Május közepén járva örömmel gondolhatunk arra, hogy nemsokára elérkeznek a zajos balinrablásoktól és pontyugrásoktól hangos nyári napok. Bár sokan úgy gondolják, hogy a vízfelszín a téli hónapokban nem árul el sokat a halak jelenlétéről, valójában néhány méter mélyen, az aljzathoz közel, a néhai…
Az ember által betelepített halfajok – és általában más állatfajok — esetében a történet szinte mindig hasonlóan kezdődik és végződik. Két főszereplőnk hazai pályafutása bár kissé más ívet mutat, a végeredmény azonban közös: nem pont így terveztük.
Szerző: Németh Tamás
A naphalfélék…
Gép? Pép? Gém? Nem! Géb. Kis testű, gülüszemű, rendesen úszni sem tudó hal. A nálunk előforduló gébfajok egyike sem őshonos, hanem maguktól vagy véletlen behurcolással kerültek be természetes és mesterséges vizeinkbe.
Írta: Németh Tamás (Magyar Természettudományi Múzeum,…
Halnak lenni nem lehet túl izgalmas – gondolják sokan. Ha mégis valamiért közelebbi ismeretséget kötünk ezzel a kopoltyús társasággal, akkor könnyen meglepődhetünk. Mert számtalan változatos dolgot lehet felfedezni velük kapcsolatban. Nem is beszélve arról, ha még szörnyek és tudományos viták is…
Víz alatti tájkép. Óvatosan úszkáló jámbor halraj, leselkedő ragadozó és az év hala, a vörösszárnyú keszeg.
Írta: Szőke Viktória (MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény)
Idén, 2019-ben, a vörösszárnyú keszeget (Scardinius erythrophthalmus) választották az év halának a Magyar Haltani Társaság…
Kis kócsag lépeget hangtalanul a tó szélén, a sima vízfelszínen alig pár karika támad léptei nyomán. Ennivalót keres a sekély vízben. Időnként meglát valamit, fekete csőre bármelyik pillanatban kilövellő szigonnyá változik. Majd egy pillanat múlva nyaka mégis ellazul: egérutat nyert a préda. A…
Az édesvízi halak a legszélesebb körben áttelepített élőlények közé tartoznak szerte a földön. Ennek okait az élelmezés, az akvarisztika, a horgászat és a közegészségügy terén kell keresnünk. Emiatt idegenhonos halfajok szinte már minden édesvízi közösségben megtalálhatóak. Februárban a soron…
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. Elsőként Mihók Fanni írását olvashatjuk a természet egyik „áramfejlesztő erőművéről”,…
Besötétedett, elcsendesült a természet. Némi kósza motoszkáláson kívül csak a nád között és a partszegélyen loccsanó apró hullámokat hallani. Távol a folyón lassan haladó csónak sötét sziluettje dereng fel. Egyszer csak furcsa, öblös hangot sodor felőle a víz. Aztán megint hallani. A csónakban ülő…
Írta: Szőke Viktória
Különleges alkalom, amikor új gerinces állatfajt fedeznek fel a kutatók. Az pedig, hogy ez a faj hazai vizeink lakója, még kivételesebb esemény: 2016 elején új márnafajt írtak le a Sebes-Körös vízrendszeréből, amelynek típuspéldányait a Magyar Természettudományi Múzeum…
Képek és szöveg: Németh Tamás
Mit is csinál a bogarász hétköznap? Kúszik és mászik az erdőben, szúnyogok csípik, és állatokat, pontosabban rovarokat fog. És mit csinál hétvégén? Kúszik és mászik az erdőben, szúnyogok csípik, és állatokat, pontosabban halakat fog. A különbség nem is olyan nagy. És…
Írta: Szőke Viktória
A kecsege, amelyet a Magyar Haltani Társaság – közönségszavazás útján – 2015-ben az év halának választott, hazai vizeink egyik legérdekesebb küllemű állata.
(forrás: http://danube-sturgeons.org/danube-sturgeons/species/sterlet-chiga/)
A kecsege (Acipenser ruthenus) a…
