Fura hálóinkat látva elhangzott a szokásos kérdés: „Mit csináltok?” „Kérészlárvákat gyűjtünk.” „Oszt az ehető?”
Írta: Kovács Tibor
Végeztünk egy aznap már sokadik gyűjtési ponttal, hideg is volt, úgyhogy megálltunk a kocsmánál, ami vidéken a szellemi-kulturális élet központja. Többet van nyitva, mint a „kultúrház”, bár sajnos kisebb helyeken félnapos a nyitva tartás, vagy már ki sem nyitnak. (Anyai dédnagyapámnak és nagyapámnak ...
Kevesen ismerik a Keleti-Kárpátok északi részén megbújó, délről a Radnai-havasok, északról pedig a Rahó, Cernahora Civcin hegyláncai által határolt Máramarosi-havasokat. Különleges földrajzi helyzete miatt számos etnográfiai régió találkozásának is olvasztótégelye ez a térség (Kárpátalja, Dél és Észak Bukovina, Galícia és a történelmi Máramaros).
Írta: Gubányi András , Katona Gergely , Makranczy György
Az Európai Unió határán, útban a Pop ...
Ahogy gyarapodnak a bennünket körülvevő világról alkotott ismereteink, úgy változnak a különböző technológiák. Egymás után tűnnek el régi anyagok és eszközök, és válnak múzeumi kuriózummá. Ilyen tárgy a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményében őrzött lepkeolló is.
Írta: Katona Gergely és Bálint Zsolt
A Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött lepkeolló
A barokk kor végén megszülető rovartan, és benne a lepkészet számos ...
A Sziget Fesztivál 2017 rendezvényen idén is találkozhattok velünk, programunk címe WILD WILD WEST. Akik tavaly ellátogattak a fesztivál múzeumi negyedébe, bizonyára emlékeznek a Magyar Természettudományi Múzeum sátrára, ahova Magyarország legjobb steampunk művészeit hívtuk. Egyikük, Sztojanov Péter és alkotásai idén is nálunk lesznek. Vele beszélgettünk arról, mit jelent neki a steampunk.
A bárka című animációs film címadó hajója (forrás: ...
A látássérült személyek oktatásából nagyon sok esetben kihagyják az állat- és növényvilág kézzel való tapintásának lehetőségét. Éppen ezért a Magyar Természettudományi Múzeummal karöltve a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola lehetőséget biztosított tíz látássérült érdeklődőnek a múzeum különleges termében, a Természetbúvár-teremben a tapintható tárgyak megtekintésére. Megvizsgáltak ásványokat, csontvázakat, preparált emlősöket, ...
Korábbi cikkünkben bemutattuk a gyöngyösi Mátra Múzeumban található Pálmaházat, melyben a növények mellett élőállat-bemutató is van. Az állatbemutató számos egyede simogatható, múzeumpedagógiai órákon bemutatható. Nem véletlenül. A velük, általuk szemléltetett biológia órának egészen sajátos szerepe és hangulata van: az élő állat közvetlen közelsége, megtapintása olyan élményt jelent, ami messzemenően segíti a hallott, látott információ hosszú ...
A Magyar Biológiai Társaság – Fiatalok Természetismereti Klubja idén is megtartotta kutató- és természetismereti táborát az Őrségben, a fokozottan védett szőcei lápréteknél. A táborban szervezőként és programtartóként vettem részt. A korábbi évekhez hasonlóan számos értékes és védett rovarfajt figyeltünk meg, köztük az itt rendszeresen előforduló gyászbaglyot ( Mormo maura ) .
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, ...
Földikutyákra rögzíthető rádiós jeladókat nyert a Magyar Természettudományi Múzeum egy kanadai cég rangos pályázatán. Az eszközökkel a korábbinál sokkal jobban megismerhetjük e ritka, fokozottan védett, kizárólag a föld alatt élő, teljesen vak kisemlősök rejtélyes életét.
Bizony, felderült Csorba Gábor és Görföl Tamás arca, amikor egy kora júniusi reggelen, elektronikus postabontáskor meglátták a HOLOHIL vállalat levelét. A kanadai cég, mely vadon ...
Pál János festőművész 70 éves. Műveiből ÉLŐ-VILÁG-KÉPEK címmel 2017. augusztus 21-ig kiállítás látható a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Írta: Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
Pál János, a festő, évtizedeken át termelőmunkát végzett a Magyar Természettudományi Múzeumban. Még Kaszab Zoltán , hajdani főigazgatónk kezdte rajzoltatni vele a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) bogarakkal és kétszárnyúakkal foglalkozó füzeteinek ...
2017. július 7-én, 13:15-kor a Duna TV-n láthatja a nagyközönség a Természetfilm.hu új ismeretterjesztő filmjét a Budapest szívében, a Rózsadomb mélyén több kilométer hosszan húzódó, máig is aktív, hévizes eredetű Molnár János-barlang kutatásáról. A barlangban alkalmazott feltárási módszerek bemutatása mellett a film bepillantást ad a barlangbiológusok munkájába. A Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nagydíját elnyert film egyedülálló ...
Kevesen gondolnak bele, hol is van Európa földrajzi középpontja. A XIX. század végén az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Intézete által végzett számítások szerint ez a pont a kárpátaljai Terebesfejérpatak (Dilove) községtől nem messze található a mai Ukrajna területén. 1887 óta több emlékművet is állítottak e tény megörökítésére. Számunkra azonban a térség igazi érdekessége az, hogy itt, a Kárpátok szívében található Európa legnagyobb ...
Ismeretlen fürkészdarázsfajokért nem kell feltétlenül messzi tájakra utazni, Magyarország is tartogat még meglepetéseket. A Börzsönyből 2016-ban leírt faj történetében találkozik a Magyar Természettudományi Múzeum darázsgyűjteményének és bogárgyűjteményének múltja és jelene is.
Írta: Vas Zoltán ( Hártyásszárnyúak gyűjteménye ) és Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
Woldstedtius merkli , eddig csak Magyarországról ismert fürkészdarázsfaj ...
„Sáskák, szöcskék gyűjtéséhez nem kell sok minden. Mindössze egy rovargyűjtő személy és némi nyílt terep. Kisebb-nagyobb korlátozással mindkettő adva volt az eselheidei, angol zónabeli hadifogolytábor területén, ahol 1946 jelentős részét töltöttem 24–25 évesen, sok ezernyi társammal együtt.”
A fenti sorok múzeumunk korelnök önkéntes munkatársa, Dr. Nagy Barnabás tollából származnak. Fiatal kutatóként és egyetemi oktatóként érte a második ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat részeként Matuz Vanessza írását olvashatjuk a legendás és valós „tengeri szörnyekről”.
Írta: Matuz Vanessza , Állatorvostudományi Egyetem, biológus BSc 1. évf.
Tengeri kígyó ábrázolása (Olaus Magnus: Historia de ...
Sorozatunk utolsó részében rugaszkodjunk el a földi valóságtól, hogy megtudjuk, hiába a béke jelképe a galamb, nélkülözhetetlen szerepet játszott a csatatereken. Azt is megtudhatjuk, hogyan robban a denevérbomba, és hogy még a drónoknak is van "természetes" ellensége a levegőben: a szirti sas.
Írta: Fuisz Tibor István
A hagyományos hadviselés és felderítés az elektronikai hírközlő berendezések feltalálása előtt csak a gyalogos és lovas futárokra ...
