Sokszor vetődik fel a kérdés: vajon mi értelme is van a múzeumok elzárt raktárhelyiségeiben őrzött tárgyak tömkelegének, ha egyszer a nagyközönség előtt többnyire rejtve vannak, így a gyűjteményért felelős muzeológusokon kívül senki nem láthatja azokat. Nos, a kérdés megválaszolásához egy újabb…
Valentin-nap (Bálint-nap) alkalmából az üzletek kirakatai piros dekorációkkal pompáznak, polcaik pedig a szívmotívumokkal és érzelmes feliratokkal díszített ajándéktárgyak bőséges kínálatától roskadoznak. A boltokban ilyenkor a csokoládéktól a plüssfigurákon át az ékszerekig minden elképzelhető…
A paligorszkit nevű szilikátásvány, melynek halmazai első ránézésre gyakran sokkal inkább emlékeztetnek egy elnyűtt bőrdarabra, mint ásványra, méltán viseli a hegyibőr nevet.
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna kép: Jánosi Melinda
Különös kinézete hajszálnál is vékonyabb, egymásba fonódó…
A meglepő kérdésre az, aki látott már a telér üregéből kiszedett és nejlonzacskóba gyömöszölt tollércet, kapásból rávágja, hogy igen. De mi az a tollérc?
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna
Habár az azbeszt kifejezést hivatalosan csak hatféle szilikátásvány (egy szerpentin és öt amfibol)…
A két drágakő jellegzetes színéről kapta „állati” nevét.
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka kép: Papp Gábor
A „szem” utótag elárulja, hogy a domborúra csiszolt példányokon a rostos zárványok miatt a macskaszemhatás nevű fényjáték jelentkezik. Habár 2,5 milliárd éves kőzetekben fordulnak elő,…
A krokidolit, különös, szálas megjelenésű ásvány
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna
A krokidolit, amint a görög krokisz (pehely, gyapjúszál) szóból képzett neve mutatja, különös, szálas megjelenésű ásvány, az alsó képen látható, riebeckit nevű, kőzetalkotó amfibol kifejődési változata. Az…
A szerpentinek megjelenésükben gyakran kígyóbőrre emlékeztetnek, innen ered elnevezésük.
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna
A képen egy szerpentinit nevű sötétzöld kőzet látható, melyet a szerpentinek ásványcsoportjába tartozó, szálas kifejlődésű krizotillal kitöltött erek járnak át. A…
A bauxit nemcsak érc, hanem egyben üledékes kőzet, vizsgálata tehát üledékes kőzettani megközelítést és módszereket igényel. A bemutatott példányon jól tanulmányozható a kőzet szabad szemmel észlehető (makroszkópos) szövete. Az agyagos kőzetekre különösen jellemző finom…
Az első pillantásra zavarba ejtő tarkaság egy bauxitpéldány szöveti képét rajzolja ki. A kőzetek, ércek szövete – vagyis „építőelemeik” (ásványok, ásványhalmazok stb.) mérete, alakja, eloszlása, összekapcsolódása – fontos információkat hordoz az adott kőzet…
Az alumínium ércének, a bauxitnak talán leglátványosabb szöveti elemei a pizoidok (pizolitok). A borsónyi alakzatok (piszosz görögül borsót jelent) többnyire sötétebb vörös színükkel tűnnek ki az alapanyagból (mátrixból), bennük ilyenkor a vörös színt adó hematit dúsul a…
A Föld bauxittelepeinek nagy többsége különböző szilikátos kőzetek trópusi (meleg, nedves) éghajlaton történő, hosszan tartó mállása során keletkező lateritbauxit. A kőzetekből az adott körülmények közt a szilícium sokkal nagyobb mértékben kioldódik, mint az alumínium…
Szerzők: Papp Gábor és Topa Boglárka Anna Fénykép: Jánosi Melinda
A karsztbauxitok karbonátos kőzetek karsztos eredetű mélyedéseiben találhatók. Ilyenek a névadó franciaországi Les Baux telepei és a magyarországi előfordulások is, illetve a Mediterráneum valamennyi…
Szerzők: Papp Gábor és Topa Boglárka Anna képek: Jánosi Melinda
Az alumínium ércét, a bauxitot a legtöbben vörös kőzetként ismerik. Bár zömmel valóban vörös, további színárnyalatokban is létezik, és lehet tarka is. Alumínium-oxihidroxid anyagú ércásványai…
Szerzők: Papp Gábor és Topa Boglárka Anna
Kép: Jánosi Melinda
Az Északi-Bakonyban Iharkút és Németbánya közt az ipar és a tudomány számára egyaránt érdekes kőzetek találhatók. A legidősebb a késő-triász (mintegy 210 millió éves) sekélytengeri eredetű dolomit. E…
