A WWF szerint a 10 ezret is elérheti az évente kipusztuló állat- és növényfajok száma, amelyeknek sokszor a létezéséről sem tudunk. Márpedig, ha valamit meg akarunk védeni, arról tudnunk kell, hogy létezik. Vagy legalábbis reménykedni benne.
Írta: Babocsay Gergely , Vági Balázs
Az emberiség évezredek óta fajok százait, ezreit űzi az örök elmúlásba. Polinézia egykori élővilágának jó részéről például szó szerint csak töredékes ismereteink vannak, ...
Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma és a zirci Művelődési Ház közös rendezésében március 22-én délután érdekes programmal várta a helyi általános iskola alsó tagozatos gyerekeit, „A vizek szépségei és szörnyei” címmel. A foglalkozást két csoportban tartottuk, csaknem ötven gyerek vett részt rajta.
Írta : Harmat Beáta
Fotó : Ujvári Judit
Megbeszéltük, mit jelent és miért fontos a különböző világnapok megünneplése, miért fontos a ...
A kora tavaszi környezetben még nem kevés a zöld szín. Így hamarabb megakad a szemünk egy szép mohás betonfalon, ahol a növénykék különféle árnyalatú zöld színekben pompáznak. Ilyenkor könnyebben észrevesszük a parkok fáinak kérgén kialakult sötétzöld mohabevonatot is, mert a lomb árnyékoló hatásának hiányában a fák törzse és töve is jobban megfigyelhető.
A mohák jól alkalmazkodtak az alacsony, akár fagypont körüli hőmérséklethez. ...
Kutatók újabb látványos bizonyítékát találták annak, hogy Gabon vadvilága a szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően felépülőben van. Egy csimpánzok ( Pan troglodytes troglodytes ) megfigyelésére kihelyezett kamera egy magányos hím oroszlánt ( Panthera leo ) vett fel, amint elsétált a megfigyelt erdei ösvényen…
Írta: Kispál István
Gabon erdei oroszlánja (Fotó: Philipp ...
Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt ( Batrachochytrium dendrobatidis , magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából 3 mikrométer nagyságú) gomba kizárólag a kétéltűek bőrén élősködik. A felfedezés nagy port kavart tudományos körökben, és a kutatók azonnal intenzív ...
A lényeg a részletekben rejlik. De mi van akkor, ha az a részlet annyira parányi, hogy szinte nem is látható? Mikroszkóplencséken és fényképezőgép objektíveken át szemlélve fény derül minderre.
Írta: Németh Tamás , Bogárgyűjtemény
Bordás holttettetős-ormányos ( Camptorhinus statua ) feje alulról
Szarvas álganéjtúró ( Bolbelasmus unicornis ) fegyverzete
A gerinctelenekkel foglalkozó kutatók vizsgálati alanyait általában nem óriási ...
A vizes élőhelyek páratlanul változatos életközösségeknek adnak otthont – már egyetlen csepp vízben is parányi élőlények sokaságára lehet bukkanni. A mikroszkopikus méretű lényektől kezdve, a kicsit nagyobb termetű makrogerincteleneken, és a vízi élet tápanyag- és energiaellátását biztosító különböző szerveződési szintű növényeken át, egészen a gerinces állatokig, mindannyian a vizekhez kötődő élet körforgásának láncszemei.
A különféle ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Munding Márton írását olvashatjuk egy Európában kevéssé ismert növényfajról, a kratomról. Mi is a kratom? „Félreértett” gyógyszer vagy a Távol-Kelet „zöld tündére”?
Kratom (Mitragyna speciosa)
...
írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota
A honfoglalás korának megismerésében nagy jelentősége van a kora Árpád-korban használt temetők vizsgálatának, mivel a 11. század első felében eltemetettek között kereshetjük a 10. század végén születetteket és azok közvetlen leszármazottait.
A honfoglalás kor és az Árpád-kor határán számos nagy változás történt a magyar nép életében. A korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miként magyarázható ...
Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások, írások és a gyűjteményi tárgyak segítségével bemutatni, hogy egyáltalán kik is a társas darazsak (és kik nem azok, csak hasonlóan „öltözködnek”), ...
A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára az 1848. március 15-i forradalom 168. évfordulóján a Kossuth meteorit egy szeletének fényképével köszönti a múzeumunk iránt érdeklődő kedves internetlátogatót.
A Kossuth meteorit szelete (A méretarányul szolgáló kocka élhossza 1 cm. Fotó: Kereszty Zsolt)
A képen látható darab nagyobbik fele jelenleg letétben van az Ásvány- és Kőzettár meteoritgyűjteményében. A tervek szerint nemsokára ...
Az é v vadvirága kampánya során a többi jelölt mellett már bemutattuk a kockásliliomot ( Fritillaria meleagris ) és beszámoltunk arról, hogy is lett a 2016-os év vadvirága.
Most, hogy a tavasz visszavonhatatlanul közeleg, lassan aktuálissá válik, hogy a növényt élőben is megcsodálhassuk.
Addig még van egy kis időnk, hogy minél többet megtudjunk a növényről. Nem olyan régen jelent meg Kulcsár László: Sárvár környékének védett növényei című ...
A Yale Egyetem kutatói DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy a híres 1951-es New York-i vacsorán nem mamut, és nem is kihalt óriáslajhár, hanem teknőshús szerepelt a menüben.
Írta: Dulai Alfréd
Szakmai körökben legendássá vált vacsorát rendezett 1951. január 13-án a Felfedezők Klubja a New York-i Roosevelt Hotel előkelő báltermében. A parti nem az illusztris vendégek miatt vált hírhedtté, hanem a felszolgált ételek miatt. Az évente megrendezett eseményen ...
A bakonyi felső-kréta (kb. 85 millió éve) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz leleteiről lett híres. Talán ismertek még az innen előkerült moszaszaurusz és a krokodilok, de a kisebb állatok csak alig. Ahogy a szavannát sem csak az oroszlán lakja, így a dinók korában is rengeteg kisméretű gerinces állat élt. Ezek az apró csontok, fogak és egyéb mikrofosszíliák igen fontos adatokkal egészítik ki az egykori élővilágról kialakult képünket.
Írta: ...
Írta: Babocsay Gergely
A Micrelaps muelleri, avagy Müller nyaklánca nyakékre emlékezet, akárcsak az új faj, a M. tchernovi
(fotó: Babocsay Gergely)
Egyes élőlények nemcsak hogy a világ nehezen megközelíthető részein élnek, de még ott is mindent elkövetnek, hogy ne kerüljenek szem elé. Bár Izraelt ma már nem tekinthetjük nehezen megközelíthető országnak, történelmi léptékben mérve bizony a Levante faunája nem is olyan rég még nem tartozott a könnyen ...
