A hárpia szó hallatán sokaknak egy kevésbé szimpatikus hölgy ismerőse jut eszébe, míg mások az ókori görög mitológia félig madár-, félig nőtestű szörnyeire gondolnak. Kevesen tudják, hogy a hárpia ( Harpia harpyja ) egy valójában létező madár neve is egyben, méghozzá a világ második legnagyobb termetű sasfajáé.
Szerző: Nagy Antal (Magyar Természettudományi Múzeum, Marketing csoport)
Hárpiaportré (fotó: Boros Tamás)
A hárpia óriási ...
Az ember által betelepített halfajok – és általában más állatfajok — esetében a történet szinte mindig hasonlóan kezdődik és végződik. Két főszereplőnk hazai pályafutása bár kissé más ívet mutat, a végeredmény azonban közös: nem pont így terveztük.
Szerző: Németh Tamás
A naphalfélék (Centrarchidae) családja Észak-Amerikában honos ragadozó halfajokat foglal magába. A több, mint 30 faj közös jellemzője az oldalról lapított, néha ...
A gázolások, elütések az állatvilágot érintő egyik legfeltűnőbb mortalitási (elhullási) tényező, amivel utazásai során, nap mint nap, bárki szembesülhet. A sűrűsödő úthálózat, a növekvő forgalom és az egyre gyorsabb járművek mind több áldozatot követelnek az állatvilágtól: az élőhelyek feldarabolódnak, az érintett területeken élő fajok viselkedése sok esetben megváltozik, fokozódik az élőhelypusztítás és a zavarás, az utakon átkelni ...
Balesetveszélyes. Így nevezik azokat a fákat, amelyek teljesen természetes módon, végórájukhoz közeledve odvasodnak, elhalt ágaikat elhullajtják. Érthető módon egy közparkban vagy az utcán ezek a fák nemkívánatosak, hiszen leszakadó ágaik miatt valóban veszélyt jelenthetnek a járókelőkre. Ám érdemes belegondolni, hogy a fa, mint növény a természet része, fiatalon és betegen, idősebb korában, sőt elhalt állapotában is. És sok, a fákhoz kötődő ...
Kevés élőlény van, amely olyan mértékben mozgatja meg az emberi fantáziát, mint a kígyók. Imázsuk áthatja a legkülönbözőbb kultúrákat és vallásokat, szinte nincs olyan formája a történeteknek, legyen az eredettörténet, monda, vagy csak hétköznapi mese, amelyben ne találkoznánk velük. Van, hogy a kígyó szerepe mágikus, és bizonyos értelemben pozitív, de az esetek többségében a negatív hős szerepét kapja. Vajon mi lehet az oka annak, hogy az oly sok ...
A kertekben már jó ideje nyílnak a kedves kék ibolyák. Ez ihletett bennünket arra, hogy az állandó ásványtani kiállításunk drágakővitrinjeinek revíziója során hosszú hullámú (kb. 365 nm-es) ultraibolya fényben készített képekből átnyújtsunk egy színes csokrot. A bemutatott, UV-fényben világító drágakövek többnyire olyan ásványok, amelyek kristályszerkezetébe valamilyen, az elméleti (ideális) képletében nem szereplő fémion épül be kis ...
Az együttműködés szöcskeegér és földikutya témákban indult még a 2000-es évek elején a Magyar Természettudományi Múzeum és a „Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesület között. Ekkor végezték egyetemi tanulmányaikat Kolozsváron az erdélyi kutatók, és különböző magyarországi intézményekben múzeumunk mai kutatói.
Szerzők: Cserkész Tamás , Csorba Gábor (Emlősgyűjtemény)
Közös pontot jelentett, hogy mindannyian ...
Már a XIX. század végén is ismert volt, hogy a mai Dunántúli-középhegység területén, tenger fenekén lerakódott kőzetek vannak a felszínen. Ebből arra következtettek, hogy évszázmilliókkal ezelőtt itt tenger hullámzott, sőt, az egykori partvonalat is a mai Bakony-hegységben képzelték el.
Szerző: Szives Ottilia (Őslénytani és Földtani Tár)
Száz tárolófióknyi gyönyörűen preparált lepke, egy apa és fia évtizedeken át épített és őrzött gyűjteménye került a Természettudományi Múzeumba. Ebből a kollekcióból mutatunk be néhány lepkészeti, faunisztikai érdekességet.
Írta: Bálint Zsolt , Katona Gergely és Tóth Balázs ( Lepkegyűjtemény )
2020 augusztusában telefonon megkerestek minket a Magyar Természettudományi Múzeumban, hogy lepkegyűjteményt szeretnének ajándékozni. Augusztus 31-én ...
Az ismeretterjesztő munkákban általában a kiváló megtartású, szebbnél szebb példányokról szólnak a híradások. A tudományos kutatás során azonban gyakran a kevésbé dekoratív, töredékes példányok is nagyon fontos új információkat nyújthatnak. Esetünkben a pörgekarúak (Brachiopodák) alig tucatnyi töredékes példánya került a rivaldafénybe. A faj- és nemzetség szinten is csak bizonytalanul meghatározható olaszországi fosszíliák átírják a Lingulidae ...
Néhány napja jelent meg a rangos Nature lapcsaládhoz tartozó Communications Biology című tudományos folyóiratban a Necroteuthis ról – egy több mint 30 millió éves magyar fosszíliáról szóló beszámoló. A közlemény megjelenése óta számos további hírt publikáltak a leletről. Mivel a cikk tárgyát képező lelet a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának gyűjteményében található, ezért blogbejegyzésünkben most mi is ...
2020, ez a sok szempontból nehéz és viszontagságos év sem akadályozhatta meg a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársait abban, hogy értékes eredményekkel gazdagítsák a biodiverzitás-kutatást. Hetvenegy tudományra új faj, hat alfaj és három nemzetség született a múzeum (vagy éppen a home office) falain belül. Ismerkedjünk meg természetrajzi örökségünk legújabb kincseivel!
Szerző: Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye) Grafikák: Szőke ...
Fájdalmas és tragikus veszteség érte 2021. február 19-én a Magyar Természettudományi Múzeumot és a hazai zoológiát. Elhunyt Dr. Merkl Ottó, a Bogárgyűjtemény és az Állattár vezetője. Személyében olyan nemzetközi hírű entomológus-muzeológus távozott el közülünk, akinél a felkészültség, valamint az átfogó és óriási ismeretanyag rendkívüli ambícióval, munkabírással és felelősségtudattal párosult. Mindezekre szüksége volt, hogy a gondjaira ...
Az élőlények tudományos nevei, habár szigorú, „élére vasalt” taxonómus tudósok által adott száraz, komoly és fantáziátlan elnevezéseknek tűnhetnek, valójában nagy teret adnak a játékosságnak és a fantázia szárnyalásának. A nevekben gyakran tükröződik a taxonómusok humorérzéke, szabados képzettársítása, „latinosításba csomagolt” világnézete vagy éppen nagyon is hétköznapi rajongásaik és ellenszenveik.
Szerző: Vas Zoltán (Magyar ...
A trianoni szerződés nemcsak Magyarország területét darabolta fel és a magyar lakosságot szakította szét, hanem állatfajokat is eltávolított a hazai faunalistákból. Olyan is akad azonban, amely látszólag a mai Magyarországra szorult – ám utólag előkerült az elcsatolt részekről is.
Írta: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
Atracélcincér ( Pilemia tigrina ) (fotó: Rahmé Nikola )
Az atracélcincér ( Pilemia ...
