Rejtélyes gombamérgezések
A hegyi laskagomba

Az utóbbi évtizedekben több közkedvelt, ehető, nagy mennyiségben is megtalálható gombafajról kiderült, hogy mérgezést okozott, sőt halálesetek is előfordultak a gomba fogyasztása után. Mi állhat ezeknek a rejtélyes gombamérgezéseknek a hátterében? Ennek próbáltunk utánajárni és nyomoztunk a szakirodalomban. Sorozatunk első részében egy ilyen vitatott étkezési értékű gombafaj, a hegyi laskagomba (Pleurocybella porrigens) által előidézett gombamérgezés okait vizsgáljuk.

Írta: Locsmándi Csaba (MTM, Makrogomba-gyűjtemény)

2.jpgA hegyi laskagomba korhadó lucon, Biharfüred mellett (fotó: Locsmándi Csaba)

Hogyan néz ki a hegyi laskagomba?

Fenyőn növő, fehér színű laskagomba, röviden így is fogalmazhatnánk. Aki látott már kései vagy nyári laskagombát, az a hegyi laskagombát is könnyűszerrel felismerheti, ugyanis nagyon hasonlítanak egymásra, azonban a hegyi laskagomba mindig a fenyőalakúak rendjébe tartozó örökzöldek elhalt anyagán (tuskókon, kidőlt fákon) jelenik meg, ellentétben az előző két laskagomba fajjal, amely lombos fák korhadékán terem. A hegyi laskagomba hófehér, közepes méretű, kagylószerű, termőtestei tönk nélkül, vagy nagyon rövid, oldalt álló tönkkel kapcsolódnak az aljzathoz.
A kalap széle sokáig behajló marad, még az érett gombáknál is látható egy keskeny, aláhajló perem. Az idősebb gombák kalapja kissé tölcséressé, lebenyessé válik, széle gyakran hullámos lesz. A viszonylag sűrűn álló, éretten kissé sárgás lemezekből fehéres spórapor szóródik ki.

1.jpgA hegyi laskagomba gyönyörű festménye a múlt század elejéről, Konrad & Maublanc művéből

A hegyi laskagomba Közép-Európában lucon és jegenyefenyőn, csak hegyvidéken fordul elő, a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjtési adatai a Kárpát-medence, ill. a történelmi Magyarország magashegységi területeire korlátozódnak. 2017 folyamán több alkalommal is találkoztunk ezzel a gombafajjal az Erdélyi Szigethegység részét képező, festői szépségű Bihar-hegységben, Biharfüred környékén, 1000 m feletti magasságban. Globális elterjedését tekintve, csak az északi féltekén fordul elő, Európán kívül megtalálható Amerikában és Ázsiában is. Érdekes módon Japánban, a távol-keleti szigetországban főleg japáncipruson (Cryptomeria japonica) nő.

3.jpgJapánciprus-ültetvény a szigetországból

A misoleves gombával ízletesebb

Japánban gomba az egyik legismertebb hagyományos nemzeti ételbe, a misolevesbe is sokszor kerül.  Nagyon sok ínyenc esküszik rá, hogy a leves igazán különleges ízvilágát vadontermő gombák, így pl. a hegyi laskagomba, japánul sugihiratake hozzáadásával érhetjük el. A leves tulajdonképpen alapléből (dashi), erjesztett szójababkrémből (miso) áll, amelyhez betétként tofut, tengeri algát és újhagymát adnak. A misolevest japán éttermekben mi is megkóstolhatjuk, de egy kis utánajárással otthon el is készíthetjük. (Mielőtt japán étterembe mennénk, olvassuk el alaposan a cikket, a végén mindenki eldöntheti, hogy kér-e sugihiratakét a levesébe.)

4.jpgÍgy néz ki a párolt sugihiratake

Titokzatos mérgezések Japánban

2004-ben a szigetországban 55, hasonló mérgezési tünetekkel járó megbetegedést regisztráltak, közülük sajnos 17 halálos kimenetelű volt. A betegeknél zavarodottság, öntudatzavarok, eszméletvesztés, epilepsziás rohamok, izomgörcsök, beszédzavarok, a mozgáskoordináció hiánya és légzésbénulás jelentkeztek, amelyek az akut enkefalopátia (agyműködési zavarok) tünetei. Meglepő volt, hogy a mérgezettek kivétel nélkül veseelégtelenségben (is) szenvedtek, közülük a többség hemodialízis-kezelésre járt. (A hemodialízis művesekezelést jelent. A betegeket művesegépre kapcsolják, amely a salak- és méreganyagokat, valamint a felesleges folyadékot eltávolítja a vérből).

5.jpgMisoleves, itt még gomba nélkül

A gyanú a hegyi laskagombára terelődött

Az eset kapcsán kórházba került betegek közül azokat, akik beszédképes állapotban voltak, alaposan kikérdezték, hogy milyen ételt fogyasztottak az elmúlt napokban, hetekben. Kiderült, hogy valamennyien ettek a hegyi laskagombából. Az adatok kiértékelését jelentősen megnehezítette, hogy a gombamérgezések többségénél fellépő első jellegzetes tünetek (hányás-hasmenés), ezeknél a betegeknél egyáltalán nem jelentkeztek. További nehézséget jelentett a rendkívül hosszú lappangási idő, azaz a gombafogyasztástól az első tünetek megjelenéséig eltelt időszak, amely a 30 napot is elérhette. A mérgezési tünetek annyira atipikusak, de jellegzetesek, hogy a szakirodalomban később René Flammer, svájci orvos és toxikológus - a gomba latin nevéből következően - pleurocybella-szindrómaként írta le ezt a mérgezési típust, a Japánból publikált esettanulmányok alapján. A mérgezést okozó gombafaj beazonosítását ugyanakkor a mérgezéses esetek nagy száma megkönnyítette. 2004 év augusztusa rendkívül csapadékos volt a Japánban, így ősszel nagyon sokan, közel egy időben és egymástól nagy távolságra lévő területeken is gyűjtöttek hegyi laskagombát. Ebből láthatták az elemzők, hogy nem elszigetelt esetekről van szó. További 524, hemodialízis-kezelésre járó beteget kérdeztek meg arról, hogy fogyasztottak-e a gombából. Az adatok lehetőséget nyújtottak statisztikai kiértékelésre is, amelyből egyértelművé vált, hogy a hegyi laskagomba a mérgezések okozója.

Az egészségügy megkongatta a vészharangot

A japán egészségügyi hatóságok országos tájékoztató kampány keretében felhívták a figyelmet arra, hogy vesebetegeknek szigorúan tilos a hegyi laskagomba fogyasztása, annak ellenére, hogy nem minden vesebetegnél okozott mérgezést ennek a gombának a fogyasztása. A japánok köztudottan fegyelmezett emberek, és hallgatnak a hatóságokra. Többségük meg is fogadta a figyelmeztetést, így Japánban, 2007 óta alig fordul elő hegyi laskagombától mérgezés.

A méreganyag nyomában

A betegek agyának vizsgálata a szokásos képalkotó eljárásokkal (CT, MR) egyértelművé tette, hogy az agyban súlyos elváltozások alakultak ki, ezzel magyarázhatók az enkefalopátia tünetei. Néhány mérgezettnél agyi ödémát (duzzanatot) figyeltek meg. Több betegnél az agytörzsben és az agykéregben fedeztek fel olyan plakkokat, foltokat, amelyekben az idegsejtek nyúlványairól hiányzott a velőshüvely. A velőshüvely elektromosan szigetel, akárcsak a műanyag borítás az elektromos vezetéken. Ha nincs, akkor "rövidzárlat" lép fel az agyban, ez pl. a szklerózis multiplex velejárója is.

2005-től kezdődően elkezdték keresni a hegyi laskagombában a mérgezést kiváltó anyagokat.  Itt szeretnénk megjegyezni, hogy nagyon nehéz úgy megtalálni egy méreganyagot, hogy azt sem tudjuk, hogy kémiailag milyen típusú vegyület okozta a mérgezést. Egy támpontjuk mindenesetre volt a kutatóknak. A toxikus anyag nem lehet túl nagy méretű molekula, hiszen át kell jutnia a vér-agy gáton ahhoz, hogy kifejtse mérgező hatását. (A vér-agy gátat az agyi hajszálereket belülről borító, egymással szorosan záródó endotélsejtek alkotják, amelyek szabályozzák, hogy milyen anyagok kerülhetnek az agyba. A kismolekulájú és zsíroldékony anyagok könnyen átjutnak ezen az akadályon, ezért élénkít például a kávé koffeinje vagy - mértékkel fogyasztva - kellemes hatású az alkohol. A makromolekulák, közöttük sajnos számos agyi betegség elleni hatóanyag számára a vér-agy gát gyakorlatilag átjárhatatlan.)

A "bűnös" egy kimondhatatlan nevű vegyület, a pleurocybell-aziridin

2011-ben Wakimoto és kutatócsoportja már közel járt a megoldáshoz, amikor számos citotoxikus hatású aminosavat izolált a gombából. A kutatások során kiderült, hogy ezek az aminosavak egy nagy reakcióképességű prekurzorból (kiindulási vegyületből) képződnek, amely a pleurocybell-aziridin nevet kapta. A termőtestek rendkívül nagy, átlagosan 5,7 mg/kg mennyiségben tartalmazzák ezt az aminosav-származékot. A vegyület átalakulása (hidrolízise) során többféle mérgező és nem mérgező aminosav is képződhet.

6.jpg
A pleurocybell-aziridin átalakulása

A pleurocybell-aziridin in vitro (kémcsőben) patkányagyból származó oligodendroglia-sejtekre mérgező hatású volt. A központi idegrendszerben oligodendroglia-sejtek hozzák létre a velőshüvelyt, amely szigeteli az idegsejtek ingerülettovábbító nyúlványait, az axonokat. Emlékeztetnénk arra, hogy a velőshüvely hiánya felmerült a tünetek lehetséges okaként a gombamérgezetteknél!

7.jpgAz oligodendroglia-sejtek hozzák létre az axonokat szigetelő velőshüvelyt a központi idegrendszerben

A kutatók többsége egyetért abban, hogy a pleurocybell-aziridin és a belőle képződő toxikus aminosavak felelősek a hegyi laskagomba által okozott mérgezésért. Az egészséges vese kiválasztja ezeket a méreganyagokat, azonban vesebetegeknél a vér-agy gáton keresztüljutva ezek a molekulák bejutnak az agyba, ahol súlyos vagy akár halálos károsodást is okozhatnak. A pleurocybell-aziridin és származékainak hatását később állatkísérletekkel is alátámasztották.

Nyitott kérdések azért maradtak...

A hegyi laskagombát évszázadok óta fogyasztják Japánban, 1997 előtt mégsem számoltak be pleurocybella-típusú mérgezésről. Valószínűleg történtek mérgezések korábban is, és nemcsak Japánban, de a hosszú lappangási idő, és az atipikus tünetek miatt senki sem gondolt gombamérgezésre. Vesebetegeknél létezhet egy kritikus méreganyag szint, amely alatt nem lépnek fel mérgezési tünetek, ill. a kevésbé károsodott vese még kiválaszthatja a méreganyag egy részét, tehát a veseelégtelenség fokától is függhet a mérgezés súlyossága. 2004 őszén rengeteg hegyi laskagomba termett Japánban, amelyből a vesebetegek többször, nagy mennyiséget fogyaszthattak, ezáltal sokuk szervezetében elérhette a méreganyag a kritikus mennyiséget. Végül még egy érvet érdemes megfontolnunk. Súlyos vesebetegeket a hemodialízis-kezelések óta, kb. 50 éve tudnak életben tartani, de a módszer általános elterjedését csak az 1980-as évektől számíthatjuk, tehát pleurocybella-mérgezés is elsősorban akkortól fordulhat elő.

  

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr9313995042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.05.25. 17:36:31

Nem vagyok gombaszakértő, de laikusként is élvezettel olvastam. Bár a vegyületek neveit nem olvastam el (minek, hisz úgyse emlékszem rájuk), annyit tudok a gombákról, hogy jóval több van bennük, mint azt a mai tudomány feltételezné. Az is tény, hogy a gombamérgezésekben elhalálozottak minden bizonnyal életük betépéséről számolhatnának be, ha megtehetnék.

- Mi a véleménye a világ keletkezéséről?
- Nem hamarkodnám el a választ, mert ez lehet hogy még a gombatrip.

Lorant Farkas 2018.05.25. 20:02:22

Van PLEUROCYBELL-AZIRIDIN az ostreatus-ban is, esetleg kisebb mennyiségben? Van az eryngii-ben? Esetleg halmozódhat valamilyen okokból?

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása