Vajon milyenek voltak elődeink? Mivel foglalkoztak? Hogyan éltek? Hasonló betegségekkel küszködtek, mint mi vagy másféle nyavalyák gyötörték őket? Mit tudhat meg az antropológus egy temetőfeltárásból, egy röntgenképből vagy egy koponya alapján elkészített arcrekonstrukcióból? Milyen eredmények születhetnek a vizsgálatokból, melyek a ma emberére is hatással vannak?
A megnyitón dr. Medzihradszky Zsófia, általános és közművelődési ...
A természettudományi gyűjteményekben az időutazás nem illúzió. Igaz, a jövőre nem, de a múltra vonatkozóan pontos adatokra lelhetünk bennük.
Írta: Bauer Norbert ( Herbarium Carpato-Pannonicum ) és Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
A gyűjteményekben őrzött példányok adatainak biológiai, természetvédelmi vonatkozásairól több korábbi bejegyzés szólt. A százezres, milliós nagyságrendű, több évszázadon át gyarapodó kollekciókban azonban olyan ...
A második világháborút követő időszak a magyar társadalmat alapjaiban megrengette. Ezzel ma már sokan nincsenek tisztában, nemcsak a hajdan igen erőszakos és eredményes propaganda, hanem az azóta eltelt évtizedek gyógyító hatása miatt is. De vannak dolgok, amelyekről nem szabad megfeledkezni. Nem a mások bűnei és gyarlóságának felhánytorgatása miatt, hanem hogy a történelemmel és annak következményeivel, és saját jelen helyzetünkkel teljesen tisztában ...
Nagy Nikoletta (ORIGO) új cikkéből kiderül:
Már itthon is több CT- és DNS-vizsgálaton estek át a híres váci múmiák, most pedig kaliforniai szakértők járnak a 300 éve természetesen mumifikálódott Orlovits család nyomában. A világhírű vándorkiállítás, a Múmiavilág három váci múmiával most a tengerentúlon vonzza a látogatókat.
Kattints a képre a cikkért!
Sándor Terézia egyike a híres váci múmiáknak. Fotó: Gilicze Bálint - Origo
MIT CSINÁL A PALEONTOLÓGUS?
Természetrajzi múzeumként fontos küldetésünk, hogy a tudománykommunikáció eszközével is minél több embert érjünk el, minél több érdeklődőnek mutathassuk meg az élővilág és az élettelen környezet sokszínűségének azon részleteit, amelyeket teljes egészében csak muzeológusaink ismernek, hiszen ők foglalkoznak velük mindennapi munkájuk során, hivatásként.
Az április 20-án kezdődő Őslénytani esték sorozatunknak is ...
2016-ban az év emlőse a denevér. Ebből az alkalomból a Földművelésügyi Minisztérium Vadonleső Programja és a Magyar Természettudományi Múzeum több szakmai támogató szervezettel karöltve tematikus évet hirdet. A programsorozat ünnepélyes megnyitójára a Magyar Természettudományi Múzeumban került sor „Denevér Nyitány” címmel 2016. április 6-án. A sajtót 9.30-tól sajtótájékoztatóval és „denevéres meglepetéssel” is vártuk.
A ...
A lepkész Vladimir Nabokov (1899–1977) „Egy lepkefaj felfedezéséről” (On Discovering a Butterfly) című verse költői módon fejezi ki a taxonómus, az élővilág sokféleségének leírásával foglalkozó kutató munkáját, ami a költő szerint – aki egyben nagyszerű entomológus is volt – a vizsgálat tárgyát és magát a kutatót is, az örökkévalóságba emeli. Sajátos megközelítése ez a tudományterületnek. Megérdemli, hogy kicsit alaposabban időzzünk ...
A múzeum új programjára, az ŐSLÉNYKUTATÓ Pizsamapartink első, zárt körű premier rendezvényére szeretnénk meghívni rajongóinkat! Április 16-án este te is vendége lehetsz a múzeumnak, ha részt veszel a múzeum Facebook oldalán meghirdetett játékban és kommentben megírod a feltett kérdésre a helyes választ.
KÉRJÜK, HOGY A SZABÁLYZATOT FIGYELMESEN OLVASD EL, ÉS CSAK AKKOR VEGYÉL RÉSZT A JÁTÉKBAN, HA AZ ITT LEÍRTAKKAL EGYETÉRTESZ!
A Da Vinci ...
Él hazánkban egy sáskafaj, amelyik azon túl, hogy a hatályos jogszabályok szerint védettség alatt áll (pénzben kifejezett értéke 50 000 Ft), európai szinten is közösségi jelentőséggel bír, a Natura 2000 (az Európai Unió ökológiai hálózata) egyik jelölőfaja. Nemcsak ritkasága miatt jelentős, hanem mert esernyőfajként tekinthetünk rá: megőrzésével egy sor kevéssé ismert vagy nehezen vizsgálható érték fennmaradását segíthetjük. Ezért a hivatásos ...
2016-ban a Magyar Rovartani Társaság által kiírt internetes szavazás eredményeként a mezei tücsök az év rovara. Ki gondolná, hogy rajta kívül még tizenegy néhány tücsökfaj él hazánkban?
Nőstény mezei tücsök (fotó: Deli Tamás)
A tücskök egy részével, legalábbis a ciripelésükkel gyakran találkozhatunk, ilyen többek között a nyár végén hallható pirregő tücsök („őszi bogár”) vagy a bordói tücsök, amelynek hangja gyakran a vasúti ...
A WWF szerint a 10 ezret is elérheti az évente kipusztuló állat- és növényfajok száma, amelyeknek sokszor a létezéséről sem tudunk. Márpedig, ha valamit meg akarunk védeni, arról tudnunk kell, hogy létezik. Vagy legalábbis reménykedni benne.
Írta: Babocsay Gergely , Vági Balázs
Az emberiség évezredek óta fajok százait, ezreit űzi az örök elmúlásba. Polinézia egykori élővilágának jó részéről például szó szerint csak töredékes ismereteink vannak, ...
Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma és a zirci Művelődési Ház közös rendezésében március 22-én délután érdekes programmal várta a helyi általános iskola alsó tagozatos gyerekeit, „A vizek szépségei és szörnyei” címmel. A foglalkozást két csoportban tartottuk, csaknem ötven gyerek vett részt rajta.
Írta : Harmat Beáta
Fotó : Ujvári Judit
Megbeszéltük, mit jelent és miért fontos a különböző világnapok megünneplése, miért fontos a ...
A kora tavaszi környezetben még nem kevés a zöld szín. Így hamarabb megakad a szemünk egy szép mohás betonfalon, ahol a növénykék különféle árnyalatú zöld színekben pompáznak. Ilyenkor könnyebben észrevesszük a parkok fáinak kérgén kialakult sötétzöld mohabevonatot is, mert a lomb árnyékoló hatásának hiányában a fák törzse és töve is jobban megfigyelhető.
A mohák jól alkalmazkodtak az alacsony, akár fagypont körüli hőmérséklethez. ...
Kutatók újabb látványos bizonyítékát találták annak, hogy Gabon vadvilága a szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően felépülőben van. Egy csimpánzok ( Pan troglodytes troglodytes ) megfigyelésére kihelyezett kamera egy magányos hím oroszlánt ( Panthera leo ) vett fel, amint elsétált a megfigyelt erdei ösvényen…
Írta: Kispál István
Gabon erdei oroszlánja (Fotó: Philipp ...
Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt ( Batrachochytrium dendrobatidis , magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából 3 mikrométer nagyságú) gomba kizárólag a kétéltűek bőrén élősködik. A felfedezés nagy port kavart tudományos körökben, és a kutatók azonnal intenzív ...
