Ez év júliusában elhunyt dr. Zicsi András, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Természettudományi Múzeum földigiliszta-gyűjteményének létrehozója. A tiszteletére rendezett megemlékezésen búcsúzunk tőle a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának soron következő ülésén, 2015. december 2-án délután 16 órától. Helyszín: ELTE Északi Tömb, földszint 0.79 (Jánossy Lajos) terem (Budapest, XI., Pázmány Péter sétány 1/A).
Zicsi professzor a ...
A bajszos halción kapcsán a természettudományi gyűjtemények hasznosságáról írtunk bejegyzést. Számos érvet soroltunk fel, mégis sokan fejezik ki továbbra is ellenérzésüket az ilyen gyűjtemények építésével kapcsolatban. Ezért a következő hónapokban hetente közlünk egy-egy olyan blogbejegyzést, amely arról számol be, hogy mekkora jelentősége van ma is az évek során összegyűjtött preparátumoknak.
Elsőként Vásárhelyi Tamás írását közöljük, ...
Írja magáról élcelődve Boros Ádám egy fennmaradt kéziratában. Ez a bejegyzése sokat elárul az éppen 115 éve, 1900. november 17-én született Boros Ádám humoráról, öniróniájáról és a nála 10 évvel idősebb jó barátjához, Vajda Lászlóhoz fűződő közvetlen kapcsolatáról is.
Boros Ádám a XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai flórakutatója. Már 6 éves korától rendszeresen kirándult a Budai hegyekben, majd útjai kutatóutakká fejlődtek, melyekről ...
Lóczy Lajos
Pozsony, 1849. nov. 4. - Balatonfüred, 1920. máj. 13.
Geológus, földrajztudós, egyetemi tanár
1874-ben a zürichi műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérése után kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárához segédőrnek. 1877-1880-ig részt vett gr. Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. A közép- ázsiai sivatagok eredetéről kimutatta, hogy azok kő- és ...
Kováts Gyulát az ősnövényekkel foglalkozó tudományág, a paleobotanika első jelentős hazai képviselőjének tekintjük. Az ő tollából születtek az első, magyarnak tekinthető ősnövénytani tanulmányok, de Kováts Gyula nemcsak ebből a szempontból jelentős személy. A Magyar Természettudományi Múzeum ”elődintézményének“ a Természetiek és Kézműtaniak Tárának egyik igazgatóját is tisztelhetjük benne, kinevezésére 1850-ben került sor.
Írta: Erdei ...
Trópusi őserdőben éjszaka sétálni mindig tartogat meglepetéseket a biológus számára. A titokzatos éjszakai hangok kíséretében, zseblámpánk fényében − jelen esetben Peru délkeleti részén, az Amazonas vízgyűjtőjéhez tartozó Tambopata folyó melletti, síkvidéki esőerdőben − sorra bukkannak elő a furábbnál furább élőlények. Óriási madárpók a trópusi fa palánkgyökerei között, furcsa alakú tücskök, szöcskék és a rájuk vadászó éjjeli ...
Az élőlények számára a környezeti katasztrófák, mint például a vulkánkitörések, földcsuszamlások, tragikus események. Tömegesen elpusztulnak, betemetődnek, így alkotnak halálközösségeket. Ami tragédia az élőlényeknek, aranybánya az őslénykutatóknak. Az ilyen katasztrófák során elpusztult állatok könnyebben válnak kövületté, olyan ősmaradvány-együtteseket alkotva, melyek pontosabb képet adnak az egykori élővilágról, mint a szép, de egyedi ...
Megjelent a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány könyve: A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa. Dr Ősi Attila és szerzőtársainak könyvbemutatója december 4-én lesz a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Sokan nem is tudnak róla, de az elmúlt tizenöt év legnagyobb hazai őslénytani szenzációja volt, hogy Magyarországon is előkerültek dinoszauruszok, illetve más, velük egy időben élt állatok és növények maradványai. Erre a 85 millió évvel ezelőtti világra ...
Idén is a rovarok színpompás világa ...
Programajánló - Szeminárium
Rózsa Lajos, Apari Péter, Müller Viktor (MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport)
A mikrobiomzendülés-hipotézi
Helyszín: Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattan, szemináriumi terem Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, F 201-es terem
Időpont: 2015. november 11. (szerda), 13:00
Svéd és magyar kutatók egy tudományra új villáscsápúfajt írtak le. A publikáció a fajleíráson kívül pár további faj első hazai előkerüléséről is beszámol. A szerzőhármas egyike Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, aki az igazgatói teendők ellátása mellett a tudomány művelésére is szán időt.
Írta: Pfliegler Walter
A villáscsápúak (Pauropoda) az egyik legkevésbé ismert szárazföldi ízeltlábúak, a soklábúak ...
A tengerimalacot mindenki ismeri, ugye? Most képzeljük el ezt a kedves jószágot tízkilósan, félelmetes, narancsszínű metszőfogakkal.
Írta: Görföl Tamás
A pettyes paka a rágcsálók közé tartozó növényevő, amely a dél- és közép-amerikai esőerdők lakója. Előfordul nyíltabb területeken is, de mindig vizek közelében tanyázik. Elsősorban fák gyümölcseivel és – akár rendkívül kemény – magvaival táplálkozik. Ezt robusztus koponyája és ...
Új kamarakiállításunkat a november 7–8-i „Földtudományos forgatag” alkalmából rendeztük be. Az Ásvány- és Kőzettár új szerzeményeinek legszebb példányai a múzeum kupolacsarnokában, a bejárat melletti falba épített két üvegvitrinben tekinthetők meg.
Új szerzeményeink leglátványosabb darabjai Arnóth Józsefnek köszönhetők. A svájci Bázelben élő mineralóguskollégánk az MTM rendszeres támogatója. Mivel az utóbbi években új gyűjteményi ...
Ma 30 éve, hogy Csapody Vera, a magyar flóra „festője” életének 95. évében elhunyt. Az Európa-hírű növényrajzoló és botanikus 1949-től dolgozott intézményünk Növénytárában.
írta: Barina Zoltán
„Ötven éve festem a virágokat”
Csapody Vera már gimnazista korában rendszeresen rajzolt növényeket. Tanárként dolgozott, amikor egyik kollégája meghívta Jávorka Sándor t, a Magyar Természettudományi Múzeum vezető botanikusát egy ...
A Magyar Rovartani Társaság idén hatodik alkalommal bocsájtja szavazásra az Év rovarát. Idén is három jelölt közül lehet szavazni: mezei tücsök, nagy szarvasbogár, kisasszony-szitakötő. Élj a lehetőséggel, SZAVAZZ!
Az Év madara, az Év fája, az Év vadvirága mintájára létrehozott az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel ...
