Mintha miniatűr zebrák vagy parányi kecskebakok lennének. De nem azok, hanem gyalogcincérek.
Szerző: Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjtemény)
Kaszab Zoltán (1915, Farmos – 1986, Budapest) a magyarországi zoológia (az állatokkal foglalkozó tudomány) egyik legnagyobb alakja. Az egyetem elvégzése után, 1937-ben fizetés nélküli gyakornokként kezdett dolgozni Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeum – akkor még a Nemzeti Múzeum – Bogárgyűjteményében, és 1985-ben főigazgatóként ment nyugdíjba. A múzeum volt élete során az egyetlen munkahelye.
Eodorcadion heros, hím (fotó: Németh Tamás és Grabant Aranka)
A specialista
Kaszab Zoltán a bogarak (Coleoptera) rendjén belül a gyászbogarak (Tenebrionidae) családjának világszerte elismert szakértője volt. Ebből a családból olyan gyűjteményt hozott létre, amely a tudományos körök szerint mind a mai napig a maga nemében a legjobb a világon. Természetesen Magyarország bogárfaunáját is gyűjtötte és kutatta; a Természettudományi Múzeum ma nagyjából hárommillió bogárpéldányt őriz, és mivel valamennyi hazai bogárfaj képviselői megtalálhatók benne, a legteljesebb ilyen jellegű gyűjtemény Magyarországon.
Kaszab Zoltán a múzeumi dolgozószobájában az 1970-es években, ....
A múzeum 2015-ben megemlékezett Kaszab Zoltán születésének századik évfordulójáról. Emlékét előadásokkal, internetes és nyomtatott cikkekkel és egy kamarakiállítással idéztük fel, sőt a múzeum épületében szobrát is lelepleztük. Mivel Farmoson született – édesapja itt volt tanító –, 2018. szeptemberében az ottani Vízparti Élet Háza Természetvédelmi Oktatóközpontban is helyet kapott életútjának és munkásságának bemutatása.
Egyedül Mongóliában
Kaszab Zoltán a tudományos világ legnagyobb elismerését mongóliai gyűjtéseivel vívta ki. Az 1960-as években hat alkalommal járt Mongóliában, egy olyan országban, amelynek állatvilágát akkoriban még nagyon kevéssé ismerték. Egyszemélyes expedícióin – melyeken csak egy sofőr kísérte el, aki a terepjárót vezette – bejárta Mongólia minden tájegységét, a fagyos hegyvidékektől a forró Góbi sivatagig. Összesen majdnem félmillió állatpéldányt hozott haza – köztük 173 ezer bogarat és igen sok más állatcsoport képviselőit –, melyek ma a Természettudományi Múzeum féltett kincsei közé tartoznak.
... és Kelet-Mongóliában, Cagan Nuur falu közelében, 1968. júniusában (fotó: Kaszab Zoltán)
A mongóliai anyag feldolgozását és az eredmények publikálását Kaszab Zoltán igen komolyan vette. A munkában – amely már 1964-ben megkezdődött, s Kaszab Zoltán halála után is folytatódott – mintegy 200 magyar és külföldi szakember (20 országból) vett részt. A szakirodalom folyamatos figyelésével megkereste, majd felkérte a megfelelő szakembereket a gyűjtött anyag vizsgálatára. Nem kevés kutató éppen a mongol expedíciós anyagon kezdte tudományos pályafutását.
Gyalogcincérek csapatai
Kaszab Zoltán szinte minden bogárcsoportból bőségesen gyűjtött Mongóliában, így cincérekből (Cerambycidae) is.
A cincérek túlnyomó többsége szaproxilofág, vagyis lárva korukban elhalt fákban fejlődnek. Mongólia nagy része azonban fátlan pusztaság (sivatag vagy sztyepp). Aki tehát a fatörzseken és a virágokon parádézó színes, látványos cincérekre áhítozik, inkább ne Mongóliát keresse fel, noha 167 faj azért előfordul az országban (az elhalt fához kötődők nagy része a mongóliai tajga lakója.) Kaszab Zoltán azonban mégis nagyjából ezer cincérpéldányt gyűjtött az expedícióin. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a zsákmány 90 százaléka gyalogcincér volt.
Válogatás a Magyar Természettudományi Múzeum mongóliai gyalogcincéreiből (a dobozt berendezte: Grabant Aranka; fotó: Németh Tamás)
A gyalogcincérek (a Dorcadionini nemzetség tagjai) onnan kapták a nevüket, hogy hártyás szárnyuk nem lévén nem tudnak repülni. A földön mászkálnak, legfeljebb a lágyszárú növényekre kapaszkodnak fel. És hogy hol él a lárvájuk, ha fák nincsenek a közelükben? A talajban, főleg pázsitfüvek, illetve néha nősziromfélék gyökerei között. (Talajban fejlődő lárvák nagy ritkán más cincércsoportokban is előfordulnak, de az ilyen fajok röpképesek; és röpképtelen cincérek is vannak még, de azok lárvája nem talajlakó.)
Eodorcadion heros, nőstény (balra) és hím (fotó: Németh Tamás és Grabant Aranka)
Mivel a gyalogcincérek nem repülnek, és gyalogolva sem képesek túl nagy távolságokat megtenni, nyilvánvaló, hogy elterjedésüknek egy-egy nagy folyó vagy magashegység gátat szab. Ha pedig az egyes populációk ilyen könnyen elszigetelődnek egymástól, az a faj- és alfajképződés melegágya. Az ismert gyalogcincérfajok száma jóval meghaladja a 600-at. Nyugat felé a Cseh-medencéig, keleten az orosz Távol-Keletig értek el, és Magyarországon is él hat fajuk. Ez a szám eltörpül Közép- és Belső-Ázsia fajgazdagságához képest, bár bőven jut belőlük a Balkán-félszigetre és az Ibériai-félszigetre is. Mongóliában 17 faj és 16 alfaj előfordulásáról van tudomásunk, ezek szinte valamennyien kizárólag Mongóliában élnek. Egyiküket, az Eodorcadion zichyi-t Csiki Ernő írta le Zichy Jenő gróf közép-ázsiai expedíciójának anyagából.
Eodorcadion humeralis impluviatum, nőstény (balra) és Eodorcadion maurum, hím (fotó: Németh Tamás és Grabant Aranka)
Gyalogcincérszerű bogarak Ausztrália és Új-Zéland térségéből is ismertek, de legalábbis nehezen hihető, hogy bármiféle rokonságban állnának az eurázsiai valódi gyalogcincérekkel. Ráadásul nem is a talajban fejlődnek, hanem elhalt fában. Esetükben valószínűleg az evolúció során gyakran fellépő konvergencia jelenségével állunk szemben.
A gyalogcincérek általában tavasszal másznak elő a talajból – a magasabb hegységekben néha még a hó teljes elolvadását sem várják meg. A kifejlett bogarak a növényzeten legelésznek, a nyári kánikula idejére már le is rakják petéiket, majd eltűnnek. Amikor ez a poszt megjelenik (áprilisban), Magyarországon akkor van a gyalogcincérek csúcsszezonja.
A Kaszab Zoltán mongóliai gyalogcincéreit
A hónap műtárgya a múzeum kupolacsarnokában (fotó: Turcsán Zsolt)
(fotó: Turcsán Zsolt)
(fotó: Turcsán Zsolt)
(fotó: Turcsán Zsolt)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
