Csontok, múmiák, magyar antropológusok a mozivásznon! Három múzeumi témájú film is versenybe szállhat.
Írta: Pap Ildikó és Szikossy Ildikó
A tegnap kezdődött Filmhéten egyszerre három, múzeumban forgatott antropológiai témájú film is versenybe szállhat. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar Antropológusok szóvivője több hónapon át kamerával is nyomon követte a magyar és nemzetközi antropológusok rejtélyeket feltáró munkáját.
Szóra bírt múmia
Rejtélyes múmia a Magyar Természettudományi Múzeumban. Leltári szám nélkül, amputált lábakkal, több évtizeden át a gyűjtemény mélyén. Nem tudni, ki ő, honnan származik, hány éves, miben lelte halálát. Nincsenek papírok, jegyzetek. Csupán a mumifikálódott test. Pap Ildikó és Szikossy Ildikó, a nemzetközi múmiakutatásokban is részt vevő antropológusok Karlinger Kinga radiológust hívták segítségül, hogy megállapítsák a férfi kilétét. A CT alapján kiderült, hogy az ismeretlen természetes úton mumifikálódott, belső szervei csodálatosan megmaradtak. Milyen sérülés okozhatta a vágásokat a testén? Ki amputálhatta a lábát? Milyen társadalmi rétegben, hány évig élhetett? Vajon erőszak áldozata lett?
Arcok a sírból
Janus Pannoniust lágy vonású ifjúnak gondoltuk. Ez a vélemény azonban megváltozott, amikor előkerült a csontváza, melyen számtalan vizsgálatot végeztek a szakemberek. A koponya alapján a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, Kustár Ágnes elkészítette az arcrekonstrukciót, így fény derült a költő valódi vonásaira. De vajon milyen lehetett az arca Dobó István várkapitánynak vagy Szent László királyunknak?
Magyar múmiák Albert Zink asztalán
Ötzi, Tutanhamon, váci múmiák. Közös bennük, hogy Albert Zink és Olivier Dutour antropológusok mindnyájukat vizsgálták már. A kutatócsoport többek között arra volt kíváncsi, hogy 250 évvel ezelőtt milyen volt a Staphylococus aureus baktérium DNS-állománya. Ez az a szuperbaktérium, amely majdnem minden ismert antibiotikummal szemben ellenálló, és leginkább felelős a kórházak intenzív osztályain fekvő, legyengült szervezetű betegek fertőződéséért és haláláért. A múmiakutatás eredményei segítenek feltárni, hogy a baktérium DNS-e a hosszú évek folyamán hogyan változott. Így talán azt is kideríthetjük, miként védekezhetünk ellene.
A filmekről bővebben:
forrás: Magyar Múzeumok Online
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.