„Új lakó” költözött a múzeum „Titkok a föld alatt” címet viselő ásvány- és kőzettani állandó kiállításának egyik sarkába januárban. E terem mutatja be az Arnóth József drágakő-kiállítást, mely nevét a kiállítás legtöbb példányát adományozó, Svájcban élő muzeológus kollégánkról kapta. Az „új lakó”, egy úgynevezett kínai tudóskő is tőle származik, és ha nem is drágakő, de drága kő, hiszen a tudóskövek a műtárgykereskedések értékes árucikkei közé tartoznak. De mitől is tudóskő ez a sajátos megjelenésű kődarab?
Mi Fu meghajlik egy kőnek. Kuo Hszü (Guo Xu) festménye, 1503 (forrás: Wikimedia Commons)
Mi Fu (1051–1107), híres kínai festő, költő és kalligráfus úgy tartotta, hogy egyes tudósköveknek lelkük van, és irántuk érzett tiszteletét meghajlással fejezte ki
Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár)
A kínai tudóskövek (Gongshi) a természetes erózió által különös formájúra alakított kőtömbök. Nevüket onnan kapták, hogy a művelt és tehetős kínaiak kifinomult ízléssel berendezett dolgozószobájukban helyezték el őket, gyönyörködtek bennük, és titokzatos jelentésükön elmélkedtek. Ugyancsak előszeretettel díszítettek e kövekkel a kertjüket. Úgy tartották, hogy egy kert nem szép és egy dolgozószoba nem elegáns tudóskő nélkül. A legtöbbre a különös, aszimmetrikus formájú, a hegyi tájakhoz hasonló, erősen tagolt felszínű, megütve zengő hangú, kellemes tapintású, fényes felszínű köveket tartották és tartják. Koreában suseok, Japánban suiseki néven ismertek.
Az Arnóth József által adományozott kínai tudóskő
A bemutatott példány egy Lingbi-kő (Lingbishi), mely talán a legkedveltebb kínai tudóskő. Az Anhuj (Anhui) tartománybeli Lingbi megye hegyeiben található. Több színváltozata van (fekete, világosszürke, sötétszürke, vöröses, barnás), gyakran fehér vagy színes erezéssel. Megütve a Lingbi-mészkő – tömöttsége miatt – fémesen cseng, ezért zengőkő (bayinshi) néven is ismert. A kiállított tudóskő a közelmúltig valóban egy tudós, éspedig a bázeli Természetrajzi Múzeum nyugalmazott muzeológusa, Arnóth József íróasztalát díszítette. A tudósköveket, mint e példányt is, rózsafából faragott talapzatokra helyezték.
A kínai tudóskő az állandó kiállításban
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
