Írta: Szöllősi-Tóth Petra

Az ollósdarázs, ellentétben Ollókezű Edwarddal, nem sövény- és hajnyírásra használja ollóit, hanem a kiszemelt áldozat hátán kapaszkodik vele.

Ollósdarázs (kép: Vida van der Walt)

Hangya vagy darázs?

Habár kinézetük miatt azt gondolnánk, hogy az ollósdarazsak hangyák (Formicidae) népes családjához tartoznak, valójában csak távoli rokonok, a fémdarázs-alkatúak (Chrysidoidea) családsorozatának képviselői. A felületes hasonlóság fő oka, hogy sok ollósdarázsfaj nősténye szárnyatlan. A karcsú ollósdarázs (Gonatopus lunatus) előszeretettel használja ki a hangyákhoz való hasonlóságát: a hangyák harciasságát már megtapasztalt ragadozók inkább az ollósdarazsakat is elkerülik.

Az olló

Ez a módosult végtagrész az elülső lábfej utolsó ízéből és egy erősen megnagyobbodott karomból alakult ki. Az olló mérete, formája, szőrözöttsége, fogazottsága fontos taxonómiai bélyeg. Olló csak a nőstények lábán látható, de ott sem minden fajnál. Az Aphelopinae alcsaládba tartozó nőstények elülső és középső pár lábukkal ragadják meg áldozatukat.

Ollósdarázs (Antheon urbani) ollója (kép forrása)

Parányitól az óriásig

A legkisebb ollósdarázsfaj (Gonatopus ashmeadi) az Amerikai Egyesült Államok területén él, testhossza mindössze 1 mm. A Megadryinus magnificus Trinidad és Tobago szigetein fordul elő, testhossza közel 11 mm a fejtetőtől a potroh csúcsáig: ezzel méltán vívja ki a legnagyobbnak járó elismerést.

Gonatopus ashmeadi (kép forrása)

Kabócák rémálma

Az ollósdarazsak kabócák élősködői. Az élősködésnek ezt a formáját, ami végül szükségszerűen a gazdaszervezet pusztulását okozza, parazitoid életmódnak nevezzük. A nőstény többnyire fűszálon várakozva lesi áldozatát, majd ollói segítségével rögzíti magát a gazdaállathoz. A kapaszkodó ollósdarázs fullánkjával megszúrja a kabócalárva testét, és egy petét helyez el a lárva testének egymást átfedő lemezei közé. A kabóca a támadás sokkhatását kiheverve visszatér szokásos teendőihez, és talán nem is sejti, hogy sorsa megpecsételődött. Az ollósdarázslárva fejét a gazdatestbe fúrva, az úgynevezett orális hólyag segítségével táplálkozik, amely a gazda bélfalához tapadó garatnál jön létre. Ez teszi lehetővé, hogy a tápanyag a gazda beléből közvetlenül az élősködő emésztőrendszerébe jusson. Ezzel még nem ér véget a kabóca szenvedése, a legtöbb esetben az ollósdarázs elfogyasztja a kabócát, és ezzel végső csapást mér áldozatára.

Kabócagyilkos ollósdarázs (kép forrása: addicted2wasps)

Szaporodás és szűznemzés

Az ollósdarazsak szűznemzéssel (parthenogenezis), valamint kétivaros módon is kifejlődhetnek. A Crovettia theliae faj esetében korábban feltételezték, hogy a párosodott nőstények nőstény utódokat, a szűznemző nőstények hím utódokat hoznak létre. Más szakértők szerint a parthenogenetikus példányok utóda egyaránt lehet nőstény és hím is .

Ritka, mint az ollósdarázs

Az ollósdarazsak általában a lágyszárú növényzeten tartózkodnak, bizonyos fajok pedig a fák lombkoronájában is megtalálhatók. A repülő egyedek gyűjtésére a legjobban alkalmazható módszer a Malaise-csapda. A talajszinten mozgó egyedeket leginkább fűhálózással lehet gyűjteni. Ennek az általánosan használt módszernek köszönhetően a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye is számos ollósdarázspéldánnyal gazdagodott az elmúlt évtizedekben.

Kihívás az ollósdarazsak kutatása

A fent említett gyűjtési módszerek természetesen nem alkalmasak a gazdaállat-ollósdarázs kapcsolat kutatására, hiszen az ollósdarazsak viselkedését és a fejlődését így nem tudjuk figyelemmel kísérni. Az egyetlen járható út a biológiai megfigyelésekhez az élő kabócák begyűjtése, majd az ollósdarazsak kinevelése a kiválogatott, parazitált egyedekből. Ez nagyon körülményes és nehéz feladat. Az így szerezhető tudományos információknak például a növényvédelmi kutatásokban van nagy jelentősége, hiszen a kabócák számos növényi betegség okozói.

Ollókezű Edwardról neveztek el egy tudományra új fajt

David Legge angol paleontológus 2013-ban egy 505 millió éves (kambrium időszaki) fosszíliában talált páncélos ízeltlábúfajt írt le, még ha nem is ollósdarazsat. A tengerfenéken élő állat mellső végtagjai a népszerű film hősének ollóira emlékeztette a kutatót, így a tudományra új fajt az Edward szerepét alakító Johnny Depp színészről nevezte el (Kooteninchela deppi).

 Kooteninchela deppi és Ollókezű Edward (Johnny Depp)

"Ezeket a különleges ollókat látva nem véletlen, hogy nekem is eszembe jutott a hasonlóság a filmhős Ollókezű Edward és az ollósdarazsak között."

 A szerző a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményének munkatársa.