A havasi cincérről a neten pörgő fotók százainak láttán az a megnyugtató érzésünk támad, hogy elbűvölő élőlények vesznek minket körül mind örökké a világok legjobbikában. Ez koránt sincs így. Az alábbiakban három fontos problémára hívom fel a figyelmet a 2019. év rovarával , a védett, 50 000 Ft természetvédelmi értékű, Natura 2000 jelölőfajjal kapcsolatban, merthogy – a sok fotó ellenére – gondok vannak.
Írta: Kovács Tibor (MTM, Mátra ...
A fenti címmel jelent meg egy cikk 1927-ben a Magyarság c. folyóirat júniusi számában az aktuális divatirányzatra erőst hatást gyakorló hörcsögbundáról. De hogyan is került az „alföldi hörcsögbőr” Amerikába, és miért lehetett Magyarország hörcsögbőr-exportáló „nagyhatalom”?
Írta: Cserkész Tamás, Horváth Márton és Fatér Imre
Nem túlzást azt állítani, hogy a mezei hörcsög ( Cricetus cricetus ) nemzetgazdasági jelentőségű állat volt ...
Bizonyos állatfajok egyedei hatalmas távolságokat tesznek meg évről-évre. Ismétlődő ciklusban követik a megújuló, időszakosan kínálkozó táplálékforrásokat. A madarak a repülés képességével a bolygó legtávolabbi zugaiba is eljutottak: a leghidegebb antarktiszi költőhelyektől az északi sarkköri tundrákig – a legszárazabb sivatagokat és a magashegyek extrém zónáit leszámítva – mindenütt előfordulnak. A vonuló madarak a telelőhelyek kényelmét és ...
A ritka karcsú pásztorbotmoha az 1950-es években még tíz magyarországi élőhelyen is előfordult, azonban a tájhasználat megváltozása és a területek szárazodása miatt a későbbi évtizedekben teljesen eltűnt. Néhány szomszédos országban viszont ma is él, így határon túli kollégák segítségével, kis gyűjteményi kerülőúton néhány év alatt sikeresen visszatelepítettük. A megtelepedés, alkalmazkodás, más mohák „leharcolása” hosszú folyamat, de ha a ...
Gyakran vagyunk hajlamosak úgy gondolni, hogy a járványok csak bennünket, embereket vagy a gazdasági állatainkat és növényeinket tizedelik. Az élővilágnak azonban szinte minden tagja ki van téve tömeges megbetegedést okozó kórokozóknak. Egy-egy járvány állat- vagy növénypopulációk hanyatlásához és pusztulásához, de legalábbis megtizedelődéséhez vezethet.
Írta: Babocsay Gergely ( Mátra Múzeum , Gerincesgyűjtemény )
A kórokozók az élővilág ...
A legyeket és szúnyogokat legtöbben azért emlegetik, mert betegségeket terjesztenek, csípnek, belerepülnek mindenbe. Kevesen látják be, hogy ezeknek az állatoknak vannak számunkra hasznos tulajdonságaik is.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
Az első részben megtudhattuk, mi az összefüggés a szúnyogok és a csokoládé között; milyen légyfajok komposztálnak nekünk a kertben, illetve hogyan segédkeznek ...
A legyeket és szúnyogokat legtöbben azért emlegetik, mert betegségeket terjesztenek, csípnek, belerepülnek mindenbe. Kevesen látják be, hogy ezeknek az állatoknak vannak számunkra hasznos tulajdonságaik is.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
K orunk egyik divatos kifejezése az ökoszisztéma-szolgáltatások . Sokak szerint azokat az „előnyöket és hasznokat” hívjuk így, amelyeket az emberiség az ...
Magyarországon a fásítások története a 19. században kezdődött, de igazán nagy léptékben a 20. században valósult meg, és jelentősen átalakította egyes tájaink arculatát. A kezdeti fásítási kísérletek többnyire valamilyen probléma, például a mezőgazdálkodást vagy a fürdőéletet zavaró körülmény elhárítását szolgálták – ilyennek tekinthető a homokkötés vagy a porviharok megfékezése. A trianoni döntést követő fásítási programok célja ...
Az élet színpadának fontos, sokszor „cselekményformáló” szereplői a kórokozó, parazita és parazitoid szervezetek. Az első két csoportot senkinek sem kell különösebben bemutatni, a harmadik, a parazitoid azonban – szerencsére – emberként kevésbé ismerős élősködőtípus; az effajta sorscsapás csak a gerinctelenek világában jelenik meg, ott viszont mindennapos jelenség.
Szerző: Vas Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Hártyásszárnyúak ...
Az idei évben a Magyar Természettudományi Múzeum „A hónap műtárgya” címet viselő kamarakiállítás-sorozata az intézmény múltjának és jelenének emlékeiből válogat. Ennek az adja az apropóját, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumon belül 150 éve különültek el a természetrajzi szakágak gyűjteményei egymástól: létrejött az Állattár, az Ásvány-Őslénytár, illetve a Növénytár. E hónapban – nem először a sorozatban – még régebbre nyúlunk vissza, a ...
2020. május havát írjuk, a kijárási korlátozás ugyan már nincs érvényben, de a múzeum munkatársainak többsége szép magyar szóval „home office-ban” dolgozik csökkentett fizetéssel. A családommal egy veszprémi panellakásban próbáltuk átvészelni a kényszerű bezártságot. Szerencsére a család minden egyes tagja imád kirándulni és sportolni. Az elmúlt hetekben a kijárásra vonatkozó rendelkezések és ajánlások értelmében olyan helyeket választottunk a ...
Geológiai és múzeumi gyűjteményi szempontból pótolhatatlan veszteség, hogy a trianoni döntés következményeként az erdélyi bányavidékek és velük az értékes ásványlelőhelyek az ország területén kívül rekedtek. Az üledékes kőzetek és az ősmaradványok szempontjából nem volt ennyire éles a különbség az elszakított és a megmaradt területek között, ráadásul az értékes erdélyi lelőhelyekről származó anyagok vizsgálata – ma már nemzetközi ...
Kevesen hallottak az Usutu-vírusról, de itt van nálunk is. Szerencsére emberben ritkán okoz betegséget.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
Az Usutu-vírus szerkezete (forrás: The Native Antigen Company )
Az Usutu-vírus (USUV) a hazánkban is jelen lévő nyugat-nílusi vírushoz (WNV) nagyon hasonló kórokozó, mindketten a sárgalázvírusok (Flaviviridae) családba tartozó arbovírusok (azaz ...
Andersen meséit idézi egy csigaház fordulatos története, amely a rangos nemzetközi zoológiai szaklap, a Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research hasábjain me gjelent cikkből tárul elénk.
A történet, amelynek magyar vonatkozásai is vannak, remekül illusztrálja a tudományterületeken átívelő együttműködés jelentőségét a modern természettudományokban. A kutatók egy új csigafaj kezdetben rutinfeladatnak gondolt leírása során olyan kérdésekkel ...
A válasz: igen, de nem úgy és nem az. Nézzük meg kicsit részletesebben.
Írta : Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
A malária neve arra utal, hogy a betegség a rossz levegő, a mocsarakból felszálló gázok következménye (az olasz „mala aria” jelentése rossz levegő). Sir Ronald Ross brit gyarmati orvos igazolta elsőként, hogy a maláriát csípőszúnyogok által terjesztett egysejtű kórokozók okozzák. ...
