Pál János festőművész 70 éves. Műveiből ÉLŐ-VILÁG-KÉPEK címmel 2017. augusztus 21-ig kiállítás látható a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Írta: Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
Pál János, a festő, évtizedeken át termelőmunkát végzett a Magyar Természettudományi Múzeumban. Még Kaszab Zoltán , hajdani főigazgatónk kezdte rajzoltatni vele a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) bogarakkal és kétszárnyúakkal foglalkozó füzeteinek ...
2017. július 7-én, 13:15-kor a Duna TV-n láthatja a nagyközönség a Természetfilm.hu új ismeretterjesztő filmjét a Budapest szívében, a Rózsadomb mélyén több kilométer hosszan húzódó, máig is aktív, hévizes eredetű Molnár János-barlang kutatásáról. A barlangban alkalmazott feltárási módszerek bemutatása mellett a film bepillantást ad a barlangbiológusok munkájába. A Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nagydíját elnyert film egyedülálló ...
Kevesen gondolnak bele, hol is van Európa földrajzi középpontja. A XIX. század végén az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Intézete által végzett számítások szerint ez a pont a kárpátaljai Terebesfejérpatak (Dilove) községtől nem messze található a mai Ukrajna területén. 1887 óta több emlékművet is állítottak e tény megörökítésére. Számunkra azonban a térség igazi érdekessége az, hogy itt, a Kárpátok szívében található Európa legnagyobb ...
Ismeretlen fürkészdarázsfajokért nem kell feltétlenül messzi tájakra utazni, Magyarország is tartogat még meglepetéseket. A Börzsönyből 2016-ban leírt faj történetében találkozik a Magyar Természettudományi Múzeum darázsgyűjteményének és bogárgyűjteményének múltja és jelene is.
Írta: Vas Zoltán ( Hártyásszárnyúak gyűjteménye ) és Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
Woldstedtius merkli , eddig csak Magyarországról ismert fürkészdarázsfaj ...
„Sáskák, szöcskék gyűjtéséhez nem kell sok minden. Mindössze egy rovargyűjtő személy és némi nyílt terep. Kisebb-nagyobb korlátozással mindkettő adva volt az eselheidei, angol zónabeli hadifogolytábor területén, ahol 1946 jelentős részét töltöttem 24–25 évesen, sok ezernyi társammal együtt.”
A fenti sorok múzeumunk korelnök önkéntes munkatársa, Dr. Nagy Barnabás tollából származnak. Fiatal kutatóként és egyetemi oktatóként érte a második ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat részeként Matuz Vanessza írását olvashatjuk a legendás és valós „tengeri szörnyekről”.
Írta: Matuz Vanessza , Állatorvostudományi Egyetem, biológus BSc 1. évf.
Tengeri kígyó ábrázolása (Olaus Magnus: Historia de ...
Sorozatunk utolsó részében rugaszkodjunk el a földi valóságtól, hogy megtudjuk, hiába a béke jelképe a galamb, nélkülözhetetlen szerepet játszott a csatatereken. Azt is megtudhatjuk, hogyan robban a denevérbomba, és hogy még a drónoknak is van "természetes" ellensége a levegőben: a szirti sas.
Írta: Fuisz Tibor István
A hagyományos hadviselés és felderítés az elektronikai hírközlő berendezések feltalálása előtt csak a gyalogos és lovas futárokra ...
A mostanában divatos kifejezéssel egyszerűen tájsebnek nevezik a felszíni művélésű bányákat, bár az ezekből kikerülő nyersanyagokra vitathatatlanul szükségünk van mindnyájunknak. Ezen kívül egy ilyen bánya kedvelt terepe az ásványgyűjtőknek, és egyáltalán nem utolsósorban a bányászott mészkövek üregeiben, barlangjaiban felgyülemlett agyagos üledékek sokszor igen gazdag ősmaradvány-együtteseket rejtenek.
Írta: Szentesi Zoltán
Szöveg és képek: Jánosi Melinda
Kvarc (hegyikristály), Bourg d’Oisans, Franciaország – A KIVÁLASZTOTTAK – az év fajai, 2017. című időszaki kiállításban látható a példány
Ismerősen cseng számodra is a kvarc szó? Mi jut róla eszedbe?
A Minecraft számítógépes játék ifjú rajongóinak bizonyára az „ alvilági kvarc érc ” vagy éppen a „kvarcblokk” elnevezés ugrik be, míg az idősebbeknek a kvarclámpa képe villan fel, hiszen egykor ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. Elsőként Mihók Fanni írását olvashatjuk a természet egyik „áramfejlesztő erőművéről”, az elektromos angolnáról.
írta: Mihók Fanni (Állatorvostudományi Egyetem, biológus BSc 1. évfolyam)
Elektromos angolna (fotó: Steven G. ...
A tenger mélyén folyó harci cselekmények után lépjünk ki a szárazföldre, és ismerkedjünk meg a szilárd talajt tapodó monstrumok, a játékos kutyák, a nemes paripák és más állatok hadszíntéri szolgálatával.
Írta: Fuisz Tibor
Ramszesz egyiptomi fáraó idomított oroszlánjával vonult háborúba. Az ellenség megfélemlítésére, a fontos személyek védelmére az idomított gepárdok ...
A szorító egyik sarkában a drónok, cirkálórakéták, műholdas helymeghatározó rendszerek, lézervezérlésű bombák, elektronikus zavaró eszközök, azaz a hadviselés ultramodern, high tech eszközei. A másik sarokban elefántok, sasok, delfinek, cápák, galambok, sólymok, tevék, lovak és kutyák; és a sort a közismert példákon túl olyan hihetetlen tagokkal bővíthetnénk, mint a gambiai hörcsögpatkány vagy a házi sertés. Ezek az állatok ősidők óta a csataterek ...
Hazánkban az alma az egyik legelterjedtebb gyümölcs, a kisbabák is gyakran almát kóstolnak először az anyatej után. Elmondható, hogy a nemes alma a mindennapi életünk része, a vadalma azonban szinte teljesen kikopott a 21. századi emberek életéből. Régebben, amikor a vadalma ( Malus sylvestris ) gyakoribb, a nemesített almák ritkábbak voltak, a vadalma gyűjtése nagyon elterjedt volt.
Írta: Szurdoki Erzsébet , Pifkó Dániel
A régebbi idők emlékét jól ...
„Nagyot fordult itt a világ, mióta utoljára erre jártam. Nagyot lódult.” – írta Széchenyi Zsigmond Afrikáról 1933-ban, alig öt évvel első afrikai útja után.
Vajon mit mondana most a természetet szenvedélyesen szerető és írásaiban oly’ lenyűgözően, magával ragadóan megjelenítő író, akit a II. világháború által kettészakított életében olyannyira megtépázott a sors vihara, hogy szinte mindent elvett tőle, csak az emlékeit hagyta meg? Ötven évvel ...
A fekete bödöncsiga az egyik leginkább veszélyeztetett magyarországi puhatestűfaj. Sikerült visszatelepíteni eredeti élőhelyére, a Sály falu melletti Vízfő-forrásba, ahonnan korábban kipusztult. Ahhoz azonban, hogy fenn is maradjon a régi-új, részben megváltozott élőhelyén, feltétlenül természetvédelmi beavatkozások szükségesek.
Írta: Fehér Zoltán
A fekete bödöncsiga pannon endemizmus, a Tisza, a Száva és a Duna vízgyűjtő területeinek ...
