2016-ban az év emlőse a denevér. Ebből az alkalomból a Földművelésügyi Minisztérium Vadonleső Programja és a Magyar Természettudományi Múzeum több szakmai támogató szervezettel karöltve tematikus évet hirdet. A programsorozat ünnepélyes megnyitójára a Magyar Természettudományi Múzeumban került sor „Denevér Nyitány” címmel 2016. április 6-án. A sajtót 9.30-tól sajtótájékoztatóval és „denevéres meglepetéssel” is vártuk.
A ...
A lepkész Vladimir Nabokov (1899–1977) „Egy lepkefaj felfedezéséről” (On Discovering a Butterfly) című verse költői módon fejezi ki a taxonómus, az élővilág sokféleségének leírásával foglalkozó kutató munkáját, ami a költő szerint – aki egyben nagyszerű entomológus is volt – a vizsgálat tárgyát és magát a kutatót is, az örökkévalóságba emeli. Sajátos megközelítése ez a tudományterületnek. Megérdemli, hogy kicsit alaposabban időzzünk ...
A múzeum új programjára, az ŐSLÉNYKUTATÓ Pizsamapartink első, zárt körű premier rendezvényére szeretnénk meghívni rajongóinkat! Április 16-án este te is vendége lehetsz a múzeumnak, ha részt veszel a múzeum Facebook oldalán meghirdetett játékban és kommentben megírod a feltett kérdésre a helyes választ.
KÉRJÜK, HOGY A SZABÁLYZATOT FIGYELMESEN OLVASD EL, ÉS CSAK AKKOR VEGYÉL RÉSZT A JÁTÉKBAN, HA AZ ITT LEÍRTAKKAL EGYETÉRTESZ!
A Da Vinci ...
Él hazánkban egy sáskafaj, amelyik azon túl, hogy a hatályos jogszabályok szerint védettség alatt áll (pénzben kifejezett értéke 50 000 Ft), európai szinten is közösségi jelentőséggel bír, a Natura 2000 (az Európai Unió ökológiai hálózata) egyik jelölőfaja. Nemcsak ritkasága miatt jelentős, hanem mert esernyőfajként tekinthetünk rá: megőrzésével egy sor kevéssé ismert vagy nehezen vizsgálható érték fennmaradását segíthetjük. Ezért a hivatásos ...
2016-ban a Magyar Rovartani Társaság által kiírt internetes szavazás eredményeként a mezei tücsök az év rovara. Ki gondolná, hogy rajta kívül még tizenegy néhány tücsökfaj él hazánkban?
Nőstény mezei tücsök (fotó: Deli Tamás)
A tücskök egy részével, legalábbis a ciripelésükkel gyakran találkozhatunk, ilyen többek között a nyár végén hallható pirregő tücsök („őszi bogár”) vagy a bordói tücsök, amelynek hangja gyakran a vasúti ...
A WWF szerint a 10 ezret is elérheti az évente kipusztuló állat- és növényfajok száma, amelyeknek sokszor a létezéséről sem tudunk. Márpedig, ha valamit meg akarunk védeni, arról tudnunk kell, hogy létezik. Vagy legalábbis reménykedni benne.
Írta: Babocsay Gergely , Vági Balázs
Az emberiség évezredek óta fajok százait, ezreit űzi az örök elmúlásba. Polinézia egykori élővilágának jó részéről például szó szerint csak töredékes ismereteink vannak, ...
Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma és a zirci Művelődési Ház közös rendezésében március 22-én délután érdekes programmal várta a helyi általános iskola alsó tagozatos gyerekeit, „A vizek szépségei és szörnyei” címmel. A foglalkozást két csoportban tartottuk, csaknem ötven gyerek vett részt rajta.
Írta : Harmat Beáta
Fotó : Ujvári Judit
Megbeszéltük, mit jelent és miért fontos a különböző világnapok megünneplése, miért fontos a ...
A kora tavaszi környezetben még nem kevés a zöld szín. Így hamarabb megakad a szemünk egy szép mohás betonfalon, ahol a növénykék különféle árnyalatú zöld színekben pompáznak. Ilyenkor könnyebben észrevesszük a parkok fáinak kérgén kialakult sötétzöld mohabevonatot is, mert a lomb árnyékoló hatásának hiányában a fák törzse és töve is jobban megfigyelhető.
A mohák jól alkalmazkodtak az alacsony, akár fagypont körüli hőmérséklethez. ...
Kutatók újabb látványos bizonyítékát találták annak, hogy Gabon vadvilága a szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően felépülőben van. Egy csimpánzok ( Pan troglodytes troglodytes ) megfigyelésére kihelyezett kamera egy magányos hím oroszlánt ( Panthera leo ) vett fel, amint elsétált a megfigyelt erdei ösvényen…
Írta: Kispál István
Gabon erdei oroszlánja (Fotó: Philipp ...
Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt ( Batrachochytrium dendrobatidis , magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából 3 mikrométer nagyságú) gomba kizárólag a kétéltűek bőrén élősködik. A felfedezés nagy port kavart tudományos körökben, és a kutatók azonnal intenzív ...
A lényeg a részletekben rejlik. De mi van akkor, ha az a részlet annyira parányi, hogy szinte nem is látható? Mikroszkóplencséken és fényképezőgép objektíveken át szemlélve fény derül minderre.
Írta: Németh Tamás , Bogárgyűjtemény
Bordás holttettetős-ormányos ( Camptorhinus statua ) feje alulról
Szarvas álganéjtúró ( Bolbelasmus unicornis ) fegyverzete
A gerinctelenekkel foglalkozó kutatók vizsgálati alanyait általában nem óriási ...
A vizes élőhelyek páratlanul változatos életközösségeknek adnak otthont – már egyetlen csepp vízben is parányi élőlények sokaságára lehet bukkanni. A mikroszkopikus méretű lényektől kezdve, a kicsit nagyobb termetű makrogerincteleneken, és a vízi élet tápanyag- és energiaellátását biztosító különböző szerveződési szintű növényeken át, egészen a gerinces állatokig, mindannyian a vizekhez kötődő élet körforgásának láncszemei.
A különféle ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Munding Márton írását olvashatjuk egy Európában kevéssé ismert növényfajról, a kratomról. Mi is a kratom? „Félreértett” gyógyszer vagy a Távol-Kelet „zöld tündére”?
Kratom (Mitragyna speciosa)
...
írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota
A honfoglalás korának megismerésében nagy jelentősége van a kora Árpád-korban használt temetők vizsgálatának, mivel a 11. század első felében eltemetettek között kereshetjük a 10. század végén születetteket és azok közvetlen leszármazottait.
A honfoglalás kor és az Árpád-kor határán számos nagy változás történt a magyar nép életében. A korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miként magyarázható ...
Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások, írások és a gyűjteményi tárgyak segítségével bemutatni, hogy egyáltalán kik is a társas darazsak (és kik nem azok, csak hasonlóan „öltözködnek”), ...
