Gyalogcincérek a mongol pusztákról
A hónap műtárgya – 2019. április

Mintha miniatűr zebrák vagy parányi kecskebakok lennének. De nem azok, hanem gyalogcincérek.

SzerzőMerkl Ottó (MTM Bogárgyűjtemény)

 

Kaszab Zoltán (1915, Farmos – 1986, Budapest) a magyarországi zoológia (az állatokkal foglalkozó tudomány) egyik legnagyobb alakja. Az egyetem elvégzése után, 1937-ben fizetés nélküli gyakornokként kezdett dolgozni Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeum – akkor még a Nemzeti Múzeum – Bogárgyűjteményében, és 1985-ben főigazgatóként ment nyugdíjba. A múzeum volt élete során az egyetlen munkahelye.

eodorcadion_heros_male_face_kicsi_1000px.jpg

Eodorcadion heros, hím (fotó: Németh Tamás és Grabant Aranka)

A specialista

Kaszab Zoltán a bogarak (Coleoptera) rendjén belül a gyászbogarak (Tenebrionidae) családjának világszerte elismert szakértője volt. Ebből a családból olyan gyűjteményt hozott létre, amely a tudományos körök szerint mind a mai napig a maga nemében a legjobb a világon. Természetesen Magyarország bogárfaunáját is gyűjtötte és kutatta; a Természettudományi Múzeum ma nagyjából hárommillió bogárpéldányt őriz, és mivel valamennyi hazai bogárfaj képviselői megtalálhatók benne, a legteljesebb ilyen jellegű gyűjtemény Magyarországon.

kaszab-in-office.jpg

Kaszab Zoltán a múzeumi dolgozószobájában az 1970-es években, ....

 A múzeum 2015-ben megemlékezett Kaszab Zoltán születésének századik évfordulójáról. Emlékét előadásokkal, internetes és nyomtatott cikkekkel és egy kamarakiállítással idéztük fel, sőt a múzeum épületében szobrát is lelepleztük. Mivel Farmoson született – édesapja itt volt tanító –, 2018. szeptemberében az ottani Vízparti Élet Háza Természetvédelmi Oktatóközpontban is helyet kapott életútjának és munkásságának bemutatása.

Egyedül Mongóliában

Kaszab Zoltán a tudományos világ legnagyobb elismerését mongóliai gyűjtéseivel vívta ki. Az 1960-as években hat alkalommal járt Mongóliában, egy olyan országban, amelynek állatvilágát akkoriban még nagyon kevéssé ismerték. Egyszemélyes expedícióin – melyeken csak egy sofőr kísérte el, aki a terepjárót vezette – bejárta Mongólia minden tájegységét, a fagyos hegyvidékektől a forró Góbi sivatagig. Összesen majdnem félmillió állatpéldányt hozott haza – köztük 173 ezer bogarat és igen sok más állatcsoport képviselőit –, melyek ma a Természettudományi Múzeum féltett kincsei közé tartoznak.

kaszab_mongol_1.jpg

... és Kelet-Mongóliában, Cagan Nuur falu közelében, 1968. júniusában (fotó: Kaszab Zoltán)

A mongóliai anyag feldolgozását és az eredmények publikálását Kaszab Zoltán igen komolyan vette. A munkában – amely már 1964-ben megkezdődött, s Kaszab Zoltán halála után is folytatódott – mintegy 200 magyar és külföldi szakember (20 országból) vett részt. A szakirodalom folyamatos figyelésével megkereste, majd felkérte a megfelelő szakembereket a gyűjtött anyag vizsgálatára. Nem kevés kutató éppen a mongol expedíciós anyagon kezdte tudományos pályafutását.

Gyalogcincérek csapatai

Kaszab Zoltán szinte minden bogárcsoportból bőségesen gyűjtött Mongóliában, így cincérekből (Cerambycidae) is.

A cincérek túlnyomó többsége szaproxilofág, vagyis lárva korukban elhalt fákban fejlődnek. Mongólia nagy része azonban fátlan pusztaság (sivatag vagy sztyepp). Aki tehát a fatörzseken és a virágokon parádézó színes, látványos cincérekre áhítozik, inkább ne Mongóliát keresse fel, noha 167 faj azért előfordul az országban (az elhalt fához kötődők nagy része a mongóliai tajga lakója.) Kaszab Zoltán azonban mégis nagyjából ezer cincérpéldányt gyűjtött az expedícióin. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a zsákmány 90 százaléka gyalogcincér volt.

dorcadion_doboz_kicsi.jpg

Válogatás a Magyar Természettudományi Múzeum mongóliai gyalogcincéreiből (a  dobozt berendezte: Grabant Aranka; fotó: Németh Tamás)

A gyalogcincérek (a Dorcadionini nemzetség tagjai) onnan kapták a nevüket, hogy hártyás szárnyuk nem lévén nem tudnak repülni. A földön mászkálnak, legfeljebb a lágyszárú növényekre kapaszkodnak fel.  És hogy hol él a lárvájuk, ha fák nincsenek a közelükben? A talajban, főleg pázsitfüvek, illetve néha nősziromfélék gyökerei között. (Talajban fejlődő lárvák nagy ritkán más cincércsoportokban is előfordulnak, de az ilyen fajok röpképesek; és röpképtelen cincérek is vannak még, de azok lárvája nem talajlakó.)

eodorcadion_heros_female_male_kicsi.jpg

Eodorcadion heros, nőstény (balra) és hím (fotó: Németh Tamás és Grabant Aranka)

Mivel a gyalogcincérek nem repülnek, és gyalogolva sem képesek túl nagy távolságokat megtenni, nyilvánvaló, hogy elterjedésüknek egy-egy nagy folyó vagy magashegység gátat szab. Ha pedig az egyes populációk ilyen könnyen elszigetelődnek egymástól, az a faj- és alfajképződés melegágya. Az ismert gyalogcincérfajok száma jóval meghaladja a 600-at. Nyugat felé a Cseh-medencéig, keleten az orosz Távol-Keletig értek el, és Magyarországon is él hat fajuk. Ez a szám eltörpül Közép- és Belső-Ázsia fajgazdagságához képest, bár bőven jut belőlük a Balkán-félszigetre és az Ibériai-félszigetre is. Mongóliában 17 faj és 16 alfaj előfordulásáról van tudomásunk, ezek szinte valamennyien kizárólag Mongóliában élnek. Egyiküket, az Eodorcadion zichyi-t Csiki Ernő írta le Zichy Jenő gróf közép-ázsiai expedíciójának anyagából.

eodorcadion_humeralis_impluviatum_e_maurum_kicsi.jpg

Eodorcadion humeralis impluviatum, nőstény (balra) és Eodorcadion maurum, hím (fotó: Németh Tamás és Grabant Aranka)

Gyalogcincérszerű bogarak Ausztrália és Új-Zéland térségéből is ismertek, de legalábbis nehezen hihető, hogy bármiféle rokonságban állnának az eurázsiai valódi gyalogcincérekkel. Ráadásul nem is a talajban fejlődnek, hanem elhalt fában. Esetükben valószínűleg az evolúció során gyakran fellépő konvergencia jelenségével állunk szemben.

A gyalogcincérek általában tavasszal másznak elő a talajból – a magasabb hegységekben néha még a hó teljes elolvadását sem várják meg. A kifejlett bogarak a növényzeten legelésznek, a nyári kánikula idejére már le is rakják petéiket, majd eltűnnek. Amikor ez a poszt megjelenik (áprilisban), Magyarországon akkor van a gyalogcincérek csúcsszezonja.

A Kaszab Zoltán mongóliai gyalogcincéreit bemutató kiállítás áprilisban megtekinthető a múzeum Ludovika téri fogadócsarnokában.

2019-hm_apr01.JPG
A hónap műtárgya a múzeum kupolacsarnokában (fotó: Turcsán Zsolt)

2019-hm_apr04.JPG(fotó: Turcsán Zsolt)

2019-hm_apr05.JPG(fotó: Turcsán Zsolt)

2019-hm_apr06.JPG(fotó: Turcsán Zsolt)

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr4014686504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása