A 21. század múzeumának óriási kihívást jelent a gyerekek megszólítása, még inkább elszólítása a kütyük mellől, majd a megszerzett figyelem fenntartása . Egy rendhagyó természettudományos nyári tábor tapasztalatai megmutatják, mégis miként lehetséges.
Írta: Székely Ágnes , múzeumpedagógus (MTM Mátra Múzeum)
Lángoló kezek (fotó: Filéné Danyi Szilvia)
Ha csak a szükséges jelentkezői létszámot nézzük, múzeumi tábort szervezni biztos ...
A magyar királyok, királynők, főemberek és családtagjaik legfontosabb temetkezési helye évszázadokig a székesfehérvári királyi bazilika volt, amelynek szervezett kirablása 1543-ban, a város török megszállásával kezdődött el. A mintegy másfél évszázados török hódoltság alatt az épület romba dőlt, kőanyagát fehérvári építkezéseken használták fel. 1848. december 5-én földmunkák során két, vörösmészkő lapokból összeállított sírkamrára ...
Szerző: Szél Győző (MTM Bogárgyűjtemény )
Magyar Gábor életrajzi lexikonában a hazai ornitológusokat és az ornitológiában jelentőset alkotó, már elhunyt személyeket mutatja be alfabetikus sorrendben. A 296 oldal terjedelmű kötetben összesen 455 szakember életútja és szakmai tevékenysége elevenedik meg fél- vagy egyoldalas terjedelemben, többnyire az illetőt ábrázoló fotó kíséretében. Hiánypótló munkáról van szó, hiszen a magyarországi madártan ...
„Hogy micsoda? Van ilyen? Ez komoly? És tényleg világít?” – nagyjából ezek a kérdések hangzanak el, amikor nem szakmai körben szóba kerül az Eisenia lucens , vagyis a világító giliszta. Igen, valóban létezik ilyen, és nálunk is él.
Szerző: Szederjesi Tímea (MTM, Talajzoológiai Gyűjteménycsoport )
Talán úgy lehetne a legjobban jellemezni ezt a fajt, hogy „a földigiliszta, amiről nagyon sokat, mégis nagyon keveset tudunk.”
Jelenlegi ismereteink ...
Tombol a nyár. Akinek van szerencséje dél-európai tájakon időzni, álmodozva hallgathatja a kabócák énekét. Azokat azonban, akik itthon maradtak, kevésbé lírai élményekben részesítik e rovarcsoport néma tagjai.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) imágója ( )
A kabóca szó a legtöbb embernek azt a reszelős, néha szinte ...
A lexikon szó hallatán sokunknak jókora keménytáblák közé rejtett, apró betűs, befogadhatatlan információtömeg jut eszünkbe. Mégis, ha valamiért le kell kapnunk a polcról, nagyon jól jön, hogy valaki vagy valakik hosszú évek fáradságos munkájával a lehető legtöbb fellelhető ismeretet összegyűjtötték, amihez adott szakterülettel kapcsolatban hozzá lehet férni.
Így van ez azzal a nemrég megjelent, különleges lexikonnal is, amely azokat a személyeket ...
A lopódarazsak hazai és idegenhonos fajai időnként az épületekben, lakásokban is felbukkannak, de aggodalomra semmi ok. Egyrészt békések és magányos életmódúak, tehát nem fogja egy darázskolónia rövidesen átvenni a hatalmat az adott helyiségben, másrészt pedig, bár lopódarazsaknak neveztetnek, nem visznek el semmit a lakásból. Hozni viszont annál inkább hoznak: jellegzetes, sárból tapasztott ivadékbölcsőket építhetnek a rejtett zugokba, amelyekben a pókok ...
Az 1848. decemberben kiásott, 1862-ben a budavári Mátyás-templom kriptájába helyezett, majd 1883-ban Török Aurél antropológus által megvizsgált királyi csontmaradványokat 1967-ben újra tanulmányozhatták a kutatók. A negyedik felmérés 1984-ben történt és jelenleg is folyik az ötödik, 2017-ben kezdett kutatás eredményeinek kiértékelése. Most az 1967-es vizsgálat képeit mutatjuk be.
Összeállította: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
1967. januárban dr. ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban ez évben is külön kiállítás mutatja be az év fajait – A kiválasztottak at köztük védett, ritka gombafajunkat, a süngombát.
Írta: Locsmándi Csaba (MTM, Makrogomba-gyűjtemény )
Gumószerű vagy többé-kevésbé gömbölyded formájú termőteste 10-25cm átmérőjű, de elérheti a 30 cm-t is. Fiatalon fehéres színű, idővel azonban lassan megsárgul, okkersárgás lesz, végül rozsdabarnára színeződik. A gomba gyakran ...
Június 21-e van, a nyári napforduló napja, a csillagászati nyár kezdete. A mai napon leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Számos néphit szerint ilyenkor a földben rejlő kincset apró fények jelzik. A gyanútlan kincsvadászokat sokszor érheti csalódás, hiszen legtöbbször csak a szentjánosbogarakat vagy világító gombákat sikerül találni.
Írta: Székely Ágnes ( MTM Mátra Múzeuma )
...
Észak-Amerikából került Európába, majd tévedésből a syriaca (szíriai) latin faji jelzőt kapta, igazi sikereit mégis a magyar méhészek körében érte el. A selyemkóró egyike volt azon növényeknek, melyeket ipari növényként kevés sikerrel próbáltak hasznosítani. Magyarországon ma már hatalmas területen elterjedt, ami jelentős gondot okoz a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek.
Írta: Pifkó Dániel (MTM, Növénytár )
A selyemkóró a ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban ez évben is külön kiállítás mutatja be az év fajait – A kiválasztottak at . Az ásványbarátoknak ezúttal is érdemes felkeresniük a bemutatót, hogy a többi érdekességen kívül a fluorit vitrinjét is megtekintsék. De a „minerofilok” mellett mindenki számára bátran ajánljuk a kiállítás ásványtári sarkát, hiszen a fluorit, bár több mint hatmillió tonnányit bányásznak belőle évente, nem tartozik a közismert ...
Az utóbbi évtizedekben több közkedvelt, ehető, nagy mennyiségben is megtalálható gombafajról kiderült, hogy mérgezést okozott, sőt halálesetek is előfordultak a gomba fogyasztása után. Mi állhat ezeknek a rejtélyes gombamérgezéseknek a hátterében? Ennek próbáltunk utánajárni és nyomoztunk a szakirodalomban. Sorozatunk első részében egy ilyen vitatott étkezési értékű gombafaj, a hegyi laskagomba (Pleurocybella porrigens) által előidézett gombamérgezés ...
Az itacolumit nevű különleges homokkőváltozat, amint a képen látható, saját súlya alatt is meghajlik, de nem törik el. Meglepő sajátsága a kőzet egyedülálló szövetének köszönhető: apró, fogaskerékszerűen összekapcsolódó szabálytalan kvarcszemcsék építik föl, a szemcsék közt cementáló anyaggal (kötőanyaggal) ki nem töltött üregecskék helyezkednek el. Az itacolumitot néha lemezes vagy szálas megjelenésű szilikátásványok (csillám, sillimanit) is ...
A gyepormányosok ( Brachysomus ) kisméretű, szűk (lokális) elterjedésű, röpképtelen bogarak, melyek között sok bennszülött fajt találunk. Összesen 57 fajukat ismerjük, főként a Földközi-tenger keleti medencéjében fordulnak elő. Számos képviselőjük él a Balkánon és a Kárpátokban, több endemikus (bennszülött) faj található Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is. A legnagyobb elterjedési területű és leggyakoribb gyepormányosfaj a hazánkban is gyakori ...
