Az 1848. decemberben kiásott, 1862-ben a budavári Mátyás-templom kriptájába helyezett, majd 1883-ban Török Aurél antropológus által megvizsgált királyi csontmaradványokat 1967-ben újra tanulmányozhatták a kutatók. A negyedik felmérés 1984-ben történt és jelenleg is folyik az ötödik, 2017-ben kezdett kutatás eredményeinek kiértékelése. Most az 1967-es vizsgálat képeit mutatjuk be.
Összeállította: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
1967. januárban dr. ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban ez évben is külön kiállítás mutatja be az év fajait – A kiválasztottak at köztük védett, ritka gombafajunkat, a süngombát.
Írta: Locsmándi Csaba (MTM, Makrogomba-gyűjtemény )
Gumószerű vagy többé-kevésbé gömbölyded formájú termőteste 10-25cm átmérőjű, de elérheti a 30 cm-t is. Fiatalon fehéres színű, idővel azonban lassan megsárgul, okkersárgás lesz, végül rozsdabarnára színeződik. A gomba gyakran ...
Június 21-e van, a nyári napforduló napja, a csillagászati nyár kezdete. A mai napon leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Számos néphit szerint ilyenkor a földben rejlő kincset apró fények jelzik. A gyanútlan kincsvadászokat sokszor érheti csalódás, hiszen legtöbbször csak a szentjánosbogarakat vagy világító gombákat sikerül találni.
Írta: Székely Ágnes ( MTM Mátra Múzeuma )
...
Észak-Amerikából került Európába, majd tévedésből a syriaca (szíriai) latin faji jelzőt kapta, igazi sikereit mégis a magyar méhészek körében érte el. A selyemkóró egyike volt azon növényeknek, melyeket ipari növényként kevés sikerrel próbáltak hasznosítani. Magyarországon ma már hatalmas területen elterjedt, ami jelentős gondot okoz a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek.
Írta: Pifkó Dániel (MTM, Növénytár )
A selyemkóró a ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban ez évben is külön kiállítás mutatja be az év fajait – A kiválasztottak at . Az ásványbarátoknak ezúttal is érdemes felkeresniük a bemutatót, hogy a többi érdekességen kívül a fluorit vitrinjét is megtekintsék. De a „minerofilok” mellett mindenki számára bátran ajánljuk a kiállítás ásványtári sarkát, hiszen a fluorit, bár több mint hatmillió tonnányit bányásznak belőle évente, nem tartozik a közismert ...
Az utóbbi évtizedekben több közkedvelt, ehető, nagy mennyiségben is megtalálható gombafajról kiderült, hogy mérgezést okozott, sőt halálesetek is előfordultak a gomba fogyasztása után. Mi állhat ezeknek a rejtélyes gombamérgezéseknek a hátterében? Ennek próbáltunk utánajárni és nyomoztunk a szakirodalomban. Sorozatunk első részében egy ilyen vitatott étkezési értékű gombafaj, a hegyi laskagomba (Pleurocybella porrigens) által előidézett gombamérgezés ...
Az itacolumit nevű különleges homokkőváltozat, amint a képen látható, saját súlya alatt is meghajlik, de nem törik el. Meglepő sajátsága a kőzet egyedülálló szövetének köszönhető: apró, fogaskerékszerűen összekapcsolódó szabálytalan kvarcszemcsék építik föl, a szemcsék közt cementáló anyaggal (kötőanyaggal) ki nem töltött üregecskék helyezkednek el. Az itacolumitot néha lemezes vagy szálas megjelenésű szilikátásványok (csillám, sillimanit) is ...
A gyepormányosok ( Brachysomus ) kisméretű, szűk (lokális) elterjedésű, röpképtelen bogarak, melyek között sok bennszülött fajt találunk. Összesen 57 fajukat ismerjük, főként a Földközi-tenger keleti medencéjében fordulnak elő. Számos képviselőjük él a Balkánon és a Kárpátokban, több endemikus (bennszülött) faj található Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is. A legnagyobb elterjedési területű és leggyakoribb gyepormányosfaj a hazánkban is gyakori ...
A rutil (TiO 2 ) nevű ásvány kristályrácsa bizonyos irányokban illeszkedik a hematit (Fe 2 O 3 ) és az ilmenit (FeTiO 3 ) rácsához, így a tűs rutilkristályok ezen irányokban ránőhetnek a hematit (ilmenit) lemezes kristályaira, és egy hatszögű hálót alkotnak (ez a szagenit, a görög szagéné = háló szóból). Ilyenkor az egyes rutiltűk egymáshoz képest kristálytanilag ikerhelyzetben vannak. Ikerösszenövésekről (ikrekről) akkor beszélünk, ha úgy nő össze ...
Az idei évben az olajfafélék családjába tartozó lombhullató virágos kőrist választották meg az év fafajának, mely nálunk elsősorban a Dunántúl hegyvidéki területein gyakori. Ha valaki sokat kirándult a Dunántúlon, a hegygerinceken, már szinte biztosan találkozott virágos kőrissel. Április–májusban, amikor virágba borulnak a fák, szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak azok a bokorerdők, ahol a nagyobb számban fordulnak elő egyedei.
Írta: Pifkó ...
A Magyar Természettudományi Múzeumban május 10-én mutatta be Ősi Attila paleontológus a sajtónak a közel öt méteres, 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványait és tudományos feldolgozásának eredményeit, melyeket a rangos PEER J természettudományos szaklap ugyanezen a napon közölt. A vizsgálatok során kiderült, hogy az őskrokodil új fajt képvisel, melyet megtalálójáról, Fitos Attiláról Magyarosuchus fitosi nak neveztek el.
Balról jobbra: ...
Minden kisgyerek életében eljön az a pillanat, amikor megpróbálja meggyőzni a szüleit, hogy márpedig neki éppen kisállatra van otthon szüksége. Sok szülő sikeresen ellenáll, de nagy számban vannak azok, akik érthető okokból inkább engednek a nyomásnak. Ilyenkor beszereznek egy kutyát, cicát, papagájt vagy tengerimalacot, de nagyon gyakran a választás a terráriumban tartható édesvízi teknősökre esik. Ezek közül is a közelmúltig leggyakrabban vásárolt ...
Az útépítéseknek nemcsak a régészek, hanem a geológusok is örülnek, hiszen ezek az építkezés során keletkezett ingyen feltárások nagyon sok földtani titkot rejtenek. Írta: Katona Lajos, geológus (MTM, Bakonyi Természettudományi Múzeum)
Tonna és Mázsa, a híres csajági gyapjas mamutok maradványait 2006-ban például a 710-es út építése során találták meg . 2008-ban Kozármisleny határában az M60-as út építése közben pannóniai korú tavi rétegsor ritka ...
Az éghajlatváltozás természeti jelenség, melynek hosszú évtizedekre visszanyúló, több tudományterületet érintő vizsgálata nyomán mondhatjuk, konszenzus van abban, hogy az ember szerepe alapvető fontosságú az előidézett változásokban. Persze, léteznek viták azzal kapcsolatban, mekkora is az ember felelőssége, vagy, hogy valóban van-e összefüggés a szén-dioxid-kibocsátásunk és a globális felmelegedés között.
Előadássorozatunkban szakértők járják ...
Kis kócsag lépeget hangtalanul a tó szélén, a sima vízfelszínen alig pár karika támad léptei nyomán. Ennivalót keres a sekély vízben. Időnként meglát valamit, fekete csőre bármelyik pillanatban kilövellő szigonnyá változik. Majd egy pillanat múlva nyaka mégis ellazul: egérutat nyert a préda. A látszólagos béke ellenére a vízben úszkáló kishalak cseppet sem lehetnek nyugodtak, ugyanis nem csupán a kócsag les rájuk felülről… Apró, V-alakú fodrozódás ...
