A húsvéti nyuszi finomabbnál finomabb csokitojásokkal és csokinyuszikkal édesítette meg – talán még édesíti is – az otthon töltött napjainkat. De vajon elgondolkoztunk-e azon, hogyan lesz a messzi Dél-Amerikában növő kakaófa terméséből, a kakaóbabból a szánkban olvadó, édes csokoládé?
Írta: Turcsán Zsolt
A közép-amerikai trópusi esőerdők gyengén savanyú talajait kedveli a kakaófa ( Theobroma cacao ), ami a ...
Sok éve már, hogy a Déli-Kárpátokban kirándultunk. Február volt, és nagy hideg. Egy erdőfolt mellett elhaladva mély nyomokat fedezetünk fel a hóban. Furcsa alakjuk volt, a szélük láthatóan többször megolvadt és újra megfagyott. Vitatkoztunk, hogy a nyomokat egy nagyokat ugró mókus vagy egy kicsiket lépő medve hagyta-e hátra.
A Komlosaurus carbonis megkövesedett lábnyoma a Magyar Természettudományi Múzeum "Eltűnt világok - A dinoszauruszok kora ...
Milyen állatoktól indult a mostani koronavírus-járvány? A rostán végül a denevérek akadtak fenn. De ne féljünk, a redőnytokban alvó bőregerektől nem lesz semmi bajunk.
Írta: Görföl Tamás és Csorba Gábor (Magyar Természettudományi Múzeum, Emlősgyűjtemény )
Patkósdenevér, Kína (fotó: Csorba Gábor)
Mindennapi életünket alaposan felforgatta a mostani világjárvány. A COVID-19 járvány (ez a betegség neve, az azt okozó vírusé pedig ...
A nagyfejű csajkó már a 19. század elején felkeltette az ébredező entomológia kutatóinak érdeklődését. Azóta sokat megtudtunk e furcsa állatról.
Szerzők: Kovács Tibor (MTM Mátra Múzeuma, Rovargyűjtemény ) és Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
Hím nagyfejű csajkó. Elöl láthatók a rágókról lefelé irányuló agyarai (fotó: Palaga Máté, izeltlabuak.hu )
Az esetlen mozgású, röpképtelen nagyfejű csajkó ...
„A természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott” – mondta Galileo Galilei, s ki vagyok én, hogy a híres természettudós állítását megkérdőjelezzem?
Írta: Székely Ágnes ( Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma )
Múzeumpedagógusként rengeteg foglalkozást tartottam már a gyöngyösi Mátra Múzeum kiállítótereiben. Számos tárlatot vezettem a Természettudományi Pavilon háromszintes kiállításában és a Pálmaházban, ahol ...
Halnak lenni nem lehet túl izgalmas – gondolják sokan. Ha mégis valamiért közelebbi ismeretséget kötünk ezzel a kopoltyús társasággal, akkor könnyen meglepődhetünk. Mert számtalan változatos dolgot lehet felfedezni velük kapcsolatban. Nem is beszélve arról, ha még szörnyek és tudományos viták is előkerülnek, amikor jobban megismerjük egyiküket. Utánajártam az év halának, a süllőnek.
Írta: Szőke Viktória ( MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény )
A ...
Amikor az ember kicsit művelődni szeretne a földigiliszták titokzatos életét illetően, a legmegfelelőbb munka minden kétséget kizáróan Janet és Allan Ahlberg Kis Kukac Könyve . Ha mégis maradnának megválaszolatlan kérdések, a jelen írás – mintegy az alapmű kiegészítéseként – kísérletet tesz a zavaró űr betöltésére.
Írta: Szederjesi Tímea ( MTM Talajzoológiai Gyűjteménycsoport)
A földigiliszták legalább 200 millió éve tevékenykednek ...
Nálunk korábban nem látott lepkefajt találtak Tolna megyében.
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény )
2019 októberében különös levelet kaptam Károlyi Balázstól, a izeltlabuak.hu honlap tulajdonosától. Egy közösségi oldal felhasználói csoportjába feltöltött bejegyzést továbbított, amelyet Balogh Diána amatőr rovarfotós írt. Ebben olyan lepkefajt ismertető oldalra vezető link volt, amelyet korábban még nem figyeltek ...
Mexikóban, a Yucatán-félszigeten az „eleven ékszerek” viselésének bizarr szokása él. Készítésükhöz kemény kültakarójú bogarakat használnak.
Szerző: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
A páncélbogarak (Zopheridae) családjába tartozó Zopherus chilensis – jukaték-maja nyelven ma’kech, spanyolul maquech – nevű faj egyedeit erre szakosodott férfiak („los maquecheros”) gyűjtik be, majd átadják a helyi ...
Még 1835-ben történt, hogy a fiatal Charles Darwin világkörüli útján, a chilei partok előtt furcsa lényre lett figyelmes, amely egy csigaházba fúrt apró lyukból integetett feléje. Az alig néhány milliméteres kicsi állatról Darwin hamar kiderítette, hogy a kacslábúrákokkal, azaz a balánuszokkal áll rokonságban. A balánuszok közismert állatok a tengerjáró népek körében: ezek azok a kúp alakú lények, amelyek megtapadnak a part menti sziklákon, sőt a ...
Az állandó kiállítás bárkájának bejáratában álló párosujjú patás impozáns szarvaival, sötét homokszínű szőrével, jellegzetes szakállával és kedves visszafogottságával ellenállhatatlan késztetést ébreszt a látogatókban, hogy megsimogassák.
fotó: Szabados Tamás
Írta: Kispál István
Az állat neve magyarul sörényes juh, ami az angol barbary sheep részleges fordításából ered. Az angol név fordítása egyébként berber juh, ami a Szaharát ...
A fajok jelenlegi, hatodik kihalási hulláma idején az élővilág változatosságának dokumentálása komoly kihívások elé állítja az emberiséget. A biológiai sokféleséget érintő változások minél teljesebb megismeréséhez nélkülözhetetlen a természettudományos gyűjteményekben évszázadok óta gyűlő preparált példányok tudományos vizsgálata. Enélkül a gyűjteményekbe kerülő élettelen példányok tömege önmagában legfeljebb mauzóleum. Csak a ...
Több, mint 130 éve látható a múzeumban a ma már szigorúan védett óriáskagyló ( Tridacna gigas ) Jókaitól kapott teknője, amely még az '56-os tüzet is túlélte .
Írta: Szél Győző (MTM, Bogárgyűjtemény)
A közismerten rendkívül nagy természettudományos műveltséggel bíró Jókai Mór nemcsak az ásványoknak volt szenvedélyes csodálója és gyűjtője, hanem a csigáknak és kagylóknak is. A dolgozószobájában, üveges szekrényben őrzött pompás ...
Kázmér napján fordulatos történettel emlékezünk montírozott barnamedvénk eredetijére, akiről kiderül, tényleg Kázmér volt-e vagy sem. Ha nem, akkor ki volt Kázmér? És mi köze hozzá Horthynak vagy a miskolci párttitkárnak?
fotó: György Zoltán
Írta: Kispál István
A Borsod megyei Szin községhez tartozó szelcepusztai vadászbirtok és vendégház 1934-ben került az Államkincstárhoz, a vadászati jog Horthy Miklós kormányzóra szállt. 1934-ben ...
A természettudományos közgyűjtemény a nemzeti örökségünk része, a természeti környezet lenyomata, mely ma és a jövőben is új tudományos eredmények bölcsője. Tárgyaink vizsgálata megannyi környezeti és társadalmi problémára adhat választ. A múzeum tudományos osztályainak 150 éves, küzdelmes, néha súlyos veszteségekkel tarkított története során számos különleges példány került hozzánk.
Ez a "hamvas pele", azaz nagy pele ( Glis glis ) 1821 az ...
