is kiderül, hogy miért lehetetlen küldetés jelenleg az Atlanti-óceán ...
Amikor a legtöbb utcai díszfa már rég elvirágzott, a japánakác akkor kezd virítani. A sötétzöld levelű, robusztus termetű fa közkedvelt sorfa, Kínában nagy múltú gyógynövény.
Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és Termésgyűjtemény)
Július elején, amikor már a legtöbb díszfa elvirágzott, a japánakác még csak elkezd virítani. Nagy termete, sötétzöld lombja, illatos, vajszínű virágai közkedveltté teszik. A városi körülményeket jól ...
