Dr. Botfalvai Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa egy tíznapos őslénytani expedíciót szervezett Erdélybe, melynek célja az volt, hogy részletes információkat szerezzenek a Valiora község határából felfedezett dinoszaurusz-lelőhelyek őslénytani és földtani sajátosságairól.
Szerző: Gulyás Péter (az Ajkai Bányászati Múzeum Munkatársa és az expedíció résztvevője)
Ha valakit megkérdezünk a magyar ...
Magyar szöcskeegér, avagy tudományos nevén Sicista trizona (fotó: Szitta Tamás, MME Bükki HCs)
Fennállása óta először költöztek szöcskeegerek a Fővárosi Állat- és Növénykert terráriumaiba. Június elején a kutatók két pár szöcskeegeret fogtak be a Borsodi-Mezőségen, és szállítottak az Állatkertbe, hogy ott megfigyelhessék ennek a különleges állatnak az életmódját. A célok azonban ennél messzebbre mutatnak: a cél egy zárthelyi populáció ...
Hogyan védekezhet egy csiga a ragadozók ellen azon túl, hogy behúzódik a házába, és várja, hogy elmúljon a veszély? A mintegy 30 ezer szárazföldi csigafaj egyike-másika érdekes megoldásokat „talált ki” a törzsfejlődése során. Ezek aktív, csigától rendkívül szokatlan mozgások.
A Cantareus apertus (Born, 1778) nevű csiga mediterrán elterjedésű, Dél-Franciaországtól Ciprusig fellelhető. Tavaly két példányát találtuk egy bonyhádi és egy budapesti ...
Fenevadak címmel nyitotta meg kapuit a Magyar Természettudományi Múzeum legújabb időszaki kiállítása 2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján. A Fenevadak című kiállítás legérdekesebb és egyben legszokatlanabb látványosságai azok az életnagyságú, fémből készült, ősmacskákat és egyéb ősi ragadozókat ábrázoló szobrok, amelyeket Sergei Merjeevski orosz származású szabadúszó művész, az Állattár Emlősgyűjteményének önkéntese készített ...
A különböző kórokozók (patogének) mindig is kísérői voltak az emberiségnek. Az utóbbi évtizedekben a megfelelő egészségügyi ellátásnak, a védőoltásoknak és a higiéniai előírásoknak köszönhetően a világ sok országában visszaszorultak veszélyesebb képviselőik. Ennek ellenére a gazdák és kórokozóik közötti háború mérlegének az állása nem mindig számunkra kedvező. Ez volt tapasztalható többek között a 2013 és 2016 közötti ebola járvány, ...
A COVID-19 világjárvány miatt a Magyar Természettudományi Múzeum több, mint fél éven keresztül nem fogadhatott látogatókat. Nagy örömünkre szolgál, hogy a közelmúltban, május 22-én újra megnyílhattak a kapuink vendégeink előtt! Újdonságokkal is várjuk a hozzánk érkezőket, többek között a komodói varánuszokat bemutató, új kiállításunkkal. Alábbi írásunkban ezt a maga nemében egyedülálló állatfajt szeretnénk bemutatni olvasóinknak!
Szerző: ...
Magyarország a fosszilis Decapoda kutatás területén nagyhatalomnak számít, elsősorban Lőrenthey Imre és Müller Pál munkásságának köszönhetően. Lőrenthey anyagának egy része is a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét gyarapítja, de még ennél is jelentősebb, hogy Müller Pál a Múzeum gondozására bízta teljes Decapoda gyűjteményét, ami a leggazdagabb kainozoós anyagok közé tartozik egész Európában. A gyűjtemény legnagyobb részét alkotó ...
Május közepén járva örömmel gondolhatunk arra, hogy nemsokára elérkeznek a zajos balinrablásoktól és pontyugrásoktól hangos nyári napok. Bár sokan úgy gondolják, hogy a vízfelszín a téli hónapokban nem árul el sokat a halak jelenlétéről, valójában néhány méter mélyen, az aljzathoz közel, a néhai csepeli hajóbontó betontörmeléke és elmerült fémszerkezetei között télen sem áll meg az élet.
Szerző: Németh Tamás
Horogra akadt kősüllő ...
Gyakran hallom gyerekek kedvesen rivalizáló beszélgetését a játszótéren, ami általában abban csúcsosodik ki, hogy a nagyobbik fiam (7 éves) elbüszkélkedik a fenti számmal. Tény, hogy ilyenkor leesnek az állak körülöttünk, gyerekek és szülők egyaránt felfigyelnek. Persze a magyarázat egészen egyszerű: egy takaros kis terráriumunk van sok-sok ezerlábúval és még több ászkával.
Szerző: Deákné Lazányi-Bacsó Eszter (Magyar Természettudományi Múzeum, ...
A hárpia szó hallatán sokaknak egy kevésbé szimpatikus hölgy ismerőse jut eszébe, míg mások az ókori görög mitológia félig madár-, félig nőtestű szörnyeire gondolnak. Kevesen tudják, hogy a hárpia ( Harpia harpyja ) egy valójában létező madár neve is egyben, méghozzá a világ második legnagyobb termetű sasfajáé.
Szerző: Nagy Antal (Magyar Természettudományi Múzeum, Marketing csoport)
Hárpiaportré (fotó: Boros Tamás)
A hárpia óriási ...
Az ember által betelepített halfajok – és általában más állatfajok — esetében a történet szinte mindig hasonlóan kezdődik és végződik. Két főszereplőnk hazai pályafutása bár kissé más ívet mutat, a végeredmény azonban közös: nem pont így terveztük.
Szerző: Németh Tamás
A naphalfélék (Centrarchidae) családja Észak-Amerikában honos ragadozó halfajokat foglal magába. A több, mint 30 faj közös jellemzője az oldalról lapított, néha ...
A gázolások, elütések az állatvilágot érintő egyik legfeltűnőbb mortalitási (elhullási) tényező, amivel utazásai során, nap mint nap, bárki szembesülhet. A sűrűsödő úthálózat, a növekvő forgalom és az egyre gyorsabb járművek mind több áldozatot követelnek az állatvilágtól: az élőhelyek feldarabolódnak, az érintett területeken élő fajok viselkedése sok esetben megváltozik, fokozódik az élőhelypusztítás és a zavarás, az utakon átkelni ...
Balesetveszélyes. Így nevezik azokat a fákat, amelyek teljesen természetes módon, végórájukhoz közeledve odvasodnak, elhalt ágaikat elhullajtják. Érthető módon egy közparkban vagy az utcán ezek a fák nemkívánatosak, hiszen leszakadó ágaik miatt valóban veszélyt jelenthetnek a járókelőkre. Ám érdemes belegondolni, hogy a fa, mint növény a természet része, fiatalon és betegen, idősebb korában, sőt elhalt állapotában is. És sok, a fákhoz kötődő ...
Kevés élőlény van, amely olyan mértékben mozgatja meg az emberi fantáziát, mint a kígyók. Imázsuk áthatja a legkülönbözőbb kultúrákat és vallásokat, szinte nincs olyan formája a történeteknek, legyen az eredettörténet, monda, vagy csak hétköznapi mese, amelyben ne találkoznánk velük. Van, hogy a kígyó szerepe mágikus, és bizonyos értelemben pozitív, de az esetek többségében a negatív hős szerepét kapja. Vajon mi lehet az oka annak, hogy az oly sok ...
A kertekben már jó ideje nyílnak a kedves kék ibolyák. Ez ihletett bennünket arra, hogy az állandó ásványtani kiállításunk drágakővitrinjeinek revíziója során hosszú hullámú (kb. 365 nm-es) ultraibolya fényben készített képekből átnyújtsunk egy színes csokrot. A bemutatott, UV-fényben világító drágakövek többnyire olyan ásványok, amelyek kristályszerkezetébe valamilyen, az elméleti (ideális) képletében nem szereplő fémion épül be kis ...
