A Magyar Természettudományi Múzeum olasz díszítőkő-gyűjteményének legtöbb példányát II. Viktor Emanuel olasz király adományozta. Ezek márványként szerepeltek a katalógusban. A díszítőkőiparban lényegében az összes jól fényezhető karbonátkőzetet hagyományosan márványnak hívják. A képen látható kőzetben jelenlévő, szinte láthatatlanul kicsi kalcitkristályok közötti éles határok jelzik, hogy ez a példány valójában mészkő. A szín és a ...
Magyarország legidősebb, mintegy 472 millió éves kőzete ez az igen gyengén átalakult, finoman gyüredezett agyagpala. Korát mikroszkopikus ősmaradványai segítségével határozták meg. E tengeri növények ugyanis kizárólag a paleozoikumba tartozó ordovíciumi időszak flói (arenigi) korszakának végén éltek. E kőzet valaha a nagy déli szuperkontinenshez, az ősi Gondwanához tartozott, melynek peremén üledékekből rakódott le. A példány a Szabadbattyán-9. számú ...
A korábbi posztunkban bemutatott florentin márványhoz hasonlóan, melyet olaszul tájképkőnek (pietra paesina) is neveznek, a tájképhomokkő is a kőzetet átjáró oldatokból kivált vasásványoknak köszönheti szép mintázatát. A homokkövet összetartó (cementáló) anyagban látható közel koncentrikus rajzolatokat az első kutatója, Raphael E. Liesegang német vegyész után Liesegang-jelenségnek nevezett ritmusos kicsapódás hozta létre. E vegyi folyamat a gyors ...
Az édesvízi halak a legszélesebb körben áttelepített élőlények közé tartoznak szerte a földön. Ennek okait az élelmezés, az akvarisztika, a horgászat és a közegészségügy terén kell keresnünk. Emiatt idegenhonos halfajok szinte már minden édesvízi közösségben megtalálhatóak. Februárban a soron következő hazai özönfaj, amelynek gyűjteményi példánya „A hónap műtárgya”: az amurgéb.
Írta: Szőke Viktória ( MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény ...
A tájra, romra emlékeztető rajzolatokkal ékes, ma inkább rommárványként ismert kőzet Firenze környéki lelőhelyeiről kapta „florentin márvány” nevét. Az olaszok a tájképkő (pietre paesina) nevet használják, ez korrektebb, hiszen a kőzet nem márvány, hanem finom szemcsés márgás mészkő. A Verde d’Arno változat, melyet geometrikus mintázat jellemez, zöldes színéről és Arno folyó menti lelőhelyéről kapta nevét. A sajátos mintázat oka, hogy a ...
A kalcedon a kvarc finom, mikroszkopikusan rostos változata. A képen látható példány egy kalcedontelér darabja, melynek belső üregének falán kockaszerű „kristályok” ülnek. Ezek úgynevezett álalakok vagy pszeudomorfózák, azaz egy korábbi ásvány kristályainak kalcedon anyagú kitöltései. Az eredeti ásvány mibenlétéről csaknem kétszáz éve folyik a vita. A fényszórás (ún. Tyndall-szórás) következtében szép kék színű itteni kalcedont az 1700-as évek ...
Nem csak világhírű filmsztárokról neveznek el új fajokat ...
Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója – még e tisztség betöltése előtt – három évig az okinavai egyetem meghívására vendégprofesszorként Japán déli szigetein, a Riukiu-szigetvilágban tanulmányozta a talajlakó ízeltlábúakat. Egyik útján az Okinavától messze keletre, a Csendes-óceánban fekvő Daito-szigetek déli tagján (Minami-Daito) járt, ahol a ...
Számos híres és hírhedt személyiség előtt tisztelegtek már a tudomány képviselői azzal, hogy fajokat neveztek el róluk . Ismerjük többek közt a Szlovénia barlangjaiban élő Hitler-vakfutrinkát ( Anophthalmus hitleri ), amelyért neonáci gyűjtők vagyonokat adnak a feketepiacon pusztán a neve miatt, vagy a sokkal szimpatikusabb nevű szitakötőt, a Mesosticta davidattenboroughi -t. Terminátorunk is volt már névadó, de bogarak után most végre egy legyet neveztek el ...
A Magyar Természettudományi Múzeum 2018-ban „A hónap műtárgya” időszaki minigalériájában olyan állatok és növények gyűjteményi példányait mutatja be, amelyek nem természetes tagjai Magyarország élővilágának. Januári jövevényfajunk a zöld vándorpoloska, mellyel télen a lakásunkban találkozhatunk.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény)
Ezek a fajok általában az ember segítségével jutottak el hozzánk, vagy a közeli országokba, majd ...
Kiegyenlített küzdelemben az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics ( Gentiana pneumonanthe ) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot kapó fehér tündérrózsa (35%) és az apró nőszirom (29%) előtt.
Kornistárnics becsukódva
A kornistárnics Európa nagy részén jelen van, areája egészen Szibériáig húzódik. Élőhelyeinek kiszáradása és átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van, emiatt ...
Általában születésnapokat, születési évfordulókat ünneplünk. Mégis úgy gondoltam ezt az alkalmat is fontos megragadni, hogy megemlékezzünk a hazai tudomány e kiemelkedő, de talán kevéssé ismert alakjáról.
írta: Erdei Boglárka (Növénytár, Ősnövénygyűjtemény )
Andreánszky professzor egyaránt fontos egyénisége volt mind a hazai botanikának, mind az ősnövénytannak. A Magyar Természettudományi Múzeum ősnövény gyűjteményének egy jelentős ...
A borostyánkő szó hallatára majd’ mindenki a balti (északi-tengeri) borostyánkőre gondol. A balti drágakőre az a KRESZ-ből is jól ismert színárnyalat jellemző, mely róla kapta a „borostyánsárga” nevet. A bemutatott példány nemcsak határozottan sötétebb színű, hanem a mintegy 40 millió éves, eocén korú balti borostyánkőnél jóval idősebb is: alsó-kréta korú, közel 140 millió éves széntartalmú üledékes kőzetben találták Salzburg (Golling) ...
A szerkezetük bizonyos irányai mentén szabályosan összenőtt kristályokat ikreknek nevezzük. Az aragonit (CaCO 3 ) gyakran alkot látszólag hatszöges szimmetriájú hármas ikreket. Az USA több államában találhatók erősen lapított ikerkristályai. A kőzetekből kimállott, erősen zárványos példányok aztékpénz, indiánpénz, indiándollár, pionírdollár néven ismertek. Az ikerkristályok legkönnyebben a különböző ikertagok kristálylapjai által bezárt ...
Írta : Szél Győző (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény )
Az év rovara 2018-ban – internetes szavazás végeredményeként – az óriás-szitakötő ( Anax imperator ) lett.
Szitakötő szeme közelről (forrás: Digital Photographer )
A nappal repülő és sokszor feltűnő megjelenésű szitakötők a rovarvilág jól ismert képviselői. Nem bosszantanak a jelenlétükkel, mint a legyek, nem szívnak vért és nem is ...
Kereken 60 éve, 1957. december 14-én ért haza a Magyar Természettudományi Múzeum Egyiptom-expedíciója. Az utazásról nem csak az ott gyűjtött állatok, a róluk írt tudományos cikkek és az élményeket összefoglaló könyv maradt fenn, de több albumnyi fotó is. Ezekből szemezgettünk az évforduló kapcsán.
Írta: Katona Gergely és Bálint Zsolt .
Lepkés könyvek című blogunkon mutattuk be Horváth Lajos: Háromezer kilométer Afrikában című könyvét. A kerek ...
