A rutil (TiO2) nevű ásvány kristályrácsa bizonyos irányokban illeszkedik a hematit (Fe2O3) és az ilmenit (FeTiO3) rácsához, így a tűs rutilkristályok ezen irányokban ránőhetnek a hematit (ilmenit) lemezes kristályaira, és egy hatszögű hálót alkotnak (ez a szagenit, a görög szagéné = háló szóból). Ilyenkor az egyes rutiltűk egymáshoz képest kristálytanilag ikerhelyzetben vannak. Ikerösszenövésekről (ikrekről) akkor beszélünk, ha úgy nő össze két (vagy több) hasonló méretű kristály, hogy egy sík (az ikersík) szerint tükrözve, egy zónatengely (az ikertengely) körül legtöbbször 180°-kal elforgatva, vagy egy pont körüli inverzióval kerül fedésbe. A képen egy ilmenitlemezből (a csillag közepén lévő sötét foltból) mint kristályosodási gócból „kinövő” rutilnapot (avagy rutilcsillagot) látunk, a nap sugarait az egymáshoz képest ikerhelyzetben lévő, 60 fokos szöget bezáró rutiltűk alkotják.
A kép forrása.
Szerzők: Kis Annamária és Papp Gábor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
