Bár május 22-éig, a Madarak és Fák Napjáig még várnunk kell egy kicsit, e jeles nap apropójából a cukorfenyő ( Pinus lambertiana) tobozát választottuk a hónap műtárgyának. A múzeum Herbarium Generale gyűjteménye e különleges faj mintegy három tucat, különböző fejlettségű tobozát őrzi kemény falú tárolódobozokban. Emellett néhány, hajtásrészletet tartalmazó herbáriumi lapja is tanulmányozható.
Írta: Somlyay Lajos
Az idén 25 éves Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület jubileumi közgyűlésén 2016. május 6-án múzeumunk korábbi főigazgatója, Matskási István Éri István-díjat kapott. Az Éri István (1929–2009) történész, régész és muzeológus nevét őrző elismerést a magyar múzeumügy fejlődéséért, valamint a Pulszky Társaság szakmai, érdekképviseleti munkája terén kiemelkedő és hatásában jelentős tevékenységet folytató szakembernek adományozzák. A ...
A mediterrán tengerpart és a festői hegyvidékek miatt Albánia egyre vonzóbb turistacélpont. Mégis van, aki valamiféle küldetéstudattal inkább egy csigafajt keres ott, vagy meglepetésre két tüskéslábú pozsgóccal tér haza onnan. Mi pedig, ha már lassan 12 éve rendszeresen odavetődünk, elhatároztuk, hogy megismerjük és feltárjuk az ország növényvilágát.
Írta: Barina Zoltán , Herbarium Carpato-Pannonicum gyűjtemény
A Lura Nemzeti Park hegyi tavai ...
A világ megismerése létkérdés. Érzékszerveink által tapasztaljuk meg környezetünket, annak változásait. De vajon tudjuk-e, hogy az evolúció során hogyan is alakult az érzékelés és az érzékszervek fejlődése? Vajon mi emberek miben hasonlítunk vagy különbözünk az állatvilág egyes tagjaitól?
Ebben az interaktív, felfedezéses bemutató ban a látogatóknak rejtvényeket kell megfejteni ahhoz, hogy megtalálják a „lényeget”, ami egy titokzatos dobozban ...
Várhatóan már májusban elkészül az a múzeumot és tevékenységét bemutató kisfilm, melyet a napokban forgattak a kiállítótereinkben. A forgatás jó hangulatban zajlott. Hiteles tárgyak, muzeológusok, preparátor munkatárs és a találkozást szimbolizáló közönség is lencsevégre került. Nézzétek meg a forgatáson készült képeket! Terveink szerint a filmet a Múzeumok Majálisán mutatjuk be a nagyközönségnek először.
A magyarországi késő miocén (pannóniai korszak) tájképét közel 7 millió éven át (kb 12-5 millió évvel ezelőtt) alapvetően egy sós vizű tó, a Pannon-tó határozta meg. A Pannon-tóban és a tóba ömlő folyók deltáiban hatalmas mennyiségű üledék rakódott le, ezek akár több kilométeres vastagságot is elérhetnek. Természetesen a hatalmas tó jelenléte meghatározta a környezetében kialakuló növényvilágot is, amelynek fosszilis bizonyítékait szerencsés ...
A CETAF (European Consortium of Taxonomic Facilities - Európai Taxonómiai Szolgáltatások Konzorciuma) a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezi meg 39. rendes ülését 2016. május 3-4. között. Az ülés során a szervezet beszámol az elmúlt időszakban végzett munkájáról, és új vezetőség megválasztására is sor kerül. Szó lesz például az egyik munkacsoport, az E-learning-csoport ez év márciusában az Erasmushoz benyújtott online oktatási ...
Dadogva énekelnek a kakukkok, elfogynak a füsti fecskék, és csökken a madarak fajgazdagsága Csernobil környékén 30 évvel az atomerőmű katasztrófája után. Kormányprogramok, nagy projektek helyett az emberi történelem eddigi legnagyobb atombalesetének következményeit maroknyi, sugárvédelmi öltözetbe bújt, madarakat számláló lelkes kutató vizsgálja.
Írta: Fuisz Tibor István 1 , Horváth Ákos 2
1 Magyar Természettudományi Múzeum, Madárgyűjtemény , ...
Miért fontosak a nagy állatok csontmaradványai és miért a piciké? Miről mesélnek nekünk? Mit tudhatunk meg a segítségükkel a jégkorszakokról? Hogyan gyűjtjük és hogyan vizsgáljuk őket? Mire kell a véső és mire a mikroszkóp?
1.kép:Gránátalma ( Punica granatum ) forrás: http://www.szuperelelmiszerek.com/c/granatalma/
2.kép: Nummulites, forrás: http://evosmaradvanya.hu/images/gallery/Nummulites_vegyes.jpg
Április 20-tól 24-ig egy „minikiállítás”, április 22–24-én 10–14 óra között interaktív foglalkozás segítségével ismerkedhetsz meg az év ásványával, a gránáttal és az év ősmaradványával, a nummulitesszel.
A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) ...
Vajon milyenek voltak elődeink? Mivel foglalkoztak? Hogyan éltek? Hasonló betegségekkel küszködtek, mint mi vagy másféle nyavalyák gyötörték őket? Mit tudhat meg az antropológus egy temetőfeltárásból, egy röntgenképből vagy egy koponya alapján elkészített arcrekonstrukcióból? Milyen eredmények születhetnek a vizsgálatokból, melyek a ma emberére is hatással vannak?
A megnyitón dr. Medzihradszky Zsófia, általános és közművelődési ...
A természettudományi gyűjteményekben az időutazás nem illúzió. Igaz, a jövőre nem, de a múltra vonatkozóan pontos adatokra lelhetünk bennük.
Írta: Bauer Norbert ( Herbarium Carpato-Pannonicum ) és Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
A gyűjteményekben őrzött példányok adatainak biológiai, természetvédelmi vonatkozásairól több korábbi bejegyzés szólt. A százezres, milliós nagyságrendű, több évszázadon át gyarapodó kollekciókban azonban olyan ...
A második világháborút követő időszak a magyar társadalmat alapjaiban megrengette. Ezzel ma már sokan nincsenek tisztában, nemcsak a hajdan igen erőszakos és eredményes propaganda, hanem az azóta eltelt évtizedek gyógyító hatása miatt is. De vannak dolgok, amelyekről nem szabad megfeledkezni. Nem a mások bűnei és gyarlóságának felhánytorgatása miatt, hanem hogy a történelemmel és annak következményeivel, és saját jelen helyzetünkkel teljesen tisztában ...
Nagy Nikoletta (ORIGO) új cikkéből kiderül:
Már itthon is több CT- és DNS-vizsgálaton estek át a híres váci múmiák, most pedig kaliforniai szakértők járnak a 300 éve természetesen mumifikálódott Orlovits család nyomában. A világhírű vándorkiállítás, a Múmiavilág három váci múmiával most a tengerentúlon vonzza a látogatókat.
Kattints a képre a cikkért!
Sándor Terézia egyike a híres váci múmiáknak. Fotó: Gilicze Bálint - Origo
MIT CSINÁL A PALEONTOLÓGUS?
Természetrajzi múzeumként fontos küldetésünk, hogy a tudománykommunikáció eszközével is minél több embert érjünk el, minél több érdeklődőnek mutathassuk meg az élővilág és az élettelen környezet sokszínűségének azon részleteit, amelyeket teljes egészében csak muzeológusaink ismernek, hiszen ők foglalkoznak velük mindennapi munkájuk során, hivatásként.
Az április 20-án kezdődő Őslénytani esték sorozatunknak is ...
