A genetikai adatok tükrében a kerecsensólyom, mint faj kialakulásának helye a populáció mai nyugati határára, talán éppen hazánk területére esik, majd innen kiindulva terjeszkedett keleti irányba. Őstörténeti szempontból ez azt jelenti, hogy a magyarok elődei az evolúciósan fiatalabb populáció…
Az idén alapításának 50. évfordulóját ünneplő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2024-ben a kerecsensólymot választotta az év madárfajának. A kerecsen a hazai madárfauna egyik legkiemeltebb természetvédelmi értéke; európai szinten legjelentősebb populációja a Kárpát-medencében él. Fontos…
A lószúnyogokról magyar nyelven nem jelent meg olyan munka, melynek segítségével a hazai fajok meghatározhatók lennének. A Móczár László által szerkesztett Állathatározóba a fajoknak csak töredékét vették fel, és a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozatban – megfelelő szakember hiányában…
Féljünk-e a lószúnyogtól? A lakásba betévedő lószúnyogok riadalmat kelthetnek méretük, esetleg szárnyuk jól hallható zizegése miatt. A csípőszúnyogokhoz hasonló kinézetük ellenére ránk nézve teljesen ártalmatlanok, nem szúrnak és veszélyes betegségeket sem terjesztenek. A kifejlett rovarokkal…
Lehet-e ugyanarról mesélni óvodáskortól általános iskolai felső tagozatig? Milyen kalandos úton kerül ki egy múzeumpedagógiai foglalkozás a múzeum falain kívülre, és hogy néz ki egy ilyen kihelyezett élménypedagógiai alkalom?
Szerző: Lazányi Eszter (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)
A történet a…
A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények a Magyar Rovartani Társaság (MRT) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) tudományos folyóirata, amely magyar vonatkozással bíró, nemzetközi relevanciájú tanulmányokat publikál a rovartan területéről, különös tekintettel a taxonómiai…
A világon már több mint 20.000 gyűrűsféreg faj ismert, közülük azonban mindössze csak három rendelkezik egy igen különleges és egyedi tulajdonsággal. Eme fajok példányainak teste ugyanis elágazik, mintha csak kicsi fák volnának.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek…
Az emberiség egyik legnagyobb jelentőségű kísérlete? Környezetvédelmi aggodalmak? A dél-texasi Boca Chica tengerpartján 2003-ban, a jelenlegi rakétagyár létesítése előtt végzett rovarászati megfigyelések.
Szerző: Makranczy György (Bogárgyűjtemény)
2003-ban a kansasi egyetemen (University of…
A lepkék minden tekintetben sokfélék. Méretük tág határok között változik: a világon a legnagyobb faj szárnyainak fesztávolsága (vagyis a kipreparált lepke elülső szárnyainak csúcsa közötti távolság) akár 300 mm is lehet, míg a legkisebb fajoké nem éri el a 3 mm-t. Két nagyságrendnyi különbség! A…
Az énekeskabócák viszonylag nagyobb méretű szárnyas rovarok, hangjuk minden fajnál egyedi. Életük nagy részét lárvaállapotban a talajban töltik, növényi nedveket szívogatva, majd kiássák magukat és megkezdik a párkeresést. Április végén két időszaki kabócafaj vagy más néven fáraókabóca-faj egy-egy…
Az ember által közvetített fajok új területekre való behurcolása a biológiai sokféleséget fenyegető egyik legfontosabb veszélynek és gazdasági károk forrásának tekinthető. A nutria térhódítása és tömeges megjelenése egy ökológiai katasztrófa képét vázolja fel. De tegyük fel a kérdést magunknak és a…
Ahogy beköszönt a tavasz és a természet ébredezik, március egy különleges időszakot jelent a barlangok világában. Március a Barlangok Hónapja, amikor is a figyelem ráirányul a föld alatti csodákra és azok védelmére. De mi teszi ezeket a titokzatos üregeket annyira fontossá és miért kell oly nagy…
A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek ráadásul a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel is telepednek meg, mint évtizedekkel ezelőtt. Három magyar városból került elő két laposféreg faj, amelyek…
A Magyar Természettudományi Múzeum nem csak a gyűjteményeiben őrzött nemzeti vagyon és természeti értékek megőrzéséért dolgozik napról napra, hanem az élő „nemzeti kincsek” védelmét is fontosnak tartja: kutatóink a Borsodi-Mezőségen dolgoztak egy európai uniós projekt keretében.
Szerzők: Fuisz…
Szerzők: Szél Győző (Bogárgyűjtemény) és Szöllősi-Tóth Petra (Légygyűjtemény)
Bevezetés. A Baross utcai épület
Mint közismert, az 1956-os forradalmi események során a Természettudományi Múzeumot olyan megsemmisítő csapás érte, amilyenre még nem volt példa a több mint 220 éves története során. A…
