Írta: Merkl Ottó
Negyvenkilenc év: ennyi ideig tartott Kaszab Zoltán (1915–1986) munkássága a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében, miután 1937-ben fizetés nélküli gyakornokként az intézmény munkatársa lett, s mielőtt 1986-ban nyugdíjas főigazgatóként elhunyt. Születésének 100. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezünk meg.
Kaszab Zoltán Kelet-Mongóliában, Cagan Nuur falu közelében, 1968. júniusában (fotó: Kaszab Zoltán)
Ez nagyjából egy emberöltő. És majdnem fél évszázad. Kaszab Zoltán két legfontosabb elődje, Frivaldszky János és Csiki Ernő szintén mázsás súlyú évtizedeket töltöttek el a gyűjtemény vezetőjeként, és ha visszaszámláljuk e három ember szolgálati éveit, máris a 19. század közepén találjuk magunkat.
Részlet a kiállításból (fotó: Merkl Ottó)
Felsorolhatnánk Kaszab Zoltán beosztásait, tényleges és tiszteletbeli címeit (az akadémiai rendes tagság volt a legmagasabb), de nem tesszük, ő maga sem kérkedett ezekkel. Nagyon sokat dolgozott, mégsem volt "workaholic", hiszen sosem szenvedett a munkától és nem is fáradt el soha; úgy dolgozott, mint a skandinávok – tempósan, de a minőséget előbbre valónak tartva a fölösleges sietségnél. Mindennél beszédesebbek az alábbi számok.
Részlet a kiállításból (fotó: Merkl Ottó)
- A Bogárgyűjtemény példányszámát 1,3 millióról közel 3 millióra növelte.
- Megjelent tudományos közleményeinek száma 397.
- Több mint 3700 tudományra új bogárfajt, alfajt és változatot írt le, több mint 50 országból.
- Mongólia, Afganisztán, Srí Lanka, Új-Kaledónia, Magyarország, Szaúd-Arábia (illetve az egész Arab-félsziget), Galápagos és a csendes-óceáni szigetvilág gyászbogárfaunáját teljes egészében feldolgozta.
- A róla elnevezett fajok, alfajok és genuszok száma 500 körüli.
- Létrehozta a gyászbogarak (Tenebrionidae) legjobb gyűjteményét a világon, mely ma már kb. 90 ezer példányt számlál, és 90 százalékban faji szintig azonosított.
- 486 ezer állatpéldányt hozott haza Mongóliából, szinte minden állatcsoportból.
- Ezek feldolgozására 20 ország 200 szakemberét vette rá ("megdolgoztatta a világot").
- A mongóliai anyagáról szóló közlemények száma több mint 500 (kb. 8000 nyomtatott oldalon), melyek mindegyikét szerkesztői szemmel átnézte (ha nem ő maga írta).
- A mongóliai anyagából kimutatott fajok száma több tízezer, a tudományra újak száma 1600, a Mongóliára újak száma 1900.
- A Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozat 7 füzetének szerzője (több mint 1100 oldalon), a sorozatnak 1965-től 1985-ig főszerkesztője volt.
Készül a kiállítás (fotó: Merkl Ottó)
A napokban megnyílt kiállításon tárgyak, publikációk, képek, általa gyűjtött vagy meghatározott gyűjteményi példányok elevenítik fel munkásságát. A kiállítás hátterét olyan fotók adják, melyek a gyászbogárgyűjtemény típuspéldányairól készültek. A több mint 5900 nevet tartalmazó típuskatalógus – melyben a kiállításon bemutatott képek is szerepelnek – nemsokára megjelenik, és ezzel is tisztelgünk Kaszab Zoltán emléke előtt.
In memoriam Kaszab Zoltán (fotó: Merkl Ottó)
A kiállítást készítették: Bajzáth Judit, Grabant Aranka, Katus Magdolna, Merkl Ottó, Tősér Ágnes, Turcsányi Eszter
A gyászbogártípusok katalógusának borítója (balra) és a Colposcelis elegans Kaszab, 1968 holotípusa
(fotó: Németh Tamás és Grabant Aranka)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
