A bogarász elment Prágába
A bogarász elment Prágába

A gyászbogaraknak eddig húszezer faja ismert. Mindenütt előfordulnak, ahol rovarok egyáltalán élhetnek. A bogarak 150 családja közül ez a kilencedik legnagyobb. A velük foglalkozó pár tucatnyi hivatásos és amatőr szakember hat kontinensen szétszóródva dolgozik. Néhány évente azonban összegyűlnek valahol a Földön.  

Szerző :   Merkl Ottó  (MTM Bogárgyűjte mény )

  vieta_muscosa.jpg

Nem plüssállat, hanem valódi gyászbogár.... A Vieta muscosa Kelet-Afrika ...

A vörös mocsárrák, az ökoszisztéma-mérnök
A vörös mocsárrák, az ökoszisztéma-mérnök

Nagy valószínűséggel az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ). Egyike a hazánkba újonnan, akvaristák által bekerült idegenhonos rákoknak, ezért is esett rá a választás áprilisban a hónap műtárgyaként.

rak3_vagott.jpgVörös mocsárrák ( Procambarus clarkii )   a z első példány a múzeum Rákgyűjteményéből (fotó: György Zoltán)

Írta: Kovács Katalin (MTM, Rákok és vízi gerinctelenek gyűjteménye)

A ...

Alternatív beporzási stratégia vagy városi legenda?
Alternatív beporzási stratégia vagy városi legenda?

Közismert, hogy az állati beporzású növények többségét rovarok porozzák, és jól tudjuk azt is, hogy a gerincesek (madarak, denevérek és más kisemlősök, sőt olykor hüllők) közt is akadnak beporzók . A malakofília, azaz a csigák által történő beporzás ezzel szemben egészen kivételes jelenség. Bár címszóként sok tankönyvben felbukkan, konkrétumot alig ismerünk.

arion-fasciatus_17.jpgSárgaszalagos lantoscsiga ( Arion fasciatus) (fotó: Francisco Welter-Schultes, forrás: ...

Ritkaságból özönrovar – a gyapottok-bagolylepke
Ritkaságból özönrovar – a gyapottok-bagolylepke

Március 10. a beporzók napja , ezért a márciusi hónap műtárgya ez a délről jött, „Janus-arcú” lepkefaj, mely lárvaállapotban gyötrelmes károkat okoz számos haszonnövényben, kifejlett állatként viszont fontos beporzó.

kep1_helicoverpa_armigera.jpgA gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) egyik gyűjteményi példánya a múzeum Lepkegyűjteményéből (fotó: György Zoltán)

Írta: Ronkay László és Vásárhelyi Tamás

A gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) déli ...

Legyen március 10. a beporzók napja!
Legyen március 10. a beporzók napja!

Segíts, hogy életre hívhassuk a Beporzók napját március 10-én! Ha szeretsz kirándulni, ha az ablakodban szokott virágcserép lenni, ha szereted a gyümölcsöt, a mézet, ha van egyetlen gyümölcsfa is a környezetedben, akkor érted is van ez a mozgalom. Hívjuk fel mindenki figyelmét a természet szépségére, összefüggéseire, és kérjük, segítsenek megőrizni ezt a csodát önmagáért is, magunkért is!

  beporzok_napja_logo.png

Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a ...

Ráklesen 30 méter mélyen - új barlangi rákfaj a cenotékból
Ráklesen 30 méter mélyen - új barlangi rákfaj a cenotékból

2018 februárjában tudományra új yucatáni barlangi rákfaj leírása jelent meg a ZooKeys nevű rangos zoológiai szakfolyóiratban. A felemáslábú rákok rendjébe tartozó Mayaweckelia troglomorpha vakrákfajt Angyal Dorottya és munkatársai, a Mexikói Nemzeti Független Egyetem (UNAM) kutatói találták meg és közölték Yucatán állam (Yucatán-félsziget, Mexikó) víz alatti barlangjaiból.

Írta: Angyal Dorottya

Fotók: Benjamín Magaña, Efraín Chávez Solís, Angyal ...

Mészkő „márvány” a II. Viktor Emánuel által adományozott olasz díszítőkő-gyűjteményből
Mészkő „márvány” a II. Viktor Emánuel által adományozott olasz díszítőkő-gyűjteményből

A Magyar Természettudományi Múzeum olasz díszítőkő-gyűjteményének legtöbb példányát II. Viktor Emanuel olasz király adományozta. Ezek márványként szerepeltek a katalógusban. A díszítőkőiparban lényegében az összes jól fényezhető karbonátkőzetet hagyományosan márványnak hívják. A képen látható kőzetben jelenlévő, szinte láthatatlanul kicsi kalcitkristályok közötti éles határok jelzik, hogy ez a példány valójában mészkő. A szín és a ...

Szabadbattyáni agyagpala, Magyarország legidősebb kőzete
Szabadbattyáni agyagpala, Magyarország legidősebb kőzete

Magyarország legidősebb, mintegy 472 millió éves kőzete ez az igen gyengén átalakult, finoman gyüredezett agyagpala. Korát mikroszkopikus ősmaradványai segítségével határozták meg. E tengeri növények ugyanis kizárólag a paleozoikumba tartozó ordovíciumi időszak flói (arenigi) korszakának végén éltek. E kőzet valaha a nagy déli szuperkontinenshez, az ősi Gondwanához tartozott, melynek peremén üledékekből rakódott le. A példány a Szabadbattyán-9. számú ...

Tájképhomokkő Liesegang-mintázattal a namíbiai Kalahári-sivatagból
Tájképhomokkő Liesegang-mintázattal a namíbiai Kalahári-sivatagból

A korábbi posztunkban bemutatott florentin márványhoz hasonlóan, melyet olaszul tájképkőnek (pietra paesina) is neveznek, a tájképhomokkő is a kőzetet átjáró oldatokból kivált vasásványoknak köszönheti szép mintázatát. A homokkövet összetartó (cementáló) anyagban látható közel koncentrikus rajzolatokat az első kutatója, Raphael E. Liesegang német vegyész után Liesegang-jelenségnek nevezett ritmusos kicsapódás hozta létre. E vegyi folyamat a gyors ...

Az amurgéb: Tiszán innen, Dunán túl
Az amurgéb: Tiszán innen, Dunán túl

Az édesvízi halak a legszélesebb körben áttelepített élőlények közé tartoznak szerte a földön. Ennek okait az élelmezés, az akvarisztika, a horgászat és a közegészségügy terén kell keresnünk. Emiatt idegenhonos halfajok szinte már minden édesvízi közösségben megtalálhatóak. Februárban a soron következő hazai özönfaj, amelynek gyűjteményi példánya „A hónap műtárgya”: az amurgéb.

Írta: Szőke Viktória ( MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény ...

Verde d’Arno típusú „florentin márvány”
Verde d’Arno típusú „florentin márvány”

A tájra, romra emlékeztető rajzolatokkal ékes, ma inkább rommárványként ismert kőzet Firenze környéki lelőhelyeiről kapta „florentin márvány” nevét. Az olaszok a tájképkő (pietre paesina) nevet használják, ez korrektebb, hiszen a kőzet nem márvány, hanem finom szemcsés márgás mészkő. A Verde d’Arno változat, melyet geometrikus mintázat jellemez, zöldes színéről és Arno folyó menti lelőhelyéről kapta nevét. A sajátos mintázat oka, hogy a ...

Kalcedon álalakok Kötelesmezőről (Trestia), Erdély, Románia
Kalcedon álalakok Kötelesmezőről (Trestia), Erdély, Románia

A kalcedon a kvarc finom, mikroszkopikusan rostos változata. A képen látható példány egy kalcedontelér darabja, melynek belső üregének falán kockaszerű „kristályok” ülnek. Ezek úgynevezett álalakok vagy pszeudomorfózák, azaz egy korábbi ásvány kristályainak kalcedon anyagú kitöltései. Az eredeti ásvány mibenlétéről csaknem kétszáz éve folyik a vita. A fényszórás (ún. Tyndall-szórás) következtében szép kék színű itteni kalcedont az 1700-as évek ...

Barlangi rákot neveztek el a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatójáról
Barlangi rákot neveztek el a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatójáról

Nem csak világhírű filmsztárokról neveznek el új fajokat ...

Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója – még e tisztség betöltése előtt – három évig az okinavai egyetem meghívására vendégprofesszorként Japán déli szigetein, a Riukiu-szigetvilágban tanulmányozta a talajlakó ízeltlábúakat. Egyik útján az Okinavától messze keletre, a Csendes-óceánban fekvő Daito-szigetek déli tagján (Minami-Daito) járt, ahol a ...

"Fly be back"
"Fly be back"

Számos híres és hírhedt személyiség előtt tisztelegtek már a tudomány képviselői azzal, hogy fajokat neveztek el róluk . Ismerjük többek közt a Szlovénia barlangjaiban élő Hitler-vakfutrinkát ( Anophthalmus hitleri ), amelyért neonáci gyűjtők vagyonokat adnak a feketepiacon pusztán a neve miatt, vagy a sokkal szimpatikusabb nevű szitakötőt, a Mesosticta davidattenboroughi -t. Terminátorunk is volt már névadó, de bogarak után most végre egy legyet neveztek el ...

A délről jött vándor
A délről jött vándor

A Magyar Természettudományi Múzeum 2018-ban „A hónap műtárgya” időszaki minigalériájában olyan állatok és növények gyűjteményi példányait mutatja be, amelyek nem természetes tagjai Magyarország élővilágának. Januári jövevényfajunk a zöld vándorpoloska, mellyel télen a lakásunkban találkozhatunk.

Szerző Merkl Ottó  (MTM Bogárgyűjte mény)  

Ezek a fajok általában az ember segítségével jutottak el hozzánk, vagy a közeli országokba, majd ...

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

október 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31
süti beállítások módosítása