A Föld bauxittelepeinek nagy többsége különböző szilikátos kőzetek trópusi (meleg, nedves) éghajlaton történő, hosszan tartó mállása során keletkező lateritbauxit. A kőzetekből az adott körülmények közt a szilícium sokkal nagyobb mértékben kioldódik, mint az alumínium (és a vas, mely a jellegzetes vörös színt adja), és a kioldott anyagok el is tudnak távozni. Mivel a lateritbauxit helyben maradt mállástermék, benne valamennyire megőrződnek az eredeti kőzet egyes külső jellegzetességei, mint a bemutatott egykori agyagpala esetében a palásság nyomai. A laterit nevét a latin later szóból alkották, mivel Indiában a kőzet megfelelő alakúra kivágott darabjait kiszárítva téglaként alkalmazták.
A példány az MTM Ásvány- és Kőzettárának nyersanyagminta-gyűjteményében található, lelőhelye Fria (Guinea) (fotó: Jánosi Melinda)
Laterit Indiában (Goa)
(a kép forrása: http://windyskies.blogspot.hu/2010/10/goan-laterite-red-and-rough.html)
Papp Gábor és Topa Boglárka Anna
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
