Remélem, a címben említett sok „nyom” egyáltalán nem lesz nyomasztó az olvasóknak, és ha már nekikezdtek, végig is olvassák ezt az érdekes – legalábbis e sorok írója szerint valóban érdekes és tanulságos – múzeumi történetet, amely arról szól, hogyan került egy elveszettnek hitt típuspéldány újra reflektorfénybe.
Szerző: Dr. Gasparik Mihály (Őslénytani és Földtani Tár)
Fotogrammetriás módszerrel szerkesztett kép az iráni ősi ...
Hazánkban az ásatásokon előkerült régészeti korú emberi maradványok rendszeres és módszeres megmentése, illetve gyűjteménybe kerülése csak a Trianon utáni időszakban vált általánossá. Ezért gyűjteményünkben ritkaságszámba mennek azok az embertani leletek, amelyek a Kárpát-medence mai politikai határainkon túl eső területeiről származnak. Közülük kerül ismertetésre kettő erdélyi torzított koponya. Kik lehettek, miért és hogyan deformálhatták a ...
A 2023-as évben több olyan geológiai kutatás is elkezdődött, illetve részben megvalósult, amelyet teljes egészében, vagy részben a Magyar Természettudományi Múzeum finanszírozott. Az alapkutatási és tudományos ismeretterjesztő célú projektekre egy új belső pályázati rendszeren keresztül lehetett pályázni. Az idei évben több olyan pályázat is nyert, amely a Pannon-tó üledékeinek és ősmaradványainak kutatását tűzte ki célul. Ez a gyűjtemény ...
Aki csodálattal tekint a kőzetekre és ásványokra, érdekli a keletkezésük titkait megfejtő geológia, emellett a történelmi múltban is szívesen barangol, mint e blog szerzője, az igazán szerencsésnek érezheti magát, hogy egy nagy múltú ásványgyűjteményben dolgozhat, ráadásul egy hasonlóan nagy múltú kollekció, a Pannonhalmi Bencés Főapátság gyűjteménye rendszerezésében is részt vehetett a közelmúltban.
Szerző: Szücs Levente Csaba (Ásvány- és ...
Sorozatunk első részében a hegyi laskagombáról (Pleurocybella porrigens) írtunk ( Rejtélyes gombamérgezések - Magyar Természettudományi Múzeum Blog ). Most, a második részben egy Magyarországon gyakori gombafajt, a begöngyöltszélű cölöpgombát (Paxillus involutus) vesszük górcső alá. Hosszú időn keresztül ehetőnek tartották, csak a nyers gomba fogyasztásától tanácsolták el a gombagyűjtőket. Több esetben azonban a kellően hőkezelt gomba is okozott ...
A 2024-es év emlősének választott vadmacska ( Felis silvestris ) a Bakony területén is előfordul, ahogy ezt a múzeum gyűjteményében található régi preparátumok is jelzik. Azonban élőben találkozni a vadmacskával már korántsem ilyen egyszerű. Nem csak rejtett életmódja és ritkasága miatt, hanem azért sem, mert nem lehetünk biztosak benne, hogy a látott állat valóban vadmacska, és nem egy kiszökött házi cirmos, esetleg a kettő keveréke. A Bakony nem egy ...
Múzeumunk kupolacsarnokában 2021 novembere óta volt látható az „Az Ásvány- és Kőzettár új szerzeményei” című időszaki kiállításunk, amelyet április 10-én ugyan lebontottunk, de itt felidézzük és megőrizzük a kiállításban szereplő információkat és a fotók segítségével ízelítőt adunk a példányokról.
Szerző: Jánosi Melinda (Ásvány- és Kőzettár), Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár) közreműködésével
A képes lapok polca, Arnóth ...
A régmúlt korokban élt nők számára a szülés súlyos kihívást jelentett, hiszen a szülőképes kor elérésével – többek között az őket ért fiziológiás és patológiás stressz megnövekedése miatt – életük fokozott veszélynek volt kitéve, azonban a múltbéli közösségek fennmaradása és társadalmi rendjük fenntartása részben a magas születésszámtól, illetve a megszületett gyermekek túlélési esélyeitől függött. A modern orvostudomány ...
A világon már több mint 20.000 gyűrűsféreg faj ismert, közülük azonban mindössze csak három rendelkezik egy igen különleges és egyedi tulajdonsággal. Eme fajok példányainak teste ugyanis elágazik, mintha csak kicsi fák volnának.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Az 1872-től 1876-ig tartó Challenger expedíció során a Brit Királyi Haditengerészet HMS Challenger nevű hajójának jutott az a nem ...
Aki szereti a Jurassic Park filmszériát, az valamennyit biztosan tud a borostyánkövekről. Tudja, hogy ősi növények megkövesedett gyantája, vagy hogy gyakran lelni benne kisebb-nagyobb zárványokat, vagyis állati és növényi részeket, melyek a még ragacsos mézgában estek csapdába, millió évekkel ezelőtt. Azt sokáig csak kevesen tudták, hogy Magyarországnak is van „saját” borostyánja, nem is egyféle, sőt, ezek közt akad egy, amelyben kifejezetten sok a ...
A magyarországi zuzmóflóra egyik rejtélye! Tudják-e a bodnárok, milyenek a bodrányok? Ki volt ’Muzsó’, és mi köze a Zempléni-hegységhez?
Szerzők: Lőkös László (zuzmógyűjtemény) és Varga Nóra (zuzmógyűjtemény)
A Xanthoparmelia mougeotii tudományos névre hallgató zuzmófajt ’Muzsó-bodrány’-nak is hívhatnánk, ha mindenáron magyar nevet szeretnénk adni neki. A legtöbb zuzmónak azonban csak a latin ...
"A manipuláció az emberi együttélés elkerülhetetlen kísérője. A kérdés nem az, részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, kik leszünk: a manipuláció kiszolgáltatott áldozatai, vagy pedig haszonélvezői." (Josef Kirschner: A manipuláció művészete, 2014)
A fenti idézet szerzője szerint mindannyiunkat születésünktől fogva manipulálnak, sőt, mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre ...
Múzeumunk Növénytárának látogatóit az elmúlt héten az épület előtt igen különleges látvány fogadta. A gyakori városi gyomnövények többsége szinte fel sem tűnik már, de a tömegesen különösen szép látványt nyújtó sárga apácavirágot [ Nonea lutea (Desr.) DC.] nem lehetett nem észrevenni. Sokaknak megért néhány perc rácsodálkozást, amikor e ritka gyomnövény sárga virágai több tíz négyzetméteres foltokban borították el az épület előkertjét.
...
Az emberiség egyik legnagyobb jelentőségű kísérlete? Környezetvédelmi aggodalmak? A dél-texasi Boca Chica tengerpartján 2003-ban, a jelenlegi rakétagyár létesítése előtt végzett rovarászati megfigyelések.
Szerző: Makranczy György (Bogárgyűjtemény)
2003-ban a kansasi egyetemen (University of Kansas, Snow Entomological Museum) voltam PhD hallgató és lehetőségem volt egy akkor ott dolgozó posztdok társaságában Texas állam déli részén gyűjtéseket ...
A lepkék minden tekintetben sokfélék. Méretük tág határok között változik: a világon a legnagyobb faj szárnyainak fesztávolsága (vagyis a kipreparált lepke elülső szárnyainak csúcsa közötti távolság) akár 300 mm is lehet, míg a legkisebb fajoké nem éri el a 3 mm-t. Két nagyságrendnyi különbség! A legapróbbak hernyói egy levél lemezének belsejében is képesek felnőni.
Szerző: Tóth Balázs (Lepkegyűjtemény)
A legkisebb lepkéket az aknázómolyok ...
