A gyepormányosok ( Brachysomus ) kisméretű, szűk (lokális) elterjedésű, röpképtelen bogarak, melyek között sok bennszülött fajt találunk. Összesen 57 fajukat ismerjük, főként a Földközi-tenger keleti medencéjében fordulnak elő. Számos képviselőjük él a Balkánon és a Kárpátokban, több endemikus (bennszülött) faj található Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is. A legnagyobb elterjedési területű és leggyakoribb gyepormányosfaj a hazánkban is gyakori ...
A rutil (TiO 2 ) nevű ásvány kristályrácsa bizonyos irányokban illeszkedik a hematit (Fe 2 O 3 ) és az ilmenit (FeTiO 3 ) rácsához, így a tűs rutilkristályok ezen irányokban ránőhetnek a hematit (ilmenit) lemezes kristályaira, és egy hatszögű hálót alkotnak (ez a szagenit, a görög szagéné = háló szóból). Ilyenkor az egyes rutiltűk egymáshoz képest kristálytanilag ikerhelyzetben vannak. Ikerösszenövésekről (ikrekről) akkor beszélünk, ha úgy nő össze ...
Az idei évben az olajfafélék családjába tartozó lombhullató virágos kőrist választották meg az év fafajának, mely nálunk elsősorban a Dunántúl hegyvidéki területein gyakori. Ha valaki sokat kirándult a Dunántúlon, a hegygerinceken, már szinte biztosan találkozott virágos kőrissel. Április–májusban, amikor virágba borulnak a fák, szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak azok a bokorerdők, ahol a nagyobb számban fordulnak elő egyedei.
Írta: Pifkó ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban május 10-én mutatta be Ősi Attila paleontológus a sajtónak a közel öt méteres, 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványait és tudományos feldolgozásának eredményeit, melyeket a rangos PEER J természettudományos szaklap ugyanezen a napon közölt. A vizsgálatok során kiderült, hogy az őskrokodil új fajt képvisel, melyet megtalálójáról, Fitos Attiláról Magyarosuchus fitosi nak neveztek el.
Balról jobbra: ...
Minden kisgyerek életében eljön az a pillanat, amikor megpróbálja meggyőzni a szüleit, hogy márpedig neki éppen kisállatra van otthon szüksége. Sok szülő sikeresen ellenáll, de nagy számban vannak azok, akik érthető okokból inkább engednek a nyomásnak. Ilyenkor beszereznek egy kutyát, cicát, papagájt vagy tengerimalacot, de nagyon gyakran a választás a terráriumban tartható édesvízi teknősökre esik. Ezek közül is a közelmúltig leggyakrabban vásárolt ...
Az útépítéseknek nemcsak a régészek, hanem a geológusok is örülnek, hiszen ezek az építkezés során keletkezett ingyen feltárások nagyon sok földtani titkot rejtenek. Írta: Katona Lajos, geológus (MTM, Bakonyi Természettudományi Múzeum)
Tonna és Mázsa, a híres csajági gyapjas mamutok maradványait 2006-ban például a 710-es út építése során találták meg . 2008-ban Kozármisleny határában az M60-as út építése közben pannóniai korú tavi rétegsor ritka ...
Az éghajlatváltozás természeti jelenség, melynek hosszú évtizedekre visszanyúló, több tudományterületet érintő vizsgálata nyomán mondhatjuk, konszenzus van abban, hogy az ember szerepe alapvető fontosságú az előidézett változásokban. Persze, léteznek viták azzal kapcsolatban, mekkora is az ember felelőssége, vagy, hogy valóban van-e összefüggés a szén-dioxid-kibocsátásunk és a globális felmelegedés között.
Előadássorozatunkban szakértők járják ...
Kis kócsag lépeget hangtalanul a tó szélén, a sima vízfelszínen alig pár karika támad léptei nyomán. Ennivalót keres a sekély vízben. Időnként meglát valamit, fekete csőre bármelyik pillanatban kilövellő szigonnyá változik. Majd egy pillanat múlva nyaka mégis ellazul: egérutat nyert a préda. A látszólagos béke ellenére a vízben úszkáló kishalak cseppet sem lehetnek nyugodtak, ugyanis nem csupán a kócsag les rájuk felülről… Apró, V-alakú fodrozódás ...
Nikolausz Marcell, Lipcsében élő kutató biológus számtalan szebbnél szebb képet fotózott, melyekből a Víz világnapja alkalmából nyitottunk időszakos kiállítást az MTM Mátra Múzeumában.
Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint, hogy mindösszesen 14 négyzetméternyi falfelületen ízelítőt nyújtsunk a vizek gazdag élővilágából. A feladatot nehezítette, hogy érzékeltetni szerettük volna a Földünkön található édes- és sós víz arányát. Mivel ez 5 ...
Talán emlékszünk még, 2017 végén – a korábbiakhoz hasonlóan – három jelölt versengett a 2018-as év ősmaradványa címért: az ígéretes nevű triász ammonitesz, a Balatonites , a hazai miocén gyakori és csinos fésűskagylója, a Pecten és a szintén a magyar miocénből is ismert legyezőpálma, a Sabal . A legtöbb szavazatot a magyar füleknek kedvesen csengő Balatonites kapta.
Írta: Főzy István (MTM, Őslénytani és Földtani Tár )
BY: MÚZEUM 2018. ÁPR. 13.
Mi folyik a folypát jóvoltából? Egyáltalán, mi az a folypát? Mit keresett (és mit talált) a jó szemű magyar geológus a tankok nyomában? Hogyan lesz a láthatatlanból látható a fluorit segítségével? Hogy kerül egy orrszarvú az algák közé? Tavaszi titkok annak, aki a virágot szereti: miért jó egy kis alginit a cserépben?
Ezeket a kérdéseket is megválaszolva, a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és ...
2018 április 6–8. között rendezi meg hagyományos Lurdy-házi ásványbörzéjét Lelkes András és csapata. A megszokott, több mint 100 kiállító – gyűjtő és kereskedő – 2200 m 2 -en kínálja az ásványok, ősmaradványok, meteoritok és a belőlük készült, feldolgozott termékek, ékszerek rendkívül nagy választékát. Az ásványbörzén különböző tematikus kiállítások gazdagítják a programot. Kiemelt figyelmet kapott a 2018-as év ásványa, a fluorit, ...
A gyászbogaraknak eddig húszezer faja ismert. Mindenütt előfordulnak, ahol rovarok egyáltalán élhetnek. A bogarak 150 családja közül ez a kilencedik legnagyobb. A velük foglalkozó pár tucatnyi hivatásos és amatőr szakember hat kontinensen szétszóródva dolgozik. Néhány évente azonban összegyűlnek valahol a Földön.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Nem plüssállat, hanem valódi gyászbogár.... A Vieta muscosa Kelet-Afrika ...
Nagy valószínűséggel az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ). Egyike a hazánkba újonnan, akvaristák által bekerült idegenhonos rákoknak, ezért is esett rá a választás áprilisban a hónap műtárgyaként.
Vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ) a z első példány a múzeum Rákgyűjteményéből (fotó: György Zoltán)
Írta: Kovács Katalin (MTM, Rákok és vízi gerinctelenek gyűjteménye)
A ...
Közismert, hogy az állati beporzású növények többségét rovarok porozzák, és jól tudjuk azt is, hogy a gerincesek (madarak, denevérek és más kisemlősök, sőt olykor hüllők) közt is akadnak beporzók . A malakofília, azaz a csigák által történő beporzás ezzel szemben egészen kivételes jelenség. Bár címszóként sok tankönyvben felbukkan, konkrétumot alig ismerünk.
Sárgaszalagos lantoscsiga ( Arion fasciatus) (fotó: Francisco Welter-Schultes, forrás: ...
