Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Napjainkban szerte a világon egyre több a hamvasztás és kevesebb a koporsós temetkezés, melynek számos oka van. Ezek között a dinamikusan növekvő népességszám, a társadalmi- kulturális átalakulások folyamata, a vallási hit és nem utolsó sorban az elszegényedés is szerepet játszik. E temetkezési…

Hazánkban az ásatásokon előkerült régészeti korú emberi maradványok rendszeres és módszeres megmentése, illetve gyűjteménybe kerülése csak a Trianon utáni időszakban vált általánossá. Ezért gyűjteményünkben ritkaságszámba mennek azok az embertani leletek, amelyek a Kárpát-medence mai politikai…

Hazánkban az ásatásokon előkerült régészeti korú emberi maradványok rendszeres és módszeres megmentése, illetve gyűjteménybe kerülése csak a Trianon utáni időszakban vált általánossá. Ezért gyűjteményünkben ritkaságszámba mennek azok az embertani leletek, amelyek a Kárpát-medence mai politikai…

A régmúlt korokban élt nők számára a szülés súlyos kihívást jelentett, hiszen a szülőképes kor elérésével – többek között az őket ért fiziológiás és patológiás stressz megnövekedése miatt – életük fokozott veszélynek volt kitéve, azonban a múltbéli közösségek fennmaradása és társadalmi rendjük…

  A különböző kórokozók (patogének) mindig is kísérői voltak az emberiségnek. Az utóbbi évtizedekben a megfelelő egészségügyi ellátásnak, a védőoltásoknak és a higiéniai előírásoknak köszönhetően a világ sok országában visszaszorultak veszélyesebb képviselőik. Ennek ellenére a gazdák és kórokozóik…

Ez a 138 évvel ezelőtt kiadott embertani könyv számos magyar antropológus kezében megfordult, míg végül az Embertani Tár könyvtárába került. Mivel a művelt nyugati tudományos világban az antropológia már a kezdeti ellenérzéseket legyőzte, a magyarországi szaktudósok körében is egyre nagyobb igény…

Tizenegy évvel halála előtt, 1948-ban, Győrffy István botanikus egy fekete-fehér képeslapot küldött Malán Mihály antropológusnak, akit még a Kolozsvári Egyetemről ismerhetett. Az ekkor 68 éves Győrffy röviden beszámol az éppen soron lévő munkájáról, egyúttal köszönetet is mond Malán Mihálynak, aki a…

Mostanáig egyetlen hiteles csontvázat ismertünk az Árpád-házból, III. Béla királyét. A most előkerült macsói Béla herceg, IV. Béla unokája anyai ágon Árpád-házi leszármazott. A csontmaradványain talált sérülések nem egyszerű kivégzésre, sokkal inkább brutális mészárlásra és csonkításra…

Semmelweis Ignác (1818–1865) földi maradványait többször exhumálták és temették át, míg elnyerte végső nyughelyét az egykori szülői ház udvarán. Az utolsó exhumáláskor szisztematikus antropológiai és patológiai vizsgálatot végeztek a csontmaradványokon és elkészítették a koponya hiteles gipsz…

Az Embertani Tárban nemrég napvilágra került három láda embertani csontanyag a Tolna megyei Lengyel községből. A csomagokon lévő feliratok – és a csomagolóanyagként használt korabeli napilapok – szerint 1883-ban ásták ki és csomagolták be. Most kibontjuk, megmossuk és megvizsgáljuk a…

A magyar királyok, királynők, főemberek és családtagjaik legfontosabb temetkezési helye évszázadokig a székesfehérvári királyi bazilika volt, amelynek szervezett kirablása 1543-ban, a város török megszállásával kezdődött el. A mintegy másfél évszázados török hódoltság alatt az épület romba dőlt,…

Az 1848. decemberben kiásott, 1862-ben a budavári Mátyás-templom kriptájába helyezett, majd 1883-ban Török Aurél antropológus által megvizsgált királyi csontmaradványokat 1967-ben újra tanulmányozhatták a kutatók. A negyedik felmérés 1984-ben történt és jelenleg is folyik az ötödik, 2017-ben kezdett…

írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota   A honfoglalás korának megismerésében nagy jelentősége van a kora Árpád-korban használt temetők vizsgálatának, mivel a 11. század első felében eltemetettek között kereshetjük a 10. század végén születetteket és azok közvetlen leszármazottait. A honfoglalás…

Csontok, múmiák, magyar antropológusok a mozivásznon! Három múzeumi témájú film is versenybe szállhat. Írta: Pap Ildikó és Szikossy Ildikó A tegnap kezdődött Filmhéten egyszerre három, múzeumban forgatott antropológiai témájú film is versenybe szállhat. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar Antropológusok…

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába 2015. november végén egy szarmata nő csontmaradványait hozták be antropológiai vizsgálatra. A csontokat átadó régész, Korom Anita arra volt kíváncsi, vajon miért hiányzik a nő teljes bal karja a bolygatatlan sírból. Írta:…