Az arab tahr (Arabitragus jayakari) egy kevéssé ismert, ritka patás. Az IUCN Vörös Listáján veszélyeztetett kategóriába sorolt állat kizárólag az Omán és az Egyesült Arab Emirátusok területén található Hajar-hegység 1000 és 1800 méter közötti régióiban fordul elő. Állományát 2000 egyednél is kevesebbre becsülik a kutatók.
Írta: Görföl Tamás (MTM, Emlősgyűjtemény)
Arab tahr (Arabitragus jayakari) (fotó: György Zoltán)
Bár rokonaihoz képest viszonylag kis termetű, mégis erős és mozgékony állat, mely ügyesen egyensúlyoz a hegyvidékek sziklaperemein. A hímnek és a nősténynek egyaránt van szarva, mely viszonylag rövid és zömök. Bundája hosszú, vörösesbarna szőrű, a háton egy fekete csíkkal. Az idősebb hímek nagy szakállat viselnek, pofájuk és a szem körüli részük sötét színe idővel egyre mélyebb tónusúvá válik. Az arab tahr lába és patája a meredek sziklákon való közlekedéshez alkalmazkodott.
Preparált arab tahr (fotó: Antal Tamás)
Egészen 2005-ig az arab tahrt a Hemitragus nemzetségbe sorolták, melybe még két másik, egymástól távol élő faj tartozott: a Himalája déli területein előforduló himalájai tahr (Hemitragus jemlahicus) és az India déli részén élő nilgiri tahr (Hemitragus hylocrius). Francia kutatók molekuláris genetikai vizsgálatokkal bizonyították, hogy a megjelenésében hasonló három faj valójában három különböző nemzetségbe tartozik. A himalájai tahr a kecskék (Capra) nemzetségéhez áll közel, a nilgiri tahr a juhok (Ovis) nemzetségének testvérnemzetségét alkotja, az arab tahr pedig a sörényes juh (Ammotragus lervia) közelebbi rokona. Így az egykori Hemitragus nemzetséget háromfelé bontották, a himalájai tahr maradt a Hemitragus-ban, a nilgiri tahr a Nilgiritragus, az arab tahr pedig az Arabitragus nevet kapta.
Az arab tahr zord élőhelye (forrás: www.blacktomato.com)
Mi veszélyezteti az arab tahrt?
Az arab tahrt három fő tényező veszélyezteti. A városba költözéssel az emberek egyre több helyen hagyják magukra a házi kecskéket, melyek aztán vadon szaporodó állományokat hoznak létre. Mivel táplálkozási konkurensek az arab tahrral, az utóbbi őshonos állat ezekről a területekről visszaszorul. A házi kecskék jelenléte azért is aggasztó, mivel számos betegséget hordoznak, melyekre érzékenyek a tahrok. Szintén nagy probléma a vadorzók tevékenysége, amit megkönnyít, hogy a sivatagi-félsivatagi élőhelyen az ivásra alkalmas víznyerőhelyek száma igen csekély, ezért a hegyekből lehúzódó példányok könnyű prédái az orvvadászoknak. A harmadik fontos veszélyeztető tényező az élőhelyek megszűnése például a bányászat miatt, ez elsősorban a déli populációkat érinti. Igen kedvezőtlen folyamat az Egyesült Arab Emírségekben található maradványpopuláció felaprózódása: következtében a genetikai állomány mindjobban leromlik, így megnőhet a betegségekkel szembeni fogékonyság és csökkenhet az egyedek termékenysége.
A védelmében tett intézkedések
Az első intézkedések az endemikus faj megóvása érdekében az 1970-es évek elején történtek, majd 1975-ben őrséget hoztak létre hatékony védelmük érdekében. Mára mintegy 2350 négyzetkilométer területen járőröznek a területet jól ismerő helyiekből verbuvált őrök. A helyi falvakban további embereket kértek fel arra, hogy jelentsék, ha orvvadászatról vagy más, a tahrokat veszélyeztető tevékenységről szereznek tudomást. Maga az őrzött terület azonban mind a mai napig nem kapott hivatalos védelmi státuszt.
2009-ben védetté nyilvánították a Wadi Wurayah Fujairah területet, mely az Egyesült Arab Emirátusok első védett hegyvidéki régiója és az arab tahr mellett számos más veszélyeztetett állat otthona. Ex situ természetvédelmi intézkedéseket is bevezettek. A fogságban történő szaporítást 1980-ban kezdték meg, azóta három intézet is létrejött, az ománi mellett kettő az Emirátusokban. A faj szaporítása problémásabb, mint rokonaié. Mivel még manapság sincs sok ismerete a lakosságnak a fajról, tájékoztató kampányokat is indítottak: a régió egyetlen nagyobb termetű bennszülött emlőse kipusztulásának megakadályozásához a hatóságok és a vidéki lakosság összefogására is szükség van.
Arab tahr a múzeumban
Két évvel ezelőtt a Magyar Természettudományi Múzeumba érkezett H. H. Sheikh Mohammed Bin Hamad Al Sharqi, az Egyesült Arab Emírségek el-Fudzsejira emirátusának koronahercege. A látogatás alkalmával nekünk ajándékozott egy kitömött arab tahrt, mely Emlősgyűjteményünk egyik legnagyobb ritkasága – egyben a hónap műtárgya sorozat novemberi alanya.
Az ajándékozásról szóló hivatalos dokumentum
A kipreparált állat (fotó: Antal Tamás)
A hónap műtárgya a Magyar Természettudományi Múzeumban (fotó: György Zoltán)
A hónap műtárgya a Magyar Természettudományi Múzeumban (fotó: György Zoltán)
SZABADULÓSZOBÁK A MAGYAR
TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMBAN
Új, állandó múzeumi szabadulószobák felnőtteknek eredeti gyűjteményi tárgyakkal, rovardobozzal, állat- és növénypreparátumokkal, ásványokkal, ősmaradványokkal, antropológiai leletekkel.
Legyél te is kutató! Repülj vissza az időben, olvass, vizsgálódj, és fejtsd meg az élet talán legnagyobb rejtélyét, hogy a világ egyik legelismertebb tudósa lehess!
Ha pedig igazi hősalkat vagy, térj be a kriptába, és szabadítsd ki a tetszhalottat!
KATTINTS, HA ÉRDEKEL!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
