Mivel már vélhetőleg mindenki józanul szemléli az új esztendő hétköznapjait, feltűnhet, hogy duplán látja a gránát szót a címben. Rögtön kiderül, hogy miért. Szilveszterkor volt utoljára tisztjében az év ásványa, a gránát, és újévkor átadta a stafétabotot, már amennyire egy ásvány ilyesmire képes, a kvarcnak. E jeles eseményt szeretné megünnepelni ez a kissé egyéni ízű gránátos blog.
A csehgránát nevét onnan kapta, hogy a pirop ...
A Magyar Rovartani Társaság és a Magyar Természettudományi Múzeum által indított internetes szavazás alapján az év rovara 2017-ben a nagy szarvasbogár ( Lucanus cervus ). A szarvasbogárfélék (Lucanidae) közé 1300 ma ismert faj tartozik. Fajszámát tekintve ez a kisebb bogárcsaládok közé számít – de összehasonlításként említsük meg, hogy a Föld összes ragadozó emlősfajának száma nagyjából 280, az erszényeseké mintegy 300, de a denevérek is legfeljebb ...
A hetedik alkalommal meghirdetett Év vadvirága szavazás tétje az volt, melyik vadon élő növény lehet 2017-ben az Év vadvirága Magyarországon. A címért egy közismert, egy kevéssé ismert és egy újra próbálkozó növény indulhatott. Azaz: a hóvirág, a mocsári gólyahír és a turbánliliom.
Az előző évi szavazásra valószínűleg nagy hatással volt az akkori jelölteket – a kockásliliomot, a turbánliliomot, a medvehagymát és a nagyezerjófüvet – bemutató ...
A hazai múzeumok gyűjteményében korábban erdei cickánynak vélt havasi cickány-maradványok újrahatározásakor kiderült, hogy mintegy 12 ezer éve a Bükk-fennsíkon alpesi állatok sokasága élt.
Írta: Mészáros Lukács ( http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=14807 )
Hír János, a Pásztói Múzeum igazgatója 1993-ban ásatásokat vezetett a Bükk-hegység pleisztocén korú gerinces ősmaradványainak vizsgálatára. E sorok írója is tagja volt a ...
Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kíván az MTM Ásvány- és Kőzettára facebook- és blogolvasóinak, adományozóinak, ásványgyűjtő partnereinek, a munkájában közreműködő összes múzeumi kollégájának és szakmai segítőtársának, megköszönve az ez évi és remélve a jövőbeni eredményes együttműködést!
Irizáló andraditgránát, Dognácska (Dognecea), Románia. MTM Ásvány- és Kőzettár, Á.59.4534. (Fotó: Jánosi ...
Az év rovara 2017-ben – internetes szavazás végeredményeként – a nagy szarvasbogár ( Lucanus cervus ) lett. A bogarat a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar E/2 termében (Budapest, XI. ker., Ménesi út 43–45.) mutatjuk be, a Magyar Rovartani Társaság 2017. december 16-án, 16 órakor kezdődő 842. előadóülésén.
Írta: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény ) és Vig Károly ( Savaria Múzeum )
Nőstény (balra) ...
Napjainkban a természettudományos témájú tv-csatornák gyakorlatilag mindent megmutatnak a természetről az érdeklődőknek. A Föld legismertebb kutatóinak segítségével, a legjobb természetfilmesek szuper felszerelésével különleges élményekhez juttatják a tévénézőket. Az állatkertek, vadasparkok rengeteg programmal, bemutatóval, kisállat-simogatóval várják a látogatóikat. Emellett, vagy ennek ellenére a természettudományos múzeumoknak is van lehetősége ...
2016-ban Magyar Brands díjat nyert a múzeum Kiváló Fogyasztói Márka kategóriában. Ebben a kategóriában számos ismert márka mellett az Iparművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum is a díjazottak között van.
A MagyarBrands program 2010 óta magyar vonatkozású, kiváló márkákat díjaz. 2016-ban immáron hetedik alkalommal díjazott olyan márkákat, amelyek a magyar szellemi munka méltó képviselői hazánkban és ...
A paligorszkit nevű szilikátásvány, melynek halmazai első ránézésre gyakran sokkal inkább emlékeztetnek egy elnyűtt bőrdarabra, mint ásványra, méltán viseli a hegyibőr nevet.
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna kép: Jánosi Melinda
Különös kinézete hajszálnál is vékonyabb, egymásba fonódó szálainak köszönhető. A kusza szálacskák kicsiny mérete jól látszik a több ezerszeres nagyítású felvételen (mely természetesen nem kézinagyítón ...
Többen érvelnek azzal, hogy a modern tudomány vívmányai mellett már nincs szükség olyan évtizedek óta meghaladott módszerekkel élni, mint amilyen a múzeumi példányok gyűjtése. A tudományos módszerek és technikai eszközök azonban nem helyettesíthetik a tudomány vizsgálati anyagait.
Írta: Babocsay Gergely ( MTM Mátra Múzeum )
Egy évvel ezelőtt az Amerikai Természettudományi Múzeum Biológiai Sokféleség és Természetvédelmi Központjának ( American ...
A Cser Kiadó gondozásában 2016-ban megjelent a Természetes madárlakok c. könyv. Képes, lépésről lépésre illusztrált útmutatót ad a madárodúk, etetők, sőt néhány talán kevésbé ismert alkalmatosság, például a "darázsgarázs" vagy a "szöszadagoló" építéséhez. A 128 oldalas könyv összesen 25 odú, etető, madáritató, szöszadagoló, denevér- és rovarhajlék elkészítését mutatja be. Ezek nem egyszerű, colos fenyőfa deszkából szögelt, mértani ...
A meglepő kérdésre az, aki látott már a telér üregéből kiszedett és nejlonzacskóba gyömöszölt tollércet, kapásból rávágja, hogy igen. De mi az a tollérc?
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna
Habár az azbeszt kifejezést hivatalosan csak hatféle szilikátásvány (egy szerpentin és öt amfibol) esetében használják, szigorú alaki és méretbeli feltételek teljesülése esetén, a szulfidok közt is előfordulnak azbesztszerű változatok. Legismertebb ...
írta: Papp Gábor ( Ásvány- és Kőzettár )
A hónap tárgya ez alkalommal egy bár kézzelfogható, de mégsem „valódi” tárgy. A Szent Korona szokatlan kivitelű, részleges, de mérethű, színtelen-fehér másolatán csak a drágakövek színes foltjai vonzzák magukra a szemlélő figyelmét.
A vitrin ugyanis a koronát díszítő ásványokról szól, pontosabban fogalmazva azokról a drágakövekről, melyeket szinte háttérbe szorít a sárgán csillogó arany és a ...
A két drágakő jellegzetes színéről kapta „állati” nevét.
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka kép: Papp Gábor
A „szem” utótag elárulja, hogy a domborúra csiszolt példányokon a rostos zárványok miatt a macskaszemhatás nevű fényjáték jelentkezik. Habár 2,5 milliárd éves kőzetekben fordulnak elő, történetileg fiatal drágakövek: az 1870-es években kerültek piacra a dél-afrikai gyémánttelepek felfedezésének „melléktermékeiként”. ...
A krokidolit, különös, szálas megjelenésű ásvány
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna
A krokidolit, amint a görög krokisz (pehely, gyapjúszál) szóból képzett neve mutatja, különös, szálas megjelenésű ásvány, az alsó képen látható, riebeckit nevű, kőzetalkotó amfibol kifejődési változata. Az amfibolazbeszt rostjait a szerpentinazbesztéitől eltérően nem finom csövek, hanem néhány tízezred milliméter vékony, tűszerű kristályok alkotják. ...
