Még 1835-ben történt, hogy a fiatal Charles Darwin világkörüli útján, a chilei partok előtt furcsa lényre lett figyelmes, amely egy csigaházba fúrt apró lyukból integetett feléje. Az alig néhány milliméteres kicsi állatról Darwin hamar kiderítette, hogy a kacslábúrákokkal, azaz a balánuszokkal áll rokonságban. A balánuszok közismert állatok a tengerjáró népek körében: ezek azok a kúp alakú lények, amelyek megtapadnak a part menti sziklákon, sőt a ...
Az állandó kiállítás bárkájának bejáratában álló párosujjú patás impozáns szarvaival, sötét homokszínű szőrével, jellegzetes szakállával és kedves visszafogottságával ellenállhatatlan késztetést ébreszt a látogatókban, hogy megsimogassák.
fotó: Szabados Tamás
Írta: Kispál István
Az állat neve magyarul sörényes juh, ami az angol barbary sheep részleges fordításából ered. Az angol név fordítása egyébként berber juh, ami a Szaharát ...
A fajok jelenlegi, hatodik kihalási hulláma idején az élővilág változatosságának dokumentálása komoly kihívások elé állítja az emberiséget. A biológiai sokféleséget érintő változások minél teljesebb megismeréséhez nélkülözhetetlen a természettudományos gyűjteményekben évszázadok óta gyűlő preparált példányok tudományos vizsgálata. Enélkül a gyűjteményekbe kerülő élettelen példányok tömege önmagában legfeljebb mauzóleum. Csak a ...
Több, mint 130 éve látható a múzeumban a ma már szigorúan védett óriáskagyló ( Tridacna gigas ) Jókaitól kapott teknője, amely még az '56-os tüzet is túlélte .
Írta: Szél Győző (MTM, Bogárgyűjtemény)
A közismerten rendkívül nagy természettudományos műveltséggel bíró Jókai Mór nemcsak az ásványoknak volt szenvedélyes csodálója és gyűjtője, hanem a csigáknak és kagylóknak is. A dolgozószobájában, üveges szekrényben őrzött pompás ...
Kázmér napján fordulatos történettel emlékezünk montírozott barnamedvénk eredetijére, akiről kiderül, tényleg Kázmér volt-e vagy sem. Ha nem, akkor ki volt Kázmér? És mi köze hozzá Horthynak vagy a miskolci párttitkárnak?
fotó: György Zoltán
Írta: Kispál István
A Borsod megyei Szin községhez tartozó szelcepusztai vadászbirtok és vendégház 1934-ben került az Államkincstárhoz, a vadászati jog Horthy Miklós kormányzóra szállt. 1934-ben ...
A természettudományos közgyűjtemény a nemzeti örökségünk része, a természeti környezet lenyomata, mely ma és a jövőben is új tudományos eredmények bölcsője. Tárgyaink vizsgálata megannyi környezeti és társadalmi problémára adhat választ. A múzeum tudományos osztályainak 150 éves, küzdelmes, néha súlyos veszteségekkel tarkított története során számos különleges példány került hozzánk.
Ez a "hamvas pele", azaz nagy pele ( Glis glis ) 1821 az ...
A hazai természetvédelem eddigi egyik legnagyobb projektje kezdődött el 2019-ben a pannon gyepek és a hozzájuk kötődő fajok hosszú távú megőrzéséért. Korábbi, hasonló projektekhez képest újdonság és előrelépés, hogy végre emlősfajok is szerepet kapnak, ráadásul nem úgy, mint védelemre szoruló táplálékállatok, hanem mint gyepekhez kötődő zászlóshajó fajok. A beszédes akronímájú GRASSLAND-HU LIFE integrált projektet a Herman Ottó Intézet Nonprofit ...
Hívatlan, de kedves vendég jelent meg a Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeumának udvarán Gyöngyösön, az Orczy-kertben 2015 júliusában: az óriás művészméh ( Megachile sculpturalis ).
Az óriás művészméh ( Megachile sculpturalis ) (fotó: Kovács Tibor)
Írta és videózta: Kovács Tibor ( Mátra Múzeum )
A délkelet-ázsiai eredetű faj élőhelye Kína, Korea, Tajvan, Japán. Számos országba behurcolták, Észak-Amerikában 1994-ben jelent meg, ott ...
„Új lakó” költözött a múzeum „Titkok a föld alatt” címet viselő ásvány- és kőzettani állandó kiállításának egyik sarkába januárban. E terem mutatja be az Arnóth József drágakő-kiállítást, mely nevét a kiállítás legtöbb példányát adományozó, Svájcban élő muzeológus kollégánkról kapta. Az „új lakó”, egy úgynevezett kínai tudóskő is tőle származik, és ha nem is drágakő, de drága kő, hiszen a tudóskövek a ...
A természettudományos közgyűjtemény a nemzeti örökségünk része, a természeti környezet lenyomata, mely ma és a jövőben is új tudományos eredmények bölcsője. Tárgyaink vizsgálata megannyi környezeti és társadalmi problémára adhat választ.
A múzeum tudományos osztályainak 150 éves, küzdelmes, néha súlyos veszteségekkel tarkított története során számos különleges példány került hozzánk. Hogy miért különösen értékesek? Mert például ma már nem ...
A Földön élő mintegy 10.000 madárfaj kétharmada, közel hatezer-hatszáz madárfaj egyedei vonulnak. Azaz olyan kétlaki életet folytatnak, amelyben a költési időszakban használt terület jelentősen eltér a telelő helyektől, és a két terület között rendszeresen ingáznak az egyedek. A vonulás nagyságrendjéről sokat elárul, hogy Eurázsiából mintegy 300 vonuló madárfaj 5 milliárd egyede érkezik Afrikába. A madarak sokféle módon és eltérő távolságra ...
Sokszor vetődik fel a kérdés: vajon mi értelme is van a múzeumok elzárt raktárhelyiségeiben őrzött tárgyak tömkelegének, ha egyszer a nagyközönség előtt többnyire rejtve vannak, így a gyűjteményért felelős muzeológusokon kívül senki nem láthatja azokat. Nos, a kérdés megválaszolásához egy újabb nézőponttal szeretnénk szolgálni olyan példa segítségével, mely közvetve ugyan, de nagyobb hatással van a hétköznapjainkra, mint azt elsőre gondolnánk.
...
Az idei karácsony se múljon el bogarak nélkül!
Szerző: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
Körülnéztünk a gyűjteményben, és találunk ezt-azt. Grabant Aranka preparátorunk pedig törni kezdte a fejét. Ezt találta ki.
Tavaly karácsonyfát formáltak a bogaraink, idén pedig egy multikulti Mikulás-összeállítást.
A szánkót magyarországi kőrisbogarak ( Lytta vesicatoria ) adják ki. A kőrist, orgonát, fagyalt a ...
Írta: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény )
A 2020. év rovarát – internetes szavazás végeredményeként – a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának E/2 termében mutattuk be (Budapest, XI. ker., Ménesi út 43–45.), a Magyar Rovartani Társaság 2019. december 13-án, 16 órakor kezdődő 872. előadóülésén.
A szavazáson a legtöbb jelölést kapott faj, és így a 2020. év rovara a tavaszi álganéjtúró.
Tavaszi ...
Xántus a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának (a Néprajzi Múzeum elődje) és a Pesti Állatkertnek (ma: Fővárosi Állat- és Növénykert) az igazgatója, olyan tudós és felfedező volt, akinek személyét már életében is legendák övezték. A legendák mellett fennmaradt az Észak-Amerikában gyűjtött természettudományos anyagának egy része is. Ennek a gyűjteménynek köszönhető, hogy már a 19. század közepén Észak-Amerika élővilágának híres ...
