Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt ( Batrachochytrium dendrobatidis , magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából 3 mikrométer nagyságú) gomba kizárólag a kétéltűek bőrén élősködik. A felfedezés nagy port kavart tudományos körökben, és a kutatók azonnal intenzív ...
A lényeg a részletekben rejlik. De mi van akkor, ha az a részlet annyira parányi, hogy szinte nem is látható? Mikroszkóplencséken és fényképezőgép objektíveken át szemlélve fény derül minderre.
Írta: Németh Tamás , Bogárgyűjtemény
Bordás holttettetős-ormányos ( Camptorhinus statua ) feje alulról
Szarvas álganéjtúró ( Bolbelasmus unicornis ) fegyverzete
A gerinctelenekkel foglalkozó kutatók vizsgálati alanyait általában nem óriási ...
A vizes élőhelyek páratlanul változatos életközösségeknek adnak otthont – már egyetlen csepp vízben is parányi élőlények sokaságára lehet bukkanni. A mikroszkopikus méretű lényektől kezdve, a kicsit nagyobb termetű makrogerincteleneken, és a vízi élet tápanyag- és energiaellátását biztosító különböző szerveződési szintű növényeken át, egészen a gerinces állatokig, mindannyian a vizekhez kötődő élet körforgásának láncszemei.
A különféle ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Munding Márton írását olvashatjuk egy Európában kevéssé ismert növényfajról, a kratomról. Mi is a kratom? „Félreértett” gyógyszer vagy a Távol-Kelet „zöld tündére”?
Kratom (Mitragyna speciosa)
...
írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota
A honfoglalás korának megismerésében nagy jelentősége van a kora Árpád-korban használt temetők vizsgálatának, mivel a 11. század első felében eltemetettek között kereshetjük a 10. század végén születetteket és azok közvetlen leszármazottait.
A honfoglalás kor és az Árpád-kor határán számos nagy változás történt a magyar nép életében. A korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miként magyarázható ...
Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások, írások és a gyűjteményi tárgyak segítségével bemutatni, hogy egyáltalán kik is a társas darazsak (és kik nem azok, csak hasonlóan „öltözködnek”), ...
A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára az 1848. március 15-i forradalom 168. évfordulóján a Kossuth meteorit egy szeletének fényképével köszönti a múzeumunk iránt érdeklődő kedves internetlátogatót.
A Kossuth meteorit szelete (A méretarányul szolgáló kocka élhossza 1 cm. Fotó: Kereszty Zsolt)
A képen látható darab nagyobbik fele jelenleg letétben van az Ásvány- és Kőzettár meteoritgyűjteményében. A tervek szerint nemsokára ...
Az é v vadvirága kampánya során a többi jelölt mellett már bemutattuk a kockásliliomot ( Fritillaria meleagris ) és beszámoltunk arról, hogy is lett a 2016-os év vadvirága.
Most, hogy a tavasz visszavonhatatlanul közeleg, lassan aktuálissá válik, hogy a növényt élőben is megcsodálhassuk.
Addig még van egy kis időnk, hogy minél többet megtudjunk a növényről. Nem olyan régen jelent meg Kulcsár László: Sárvár környékének védett növényei című ...
A Yale Egyetem kutatói DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy a híres 1951-es New York-i vacsorán nem mamut, és nem is kihalt óriáslajhár, hanem teknőshús szerepelt a menüben.
Írta: Dulai Alfréd
Szakmai körökben legendássá vált vacsorát rendezett 1951. január 13-án a Felfedezők Klubja a New York-i Roosevelt Hotel előkelő báltermében. A parti nem az illusztris vendégek miatt vált hírhedtté, hanem a felszolgált ételek miatt. Az évente megrendezett eseményen ...
A bakonyi felső-kréta (kb. 85 millió éve) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz leleteiről lett híres. Talán ismertek még az innen előkerült moszaszaurusz és a krokodilok, de a kisebb állatok csak alig. Ahogy a szavannát sem csak az oroszlán lakja, így a dinók korában is rengeteg kisméretű gerinces állat élt. Ezek az apró csontok, fogak és egyéb mikrofosszíliák igen fontos adatokkal egészítik ki az egykori élővilágról kialakult képünket.
Írta: ...
Írta: Babocsay Gergely
A Micrelaps muelleri, avagy Müller nyaklánca nyakékre emlékezet, akárcsak az új faj, a M. tchernovi
(fotó: Babocsay Gergely)
Egyes élőlények nemcsak hogy a világ nehezen megközelíthető részein élnek, de még ott is mindent elkövetnek, hogy ne kerüljenek szem elé. Bár Izraelt ma már nem tekinthetjük nehezen megközelíthető országnak, történelmi léptékben mérve bizony a Levante faunája nem is olyan rég még nem tartozott a könnyen ...
Csontok, múmiák, magyar antropológusok a mozivásznon! Három múzeumi témájú film is versenybe szállhat.
Írta: Pap Ildikó és Szikossy Ildikó
A tegnap kezdődött Filmhéten egyszerre három, múzeumban forgatott antropológiai témájú film is versenybe szállhat. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar Antropológusok szóvivője több hónapon át kamerával is nyomon követte a magyar és nemzetközi antropológusok rejtélyeket feltáró munkáját.
...
Írta: Szőke Viktória
Különleges alkalom, amikor új gerinces állatfajt fedeznek fel a kutatók. Az pedig, hogy ez a faj hazai vizeink lakója, még kivételesebb esemény: 2016 elején új márnafajt írtak le a Sebes-Körös vízrendszeréből, amelynek típuspéldányait a Magyar Természettudományi Múzeum Halgyűjteményében helyezték el. Márciusban a hónap műtárgyaként tekinthető meg a múzeum kupolacsarnokában új halfajunk, a bihari márna ( Barbus biharicus Antal, ...
177 éve született
Krenner József Sándor
Buda, 1839. márc. 2. [3.] - Budapest, 1920. jan. 16.
Mineralógus, egyetemi tanár
Ifjúkorában Eötvös Loránd nevelője volt. A bécsi műegyetemen építészetet kezdett tanulni, de érdeklődése hamar a földtudományok felé fordult. Ez irányban a tübingeni egyetemen végzett tanulmányokat, és ott is szerzett természettudományi doktorátust 1865-ben. 1866-tól dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárában, majd ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Zsinka Bernadett írását olvashatjuk a hazai madárvilág „meg nem értett zsenijeiről”.
A varjúfélék egyesekben csodálatot, másokban félelmet, megint másokban ellenszenvet váltanak ki. Számos monda és ...
