E blogsorozatunkban „A Hold felfedezése” című időszakos kiállításunk tárgyaiból, illetve a tablókon található – a blog számára esetenként kiegészített – információkból adunk további képekkel illusztrált ízelítőt, hogy kedves Olvasóink a zárás után is megismerkedhessenek a kiállításon bemutatott egyes érdekességekkel
- rész: Magyar–amerikai űr- és bolygókutatási kapcsolatok: Pillék az űrben
- rész: Ha nem sajtból van, akkor miből? – A Holdat felépítő kőzetekről
- rész: A Hold kutatásának magyar vonatkozásai
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
A napszéllel szemben
A NASA által nemzetközi együttműködésben szervezett nagyszabású Szaturnusz-kutató program űrszondája, a Cassini (1997–2017) többek között a gyűrűs bolygó mágneses terét és annak a napszéllel (a napkoronából kiáramló, töltött részecskékkel) szembeni viselkedését vizsgálta. A számos mérőműszer közül a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) kutatói a fedélzeti magnetométer (MAG) és a plazmaspektrométer (CAPS) készítéséhez járultak hozzá a földi szimulációs ellenőrző és kalibráló berendezések és rendszer (EGSE) megépítésével.
A Cassini plazmaspektrométer (CAPS) három érzékelőjének integrálását és tesztelését a Southwest Research Institute-ban (SwRI, San Antonio, Texas) végezték magyar mérnökök által fejlesztett berendezés használatával. A kép forrása: Szalai Sándor & SwRI.
A Cassini vezérlő és adatgyűjtő buszát szimuláló földi ellenőrző berendezés egyik egységének különböző, a KFKI RMKI-ban készült változatai. A kép forrása: Szalai Sándor & SwRI.
Napkitörések STEREO-ban
A napkorona nagy mennyiségű töltött részecskét kilövellő kitörései, illetve az általuk kiváltott földmágnesességi viharok a műholdakra, az űrsétát végző űrhajósokra, de még a földi villamosenergia-hálózatokra és távközlésre is veszélyesek lehetnek. A NASA STEREO-programja (2006–) két űrszondájának fő feladata a kitörések térbeli nyomon követése és a Nap a Földről éppen nem látható oldalának figyelése volt. Az RMKI kutatói a koronakitörések lezajlásának modellezésében vettek részt. Ezt megelőzte az ESA és a NASA együttműködésében felbocsátott napfigyelő űrszonda, a SOHO (1995–) egyik műszerének (LION, alacsony energiájú ionokat és elektronokat kimutató detektor) építésében és adatainak kiértékelésében való részvétel.
A SOHO űrszonda alacsony energiájú töltött részecskéket kimutató LION detektora. A kép forrása: ESA & Christian-Albrechts-Universität zu Kiel.
Súlytalan kristályok
A súlytalanság állapotában kristálynövesztést végző űrkemence fejlesztése részben a Farkas Bertalan űrutazása során szovjet berendezésekkel végzett kísérletek tanulságai nyomán indult meg 1986-ban a Miskolci Egyetemen, Interkozmosz együttműködés keretében. Az 1991-re elkészült berendezés továbbfejlesztésére 1992-ben már a NASA-val kötöttek szerződést. 1995 és 1998 között a sokzónás kristályosító a NASA Marshall űrközpontjában (Huntsville, Alabama) működött magyar technikai személyzettel. Később, 2000/2001-ben ugyanott folytak a Nemzetközi Űrállomásra szánt eszköz tesztjei. Költségvetési okokból a programot törölték, de a NASA három példányt megvásárolt a 2000 óta a miskolci Admatis Kft. által gyártott berendezésből.
Az Admatis Kft. által a NASA számára 2002-ben leszállított „űrkemence” (univerzális sokzónás kristályosító) összeállítás. A kép forrása: Admatis Kft. (Miskolc).
FOCUS-ban a hab
A FOCUS (FOam Casting and Utilization in Space) nevű kísérletet Jeffrey Williams amerikai űrhajós végezte el a miskolci Admatis Kft. által készített berendezésen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) európai Columbus moduljában, 2010-ben. A teszt, melyre nemzetközi pályázat keretében nyílt lehetőség, a homogén fémhabok előállítását szolgáló technológiai kutatás része volt.
Balra: Jeffrey N. Williams amerikai űrhajós a FOCUS kísérlet végrehajtása közben. Jobbra: A kísérleti berendezés az ISS Columbus moduljában. A kép forrása: Somosvári M. Béla & ESA Columbus irányítóközpont.
A Holdon szimatoló Puli
A 2010-ben alakult, budapesti székhelyű Puli Space Technologies Kft. egy olcsó, könnyű holdjáró (rover), valamint a holdi környezetben működni képes mérőeszközök, így egy „vízszimatoló” detektor (Puli Lunar Water Snooper, PLWS) fejlesztésén dolgozik. A műszer koncepciója 2020-ban első díjat, és ezzel egyéves támogatást nyert „Holdi erőforrások” kategóriában a NASA versenyén, mely a Holdra szállítandó hasznos teher miniatürizálását célozta.
A Holdra szállítandó hasznos teher miniatürizálását célzó verseny weblapja / Web page of the „Honey, I Shrunk the NASA Payload Challenge”. A kép forrása: / Image: https://www.herox.com/NASApayload/131-meet-the-winners>
Az említett űrtechnológiai együttműködésekben részt vevő kutatóintézetek és cégek
Admatis Kft. [sokzónás kristályosító, FOCUS]
Miskolci Egyetem [sokzónás kristályosító]
MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI), később MTA, majd ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont [Cassini EGSE, SOHO LION]
Puli Space Technologies Kft. [PLWS, Puli rover]
REMRED Kft. [IDA, TRITEL]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
