A tudósokra gyakran gondolunk úgy, mint mindig komoly emberekre, akiknek az életét teljesen kitölti kutatási témájuk, és gyakran elfeledkezünk arról, hogy ők is különböző karakterű és humorú, hús-vér emberek. A régebben élt kutatók is megelevenednek, ha naplóikat, levelezésüket olvassuk, vagy kortársaik véleményén keresztül ismerjük meg őket.
Írta: Pifkó Dániel
Jávorka Sándor (1881–1961) hagyatékában, melyet a Magyar Természettudományi Múzeum ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Verebélyi Viktória írását olvashatjuk „beépített” fejtetői iránytűkről.
Zöld gyík ( Lacerta viridis ) fejtetői szeme (Fotó: Verebélyi Viktória)
Az ősgerinceseknek feltehetően ...
259 éve született Kitaibel Pál
Nagymarton, 1757. febr. 3. - Pest, 1817. dec. 13.
Természettudós, polihisztor, egyetemi tanár
A pesti egyetem jogi, majd orvosi karán tanult, 1785-ben orvosdoktorrá avatták. 1784-ben az egyetem botanika és kémia tanszékén tanársegéd, majd adjunktusa lett. Működését az egyetem botanikus kertjében kezdte. 1807-ben a botanikus kert igazgatója, majd 1810-ben a botanika tanszék professzora lett. Életműve szerteágazó, a korában művelt ...
Az utóbbi hetek egyik vezető híre, hogy a számos latin-amerikai országban diagnosztizált magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának oka a kevéssé ismert Zika-vírus okozta fertőzés. Mind több hír jelenik meg arról is, hogy egyre több országban, köztük európaiakban is találtak Zika-vírussal fertőzött személyeket. Számos nemzeti és nemzetközi egészségügyi szervezet adott ki a riasztást a vírus járványos terjedése és a lehetséges kártétel ...
Február másodika a Vizes Élőhelyek Világnapja, annak emlékére, hogy 1971-ben, egy iráni kisvárosban, Rámszárban ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezmény néven ismert nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért.
Az egyezmény 1975. december 21-én lépett érvénybe. Mára az eredetileg főképp a vízi madárvilág megvédését irányzó program jóval sokrétűbb lett, mivel már nemcsak a madarakra figyelünk oda, ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült írásokat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Tyler Teadora írását olvashatjuk a növények „internethasználati” szokásairól.
Mindenki kapcsolatban áll mindenkivel (Forrás: ...
Ahogy egy üzletben sem csak kirakat van, hanem raktárkészlet is, az igazi múzeumban a kiállítások mögött kiterjedt gyűjtemények húzódnak meg. E gyűjteményekben számtalan olyan példány akad, amely első látásra fölöslegesnek vagy értéktelennek tűnik. Sohasem lehet azonban tudni, hogy egy jelentéktelennek látszó darab nem lesz-e valamikor jelentős és hírneves.
Írta: Papp Gábor
Rövid írásunk arról szól, hogyan lehetett a párizsi Nemzeti Természetrajzi ...
Ahogy az utóbbi évtized kutatásai bizonyították a dinoszauruszok hajdani előfordulását Magyarországon, nemrég derült fény a növényvilág talán kicsit hasonló csoportja, a cikászok hazai előfordulására is.
írta: Erdei Boglárka
Persze nemcsak ennyi a párhuzam e két élőlénycsoport között: mindkettő a mezozoikumban (a földtörténeti középidőben) élte virágkorát, majd jelentős hanyatlásnak indult. Ugyan a cikászok nem haltak ki a földtörténeti ...
Jövőre mindenképpen csinálunk még egy ásatást, mert nagyszerű leletek kerültek elő, egyenesen hiánypótlóak erről a területről! Ráadásul az Istállóskői-barlang jégkori vadászainak „stílusában” pattintott eszközök nagyon ritkának számítanak errefelé!
De ne rohanjunk úgy előre, sokkal inkább hátra, legalábbis időben.
2014-ben, egy novemberi vasárnap délután szokatlan telefonhívás érkezett a Magyar ...
A közelmúltban magyar kutatók munkájának köszönhetően a tekert csűdfű ( Astragalus contortuplicatus ) gyűjteményben őrzött, 130 éves magvaiból életképes egyedek fejlődtek ki. Ezzel új adatok kerültek fel a magvak hosszú távú életképességének rekordlistájára .
Írta: Bauer Norbert
A tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) tekeredő, csavarodó hüvelytermései
(fotó: Bauer Norbert)
A legidősebb, még csíraképes magvakat őrző herbáriumi ...
A sziklai kövifoszlár ( Arabidopsis lyrata subsp. petraea ) északi elterjedésű tundranövény. Közép-Európában jégkorszaki maradványfajnak tartják, de ezt csak néhány éve, populációgenetikai vizsgálatokkal sikerült bizonyítani.
Írta : Bauer Norbert
Magyarországon a Csobánc bazaltszikláin és a Keszthelyi-hegység dolomithegyeinek északi lejtőin élnek néhány tucat tőből álló populációi. Tauscher Gyula Ágoston (1833–1882) ercsi orvos és szenvedélyes ...
A Szent István Egyetem első évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. Elsőként Tóth Rita írását közöljük a mikrobák világának "férfigyűlölőiről", a Wolbachia baktériumokról.
Akár Wolbachia -ikon is lehetne (forrás: http://www.jdsupra.com/legalnews/males-need-not-apply-restaurant-chain-37294/)
Az ...
Mocsári kockásliliom (fotó: Toldi Miklós)
A mocsári kockásliliom az 1283 szavazatból 516-ot szerzett (40,22%), második lett a nagyezerjófű 290 szavazattal (és 22,60 %-kal), harmadik a turbánliliom 261 szavazattal (20,34 %), és tisztesen helytállt a medvehagyma 216 szavazattal (16,84 %).
Akár ilyen rövidre is zárhatnánk a 2016-os Év vadvirága szavazást, ám jelen esetben különösen igaz, hogy nem a cél, hanem az út a fontos; nem is tartjuk meg magunknak a ...
A magyar flórában több olyan növény is van, melyekről csak régi gyűjteményi példányok alapján tudjuk, hogy élnek vagy éltek Magyarország területén. Az igazán ritka fajok néha évtizedekig sem kerülnek szemünk elé. Így könnyen gondolhatjuk, hogy már kipusztultak Magyarországról.
Írta: Bauer Norbert
Ilyen eltűntnek gondolt faj volt a lágylevelű zörgőfű ( Crepis mollis subsp. hieracioides ), mely Közép-Európa hegyvidéki tájain, a hűvösebb, ...
221 éve született
Albach József Szaniszló
Pozsony, 1795. jan. 28. - Kismarton, 1853. nov. 12.
Természettudományi, földrajzi, egyházi író, botanikus, ferencrendi szerzetes
1810-ben belépett a ferencesek rendjébe. Székesfehérvárott bölcsészetet, Pozsonyban teológiát tanult. Mint korának népszerű hitszónoka több helyen, 1825 és 1838 között Pesten működött, később Kismartonban élt. Sokat foglalkozott természettudományokkal, főleg a botanikával. ...
