Kősüllők a mélyben

Május közepén járva örömmel gondolhatunk arra, hogy nemsokára elérkeznek a zajos balinrablásoktól és pontyugrásoktól hangos nyári napok. Bár sokan úgy gondolják, hogy a vízfelszín a téli hónapokban nem árul el sokat a halak jelenlétéről, valójában néhány méter mélyen, az aljzathoz közel, a néhai csepeli hajóbontó betontörmeléke és elmerült fémszerkezetei között télen sem áll meg az élet.

Szerző: Németh Tamás

nemethtamas_ismterj_20200320_kosullok_06.jpg

Horogra akadt kősüllő (fotó: Németh Tamás)

Ahhoz, hogy megismerkedhessünk történetünk főhőseivel, utazzunk vissza egy kicsit az időben! Decemberi reggel, a levegő rezzenéstelen. Csend van, csak a közeli főút morajlása hallatszik, ahol munkába sietők pöfögik még szürkébbé a kerület levegőjét. A ködön csak éppen átszűrődő napsugarak gyenge fénye alig jut le a Duna öblének közel négy méteres mélységébe. Odalenn tüskés hátú, csíkokkal díszített ragadozók tömege lebeg. A körülöttük felhőbe összeállt zsákmányhalak velük együtt húzódtak be az öböl rejtekébe. Még az ősz kezdetén érkeztek, és azóta itt töltik csendes napjaikat. A ragadozók gyarapodnak, a zsákmányállatok fogynak.

Két rokon

A balatoni fogast mindannyian ismerjük, és talán azt is tudjuk, hogy egyik őshonos ragadozóhalunk, a süllő (Sander lucioperca) másfél kilogrammnál nehezebb súlyú egyedeit nevezik így a magyar tenger környékén. Az akár 1 méteres hosszúságot is elérő nemes- vagy fogassüllő kisebbre növő, ám nem kevésbé becses rokonáról azonban talán kevesebben hallottak. Holott a csak a Duna és a Volga vízrendszerében elterjedt kősüllő (Sander volgensis) nem kevésbé értékes tagja hazai halfaunánknak. Nagyobbra növő rokonától nemcsak testalkatában, hanem mintázatában és néhány alaktani bélyegében is különbözik. Amellett, hogy a két kilogrammnál nehezebbre csak ritkán megnövő kősüllő kissé magasabb hátú a „nemes” rokonánál, szájnyílása pedig jóval kisebb – nem éri el a szem hátulsó vonalát –, illetve szemfogai apróbbak, életmódjában is különbözik a fogassüllőtől.

Míg a fogas kifejlett egyedei általában magányosan kóborolnak a vizek mélyén, addig a „kövesek” rendszerint csapatokban, bandákban „járnak”, egyik népi nevét – bandár – is innen kapta halfajunk. Szaporodásbiológiája szintén eltér nagy testvérétől. A 3-4 évesen ivarérett halak ívási ideje márciustól júniusig húzódhat el, míg a fogassüllő általában május elejére már végez ez irányú teendőivel. A fészket és az ikrákat kikelésig védő fogassüllővel ellentétben az ebfogatlan rokon nem őrzi ikráit. Ebfoga, azaz szemfoga a kősüllőnek nincs, de a fogassüllőnek – mint arról a neve is árulkodik – van, bár valójában az sem szemfog (ez az anatómiai képlet angolul canine teeth, ebből származhat a magyarosított ebfog némi képzavarral).

nemethtamas_ismterj_20200320_kosullok_08.jpg

Felül: süllő, alul: kősüllő (Fotó: Németh Tamás)

Ember és hal

A kősüllő kedvelt horgászzsákmány is, gyakori célhala a pergető horgászmódszert előnyben részesítő horgászoknak. A pergető horgászat során a horgász különféle hal- és egyéb zsákmányállat-imitációk – melyek lehetnek apró gumirákok és fából vagy fémből készült, kishalat utánzó műcsalik – mozgatásával próbálja támadásra ingerelni a ragadozóhalakat.

Korábban olyan tömegben élt természetes vizeinkben, hogy nem volt szükség a törvényesen kifogható halmennyiség korlátozására, később 3 kilogrammban maximalizálták. Napjainkra a legkisebb kifogható kősüllőméretet 25, de helyenként már 30 centiméterre növelték, az egy nap alatt elvihető mennyiséget pedig 3, illetve bizonyos vizeken 2 darabra módosították. A legkisebb kifogható méret azt a célt szolgálja, hogy az esetenként konyhára kerülő kősüllők életük során legalább egyszer ívhassanak, mielőtt emberi fogyasztásra kerülnek. Húsa rokonához hasonlóan ízletes, szálkája is viszonylag kevés. A jelenlegi törvényi szabályozás miatt természetes vizekből nem kerülhet eladásra hal, tógazdaságokban pedig nem tenyésztenek kősüllőt. Így csak olyan családok ünnepi menüjében szerepelhet a kősüllő, ahol van a családban – sikeres – horgász. Noha az évtizedekkel ezelőttiekhez képest jóval kevesebb kősüllő él hazánkban, nagyobb természetes vizeinkben, például a Dunában, a Tiszában, illetve a Balatonban még jelentős állománya található.

nemethtamas_ismterj_20200320_kosullok_07_kicsi.jpg

Kézre került kősüllő (fotó: Németh Tamás)

A balatoni bandárok mintázata és színe kissé eltér a folyami társaikétól. A magyar tenger vizének jellegzetes színe miatt az itt élő kősüllők fakóbbak, ugyanakkor az oldaluk általában kontrasztosabb mintájú. A sokszor zöldessárga alapszínű dunai testvéreik az ősz kezdetével hatalmas csapatokba verődnek, és a téli jeges ár és erős sodrás elől a folyó oldalöbleibe húzódnak. A fővárosi Duna-szakasz mentén kevés ilyen öböl van, ám ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – ezekben jelentős mennyiségű kősüllő található meg a téli hónapokban. Táplálékhalból pedig ilyenkor olyan tömeg van jelen az állóvizű öblökben, hogy ezek a vízterületek számos vízimadár fontos táplálkozóhelyéül szolgálnak. Szürke gémek, sirályok és az egyre nagyobb számban jelen lévő kormoránok is rendszeresen járnak ide, ritkítva mind a kősüllőket, mind pedig az egyéb halakat.

Véd a jég

Az első komolyabb éjszakai fagyok hatására kezdetben vékony, majd egyre vaskosabb jégpáncél jelenik meg a dunai öblök vízének felszínén. A jéghártya kialakulásával természetes védőréteg képződik, mely horgászoktól és vízimadaraktól egyaránt védi a csíkos kis ragadozókat. Ettől kezdve zavartalanul élhetik a tél hátralévő időszakában mindennapjaikat, hogy aztán tavasszal elhagyják az öblöt, és újra a folyó medrébe vándoroljanak.

nemethtamas_ismterj_20200320_kosullok_02.jpg

Tipikus kősüllő-élőhely (Fotó: Németh Tamás)

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2816565964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.05.21. 16:05:13

Sajnos a törpeharcsa, busa és társaik a legapróbbakat féktelenül zabálják.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása